Multimédia

A főkamera és az ultraszéles ugyanaz, mint az S20 és S20+ esetében (12 megapixel, f/1,8, 1,8 mikronos szenzorpixel, OIS-szel, Dual Pixel autofókusszal és 12 megapixel, f/2,2, 123 fokos látószöggel), a teleobjektíves egységet viszont 8 megapixelesre cserélték, háromszoros optikai zoommal, optikai képstabilizálással és fáziskövető autofókusszal, ami értelemszerűen jobb közeliket állít elő, mint az 1,1-szeres optikai zoommal és 64 megapixelből vágó, háromszoros hibrid zoommal dolgozó egység a másik két modell esetében. A kameralyukba pedig egy 32 megapixeles, autofókuszos egység került HDR támogatással és 4K 60 fps videó opcióval.

A szoftver kellemes és abszolút felhasználóbarát. Lényegében csak kattintani kell és az algoritmus megoldja. A fotómódok sorrendje testreszabható, az okosfelvétel pedig még az expozíciót is feleslegessé teszi. A témára kell irányítani a kamerát, majd választani a legjobbnak ítélt képek és mozgóképek közül. A Samsung rendszerében az a különösen kellemes, hogy különösebb erőfeszítés nélkül tudunk általában jó képeket készíteni, a látószögek között pedig az élőképen lévő ikonokkal vagy csiptető mozdulattal is válthatunk.

A főkamera szokás szerint megbízhatóan teljesít, a színek telítettek, a felvétel kontrasztos, erős a dinamika és sok a részlet. Még este vagy gyenge fényviszonyok között is korrekt teljesítményre számíthatunk. Az éjszakai mód olyan sokat nem ad hozzá, de csak azért, mert eleve nem okoz gondot az elégtelen világítás vagy a mesterséges fényforrások. Mondjuk nem is számítottunk másra, ugyanaz a szett, mint az S20 és S20+ esetében. A háromszoros nagytás viszont részletgazdagabb és jobb vonalélességet mutat, mint a hibrid zoomos megoldás.

A leggyengébb láncszem most is a 123 fokos látószögű egység, főleg kedvezőtlen fényviszonyok között. Gyengébb a dinamika, a széleken puha a rajzolat és előfordul erősebb torzítás (noha az ultraszéles korrekció alapértelmezetten aktív), illetve kromatikus aberráció is felbukkan néha. Rossznak azért nem mondható, de a zajkezelés intenzív és a vonalélesség is lényegesen gyengébb.

A professzionális mód már nem csak az állóképek esetében opció, de a One UI 2.5-tel már videózhatunk is egyéni beállítások mellett. Az érzékenységen (50-3200), záridőn (1/12000-1/30), expozíciokorrekción (+/- 2) és fehéregyensúlyon (2300-10000 K) kívül azt is meghatározhatjuk, hogy a videó hangja milyen forrásból származzon. Ez lehet a készülék mikrofonja, de a csatlakoztatott vezetékes fülhallgató vagy Bluetooth headset is.

A maximum felbontás 4K 60 képkockasebesség mellett, ilyenkor csak a főkamera dolgozik, szuperstabilizálás mellett pedig a főkamera és az ultraszéles szenzor között váltogathatunk, természetesen felvétel közben is. Mindhárom látószög FHD 30 fps mellett lesz elérhető.

Kérhetünk HDR10+ rögzítést, az állóképek esetében pedig igén szerint a nyers képfájlokat is menti a rendszer. Nappal minden rendben a képminőséggel és hanggal, éjjel viszont eléggé döcög a 3x zoom, az ultraszéles pedig nem nagyon tud mit kezdeni a kontrúrokkal.

[+]

Videókönyvtár ugye nincs a gyári alkalmazáskínálatban, de galériából vagy fájlkezelőből megnyitva a Samsung saját megoldása dolgozik korrekt formátumtámogatással és egy rakás lehetőséggel. Kezeli a hangsávokat, paraméterezhető a feliratok megjelenítése, van kisablakos nézet és videószerkesztő, de készíthetünk képernyőfotót és GIF-et is menet közben. A HDR10+ kijelzőn azért élmény a tartalomfogyasztás, a hang pedig sztereóban szól (Dolby Digital, Dolby Digital Plus).

[+]

Zenelejátszóból is érdemes a Samsung saját megoldását választani és szánni pár percet az Adapt Sound beállítására, ami a saját hallásunknak megfelelően korrigálja a hangzást. Jack csatlakozó nincs, FM-rádió szokás szerint csak a Snapdragon lapkakészlettel szerelt modellekben, az audiomegjelenítés viszont nem kifogásolható, a mellékelt AKG Type-C fülhallgató pedig messze jobb, mint a sokéves átlag. Legalábbis a mellécsomagolt kategóriában.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!