Fotós képességek

Három kamerát visel a Galaxy A80 a hátlapon, és ugyebár az előlapon is. A főegység 48 megapixeles Sony IMX576 modul (1/2”, 80 fokos látószög, f/2-es rekeszérték, PD-autofókusz), amely quad bayer elrendezést használ, így négy pixel egyesítésével 12 megapixelen rögzít alapból. Az ultraszéles modul 8 megapixeles és fixfókuszos (123 fokos látószög, f/2,2). A harmadik elem a ToF szenzor, ami a háttérelmosásos feladatokon pontosít, képek és videók esetében, talán hozzá kapcsolódó kiegészítővel a LED villanó fölött. Kár, hogy az ultraszéles modul pont a sarokba került: két kézzel fényképezve gyakran lógott elé az egyik ujjam, középen szerencsésebb helye lett volna.

[+]

Hiába a villámgyors autofókusz és a nagy felbontás: amikor a lencserendszer előrefordul, 5 megapixelen és fixfókusszal készülnek a szelfik, a főkamera látószögéből vágva, illetve 8 megapixelen, szélesebb nézetre váltva. A harmadik, legszélesebb látószög a 123 fokos lencsét használja 8 megapixelen. Villanóból is csak a képernyő használható, ellenfényes derítésre pedig a LED jól jött volna. A felbontás- és fókuszbeli korlátozásokkal a Samsung kihúzta a talajt az A80 lába alól, mert bár korrekt a szelfik minősége, semmivel se jobb, mint egy átlagos középkategóriás eredménye, sőt: néha azok több pixelen és részlettel rögzítenek.

[+]

Szerencsére a fénymérés és a fehéregyensúly rendben, ahogy portréképek is, elfogadható háttérelmosással. A magunkról készített önfotók 8, a hátlap felől mást lencsevégre kapva 12 megapixelen rögzít a telefon. A szoftver a kapcsoló dupla lenyomására gyorsan indul és minden fontos alapbeállítást felkínál. A HDR-t automata választáson lehet hagyni, meg nagyjából mindent, mert kézi módban minimálisak a lehetőségek (expozíciókorrekció, pár fehéregyensúly séma és érzékenységállítás ISO 800-ig), ezek is csak a főkamerához érhető el. A DNG RAW mentést harmadik féltől való szoftver abszolválja (egy nappali példa), míg a Samsung panorámát, AR emojikat, portrévideót, lassított felvételt, éjjeli módot és Bixby Vision funkciókat kínál.

Lehet 48 megapixelen is lőni (felső sor), de a négyes pixelelrendezés miatt egyszerűen nem elég jó a minőség natív felbontáson, ennek beállítása pedig jól el lett rejtve, mert nem ott lehet kiválasztani, ahol például a videók pixelszámát: a képaránynál kell a 3:4H opciót kiválasztani. Egyelemes expozícióval korlátozott a dinamika, a képekbe nagyítva visszafogott a részletesség, és rátesz egy lapáttal a felesleges túlélesítés – inkább marketingszám a 48 megapixel, mint valós teljesítmény.

Sebaj, mert 12 megapixelen igencsak jól szerepel a főkamera: máris előnyös a részletesség (némi túlélesítés árán) és a többelemes feldolgozásnak hála a dinamika is, noha az A80 szeret túlexponálni. Mindig tökéletes a fókusz és általában pontos a fehéregyensúly, szóval a teló megbízhatóan szerepel. Ehhez képest az ultraszéles lencse gyakran sárgásabb, melegebb színekkel rögzít, és jelentősen visszafogottabb a vonalélessége, főleg a széleknél. Simán bele kellett volna férjen az S10-ek minőségibb ultraszéles modulja az árképzésbe, de talán még a zoomegység is.

Este újfent a főkameránál az előny: egész sok a részlet és korrekt a dinamika, nincsenek fókuszhibák. Igaz, az egyébként is jelentékeny zajmentesítés ilyenkor még nyilvánvalóbb, és emiatt sem túl acélosak az ultraszéles eredmények, amelyek dinamikában is elvéreznek. Jól jön persze a két látószög naplemente után is, bár egyaránt a sárgás felé mozdul el a fehéregyensúly. A főkamerához éjjeli mód is bevethető, picit hosszabb működéssel, de kézből is gond nélkül megtartva. Ez nem sok vizet zavar: világosabbak és túlélesítettek az eredmények (egy példa), a legtöbbször a normál módnál az előny.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!