Bevezető, tartozékok

A Samsungnál zajlanak mostanság az események, a közelmúltban épp a befektetők kezdtek el morgolódni a háttérben, hogy a visszaeső pénzügyi eredmények miatt nem ártana radikális változtatásokat véghezvinni a vállalatnál, hiszen a pár év alatt óriásira nőtt Xiaomi és más kínai gyártók is kezdenek fenyegetést jelenteni a piacvezető helyre. Először úgy volt, hogy a dél-koreaiak nagyjából a modelltípusok negyedétől megszabadulnak, ám ehhez képest egyelőre bemutatkozott a Z sorozat első üdvöskéje, hamarosan a J széria is debütál, mindemellett pedig ott a prémium szegmensbe tartozó S és Note garnitúra. Kimaradt még az A csapat, melynek elindítója a Galaxy Alpha volt, de nem csak magának a típusnak, hanem a fém anyaghasználatnak is, és akkor még nem beszéltünk egyébként az Ace-ekről, valamint a Trendekről.

[+]

A rendkívül népszerű Galaxy S III után ugyanis még az S4 csak-csak, ám az S5 már messze nem hozott annyi pénzt és akkora sikert a konyhára, mint amit a Samsung szeretett volna, többnyire a formatervet és legfőképpen a műanyag kialakítást kritizálták a felhasználók. Az Alpha esetében aztán fordult a kocka, fémből lett a keret, de ez csak egy új készülékcsalád első tagja volt, anyaghasználat kapcsán azóta a vállalat még tovább ment, és bemutatta a Galaxy A3 és A5, majd a ma már legvékonyabb Samsung telefonnak számító A7-et, melyek közül mindegyik unibody fém burkolatot kapott. A középső tag tette először tiszteletét nálunk, melyet korábban a CES keretében is megnyomkodtunk. A középkategóriás újdonság Snadpragon 410-zel és HD felbontású Super-AMOLED kijelzővel kívánja veszélyeztetni a konkurenciát, de az árát látva azért elég nyugodtan aludhatnak egyelőre.

[+]

A készüléket egy fehér demó dobozban kaptuk, ám egy kis utánajárással azért gyorsan kideríthető, hogy a végleges csomagolás kék színben pompázik, fedlapján a telefon megnevezésével. Ha felnyitjuk a szelencét, akkor kapásból a szemünk elé tárul az A5, majd alatta a szokásosnak megfelelő tartozékkínálatot fedezhetjük fel. A Samsung újdonsága mellé egy microUSB kábel, egy töltőfej, egy egész jó minőségű, hallójáratba illeszkedő kialakítású headset, valamint egy használati útmutató jár.

Külső

A változás szele fújt a Samsungnál már az Alpha tervezésnél is, hát még az A5 esetén, hiszen egy unibody fém házról beszélhetünk, aminek minőségérzetét már aligha lehet kritikával illetni. A telefon nagyon egyben van, semmi nyekkenés nem hallatszik még akkor sem, ha természetellenesen tekergetjük vagy szorongatjuk a mobilt. Végre egyébként tényleg az lehet az érzése az embernek, hogy egy prémium kütyüt fog a kezében, bár azért hozzátenném azt is, hogy elég csúszós a hátlap, nincs meg az a fajta tapadás, mint a Galaxy S5 borításánál. A széleket egyébként szépen lecsiszolta a gyártó, nem vágja a kezünket, és a 71 százalékos kijelző / előlap arány is az ergonómiára gyakorol pozitív hatást. A 139,3 x 69,7 x 6,7 milliméteres méretek kecsegtetőek (az A7 még ennél is vékonyabb lett), a 123 grammos tömeggel pedig a légiesen könnyű termékcsoportba sorolható tesztalanyunk.

[+]

Az előlap majd' háromnegyedét az 5 hüvelykes képátlóval és 720 x 1280 pixel (HD) felbontással rendelkező kijelző foglalja el. A négyzetinchenként elhelyezkedő 294 pixel éles képet jelent, nem éri el persze a csúcskategóriás mobilok ötszáz ppi feletti értékeit, de nincs messze például az Apple oly nagyra tartott Retinájától. A Super-AMOLED panel ráadásul gyönyörű, nagy kontrasztarányú, élénk színeket jelenít meg, valahogy ez is tudja csökkenteni a képpontmániások morgolódását, az alapvető módban ráadásul tökéletes a fehéregyensúly. A betekintési szög természetesen majdnem száznyolcvan fokos, a napfényben való láthatósággal sincs különösebb probléma, bár azért messze nem annyira világos a képernyő, mint például egy IPS. A megjelenítő alatt két, háttérvilágítással rendelkező és egyben érintésérzékeny (alkalmazásváltó és visszalépés), valamint egy fizikai home gomb található, utóbbiból kimaradt sajnos az ujjlenyomat-olvasó. Felül a beszédhangszóró, a fény- és távolságérzékelő szenzor, valamint az öt megapixeles kamera figyelhető meg. Értesítési led nuku, nem is értem ezt hogy hagyhatta ki a Samsung, amikor alapvető eleme az androidos telefonoknak.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az oldalakról érdemes egy kicsit beszélni, hiszen azon felül, hogy igen karcsúra sikerült megtervezni az A5-öt, megint lefestették a széleket, kizárólag a keret éleit csiszolták fényesre. Az ötlet alapvetően nem rossz, csak egyelőre többet hallani a nemtetszésüket kifejező felhasználókról, hiszen az Alpha esetén például pont az nézett ki jól, hogy látszott a keret fémes mivolta. A unibody kialakítás mindenesetre több kompromisszumot követelt, jobbra a bekapcsológomb alá két tálcát szereltek, amiknek a segítségével a nanoSIM és microSD kártyát tudjuk benyomni a helyükre. Felül árválkodik a másodlagos mikrofon, baloldalon pedig a hangerőszabályzó billentyű látható. Az alsó rész az átlagosnál zsúfoltabb, ide álmodták ugyanis meg a 3,5 milliméteres jack kimenetet, a microUSB 2.0 csatlakozót, valamint a beszédmikrofont.

[+]

A hátlap matt, és természetesen fémből készült. Én őszintén szólva egy kicsit unalmasnak találom, jobban bejön a recézett vagy lyukacsos kialakítás, de hát ugye ezek ízlések és pofonok. A hűvös tapintású borítás egységét felül az erőteljes ledes villanó, az aprócskának tűnő hangszóró, valamint a köztük elhelyezkedő 13 megapixeles kamera bontja meg. A fényképező rész pár milliméterre kiáll, ez sosem volt dicséretes megoldás, ám arra tökéletesen jó, hogy a telefon hátulját elemelje attól a felülettől, amire rakjuk, így a hangszóró hatásfoka sem fog csökkenni. A hátlapot sajnos nem tudjuk levenni, így pót akkumulátort sem érdemes a zsebünkben tartani.

Hardver, szoftverezettség

Szinte már a legtöbb középkategóriás telefon a Qualcomm 28 nanométeres chipsetjével kerül forgalomba. Ez alól főszereplőnk sem kivétel, ugyanis a burkolat alatt egy 64 bites Snapdragon 410 SoC található (akkor lett volna igazán ütős ajánlat az A5, ha az A7-hez hasonlóan inkább egy Snapdragon 615 került volna bele). Az ARMv8 architektúrájú processzorban négy darab 1,2 GHz-en működő Cortex-A53 mag muzsikál, ha pedig grafikus segítségre van szükség, akkor az Adreno 306 pörög fel igazán. Nagyon jó döntés volt a 2 GB RAM beépítése, ennek körülbelül felét használja fel a rendszer, a többit tudják az alkalmazások kihasználni. A belső tárhely méretével szintén üti a konkurensek lapjait az A5, ugyanis 16 GB-os az adattároló, melyből nagyjából 12 GB marad szabadon, emellett pedig microSD foglalat is található, ami maximum 64 GB-os kártyák kezelését teszi lehetővé. A rezgőmotor erős, utcán sétálva, zsebben hordva is meg fogjuk érezni, a jelzés intenzitása egyébként szoftveresen is állítható.

Nos, a pontszámok túl nagy meglepetéssel azért nem szolgálnak, talán annyit lehet szőrszálhasogatásként megemlíteni, hogy a dupla annyi rendszermemória miatt egy fél fokkal jobban teljesít az A5 legnagyobb riválisánál, a G620s-nél. A hardveréhes TouchWiz rendszert mondhatni hibátlanul sikerült optimalizálnia a Samsungnak, a rendszer szélsebes, mindent elérünk pillanatok alatt, és ha valamilyen összetettebb program megnyitásához érkezünk, akkor sem gondolkodik el sokat a telefon. Az alkalmazásváltó gyorsan megjelenik, több applikációt képes a háttérben tárolni a készülék, nem töltődnek folyamatosan újra a programok. A játékokkal is megküzd a telefon, nyilván a mostanában megjelenő, "konzol szintű" grafikát ígérő alkotásoknál érdemes visszavenni minőséget, de utána már mehet a móka. Ilyenkor a hátlap felső része kezd el langyosodni, de jó a hőelvezetés, zavaró melegedést nem lehetett tapasztalni a tesztidőszak alatt.

A Galaxy A5 fedélzetén egyelőre még az Android 4.4.4 KitKat operációs rendszer teljesít szolgálatot, ám nem kell nagyon megijednünk ettől, ugyanis hamarosan minden valószínűség szerint megérkezik majd a Lollipop frissítés is. Addig a funkciókban igencsak bővelkedő TouchWiz felület enyhíthet a nyalóka hiányán, melyet a Samsung tényleg hibátlanul összerakott. Vannak már egyébként témázási lehetőségek, így többféle ikonkészlettel lehet dolgozni. A főoldalon egy csíptető mozdulat segítségével tudunk háttérképet változtatni, widgeteket kirakni, plusz így jeleníthetjük meg vagy rejthetjük el a Flipboard-tájékoztatót (vagyis hírolvasót), valamint cserélhetjük ki a lapozási effektusokat. Az értesítési panelben az elmulasztott események, az alkalmazások közleményei, valamint a gyorsbeállítások ikonjai láthatók, utóbbiak sorrendjét szabadon meghatározhatjuk. Aktiválhatjuk a több ablakos módot, így a képernyőt kétfelé osztva tudunk egyszerre két programot is futtatni, már ha persze ezt az adott app támogatja.

A mozdulatok és gesztusok között a tenyérelhúzással való képernyőkép készítést aktiválhatjuk, valamint bekapcsolhatjuk az intelligens jelzést, így ha például nem fogadott hívásunk vagy olvasatlan üzenetünk van, és a telefont felemeljük, akkor megrezzen a masina. Ezzel valamelyest kompenzálja az értesítő led hiányát a Samsung, de azért ez inkább félmegoldás. A beállítások között találjuk még az egyszerű módot, melynek bekapcsolása esetén átláthatóbbá válik a kezdőképernyő, vagyis egy listából előre kiválaszthatjuk azokat az alkalmazásokat, melyek nagy ikonként megjelennek majd a főoldalakon. Ez jól jöhet egyébként gyengébben látóknak, vagy akár akkor is, ha navigálás közben mondjuk gyorsan átlépnénk a tárcsázóba. Apropó hívások: a névjegyek között (amikhez egyébként csengőhangot, képet, rezgésmintát, webhelyet, eseményt menthetünk) prediktíven kereshetünk, ha pedig hívunk valakit vagy minket csörgetnek, akkor az utolsó közös eseményt is feldobja a rendszer.

Nekem speciel fontos szolgáltatás a Blokkolás üzemmód, mellyel az értesítéseket tudjuk teljes egészében letiltani, ami vonatkozhat a hívásokra, a notifikációkra, valamint az időzítőre és az ébresztőórára. Bekapcsolhatjuk egyébként állandóra, vagy megadhatunk időintervallumot, melyben előszeretettel használnánk ilyen módban a telefont. Egyébként hívások esetén hozzá lehet adni kivételeket, hogy azért a fontosabb személyek mindig elérjenek. Három dologról érdemes még szót ejteni, az egyik az S Tervező, ami ugye a naptár, és éves, havi, heti, napi és napirendi nézetet tartalmaz. Az S Voice alapeleme a rendszernek, ez a Samsung személyi asszisztense, mely sajnos magyarul nem működik, ám készíthetünk vele feljegyzéseket, emlékeztetőket, felcsörgethetünk partnereket, bekapcsolhatunk különféle adatkommunikációs eszközöket. A billentyűzeten egyébként igen jó hatásfokkal lehet gépelni, aktiválható a prediktív bevitel, egy gombnyomással pedig azonnal a Google-féle hangutasítást vehetjük igénybe.

Az alkalmazások terén már nem rázta meg magát annyira a Samsung. Persze a Google Play-t bármikor igénybe vehetjük, vagy ott van a Samsung saját boltja is, a Galaxy Apps. Van azért néhány program, amit meg kell említeni, ilyen a böngésző, a Drive, a Dropbox, a fényképező, a fotószerkesztő, a hangfelvevő, a jegyzet, a böngésző, az ébresztőóra, a zene- és videolejátszó, a számológép, az FM-rádió, valamint a térkép és a navigáció. Hasznos még a fájlkezelő és a Stúdió, amiben fényképkollázsokat állíthatunk össze.

Multimédia, kamera

A hátlapra egy ledes villanóval megtámogatott, autofókuszos, 13 megapixeles képek készítésére képes fényképezőgép került, ám azért nem feledkezett meg a Samsung az előlapi kameráról sem, mely 5 megapixeles lett. A szoftveres felhozatal igencsak bőséges, már a főnézetből lehet fotózni illetve maximum 1080p-ben videózni. Az üzemmódok menüpontban automatikus, szép arc, shot&more (több pillanatot rögzít egy képre a telefon), hátsó önarckép, panoráma, sorozatfelvétel, árnyalatgazdag (vagyis HDR), éjszakai és animált gif (ilyenkor ki tudjuk jelölni azt a részt a képen, ami majd mozogni fog) opciókat találunk, ezen kívül letölthető még a sound&shot (fotók alá maximum 10 másodperc hosszú hangjegyzetet rögzíthetünk) és a sports shot (rövid záridővel készült alkotásokat tesz lehetővé). A fogaskerék ikonja rejti a további konfigurálási lehetőségeket, melyek közé a felbontás, az időzítő (2, 5, 10 másodperc), az effektek (régies, poszterszerű, kék, piros, sárga, szürke, szépia) tartoznak. Van még azért a biztonság kedvéért három kis pöttyöcske, ha ezeket megérintjük, akkor még az előbbieknél is több mindennel babrálhatunk. Itt lehet szórakozni az ISO-val (100-800), a fehéregyensúllyal, a mérési móddal (középre, mátrix, pontszerű), a rácsvonallal, a helycímkével, no meg a hangerőszabályzó gomboknak is szerepet adhatunk, hogy megnyomásuk esetén fénykép vagy videó készüljön, esetleg a zoomolást segítsék.

[+]

A rendszermemória és a belső tárhely mérete mellett a kamera tekintetében emelkedik ki a konkurensek közül az A5. A dinamikatartomány megfelelő, a nappali képek igencsak jól sikerülnek. A részletesség átlagon felüli, a vonalélesség sem rossz, bár azért itt már észrevehető némi zajcsökkentés, ezáltal vannak apróbb elmosott területek. A makró és a beltéri felvételek is teljesen vállalhatók, akkor kezd egy kicsit romlani a minőség, amikor kevesebb lesz a fény. A HDR egyébként ilyenkor jelent nagy segítséget, a 7-es és a 8-as kép közötti különbség érzékelteti igazán a mód hatékonyságát. Az éjszakai képek ennek megfelelően már messze nem érik el a nappal lőtt alkotások szintjét, de még így is lehet azért értelmes eredményeket készíteni. A videók tekintetében nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a normál fényképeknél, készítettem természetesen egy nappali és egy éjszakai tesztfilmet.

[+]

A zenelejátszóra mindig odafigyelt a Samsung, számos plusz dolgot építettek be a gyári megoldáshoz képest. A számokat dalok, albumok, előadók, műfajok, mappák, szerzők és eszközök szerint lehet rendezni. Ha ez nem lenne elég, akkor a zenesarokban stílusok szerint is válogathatunk, ekkor a szenvedélyes, izgalmas, higgadt és játékos csoportba tartozó, vagy ezeket ötvöző muzsikákat választhatjuk ki. A beállításokon belül leljük fel a SoundAlive névre hallgató hangszínszabályzót, a kikapcsolás időzítőt, valamint az intelligens hangerőt, így például a zene minőségétől függően a hangosítást és halkítást automatikusan vezérli a szoftver. Újabb jó hír, hogy az A5-ből nem maradt ki az RDS információkat megjelenítő FM-rádió, ám csak akkor hajlandó működni, ha fülhallgatót csatlakoztatunk a telefonhoz. A füles minősége egyébként igencsak megfelelő, vannak mélyek, és jók a magas hangok, bár maximum közelében már kicsit éles a hangzás. Ugyanez a hangszóróra is elmondható, szépen, és rendkívül nagy erővel képes megszólalni.

A videolejátszóra szintén kínosan ügyelt a gyártó, hiszen lényegében mindent kezel, amire szükségünk lehet. Nyilván azért számos formátum nem tetszik a programnak, de az mp4, vagy akár a DivX is gond nélkül nézhető, ráadásul a feliratok is szép nagy betűkkel jelenítődnek meg. A felbontással sem lesz problémánk, a 720p és az 1080p sem okoz gondot, a 2K már szaggat, de ez mondhatni "kit érdekel kategória" a HD kijelzőt figyelembe véve.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Jól mutatja a középkategóriás telefonok óriási ütemű fejlődését tesztalanyunk, hiszen adatkommunikációs szempontból aligha maradt ki bármi, ami akár az átlagosnál nagyobb igényű felhasználóknak is hiányozna. A Cat.4-es 4G/LTE hálózatok támogatása tiszta sor, így 150/50 Mbps le- és feltöltési maximum érhetünk el, ha pedig esetleg nincs lefedettség, akkor a HSPA 42,2/5,76 Mbps párosával lehet szörfölgetni mobilneten. A nanoSIM kártyákat fogadó telefon beszédhangszórója kiváló hangminőséggel kecsegtet, tökéletesen lehet hallani beszédpartnerünket, ám mindenki arra panaszkodott, hogy önmagát hallja vissza, ahogy velem beszél, úgyhogy kicsit érdemes visszavenni a hangerőt. A kétcsatornás, DLNA-ra és internetmegosztásra képes, 802.11a/b/g/n WiFi jelerőssége kiváló, ezen kívül pedig van még Bluetooth 4.0 (EDR, LE), NFC, és még GLONASS műholdak információt feldolgozó A-GPS modul. Navigálni pöpecül lehet, gyors a helykeresés és a stabil a jel. A microUSB csatlakozó 2.0-s, az OTG-t nem támogatja, így jobb híján csak a töltést és az adatmásolást segíti.

Az A5-re kétféle böngésző került, a mindenki által jól ismert Chrome mellett egy gyári alkalmazást is használatba vehetünk. Utóbbi egész hasznos funkciókkal rendelkezik, rögtön ott van ugye a dupla ablakos mód támogatása, plusz az olvasómód, mely a szöveget és a fontos képeket kiemelve egy külön felületen teszi olvashatóbbá a szöveget. Egy gombnyomással elérjük a mentett oldalakat, a könyvjelzőket, valamint a lapokat, utóbbiból nagyon sok megnyitható egyszerre, a rendszermemória pedig egy ideig el is tárolja az adatokat. Nem maradt ki a privát internetezés és az asztali nézet, egy adott weboldalt pedig parancsikonként is kirakhatunk a főképernyőre, és arra kattintva rögtön az adott honlapon lyukadunk majd ki.

Az akkumulátor 2300 mAh kapacitású. Ez nem rossz érték, első töltéskor mondjuk egy kicsit azért megállt bennem az ütő, hogy milyen gyorsan merül, de aztán beállt a dolog, és változatos használattal (ami húsz perc navigálást, sok böngészést, telefonálást, és némi játékot takar) a nap végét minden izgalom nélkül kibírta a telefon, nagyjából 5 óra kijelzőidőre kell számítani ilyen használattal, egy töltéssel. A rendszerben kétféle energiatakarékos módot találunk, az egyik a sima, ahol a szoftver a háttéradatokat és a processzorteljesítményt korlátozza, a másik pedig az ultra, ahol már lényegében csak a legalapvetőbb funkciókat engedi használni a telefon (hívás, üzenetküldés, számológép, óra), plusz a színösszeállítás fekete-fehérre változik, hogy ezzel is kevesebb energiát használjunk fel.

[+] Allview X2 Soul Mini vs. Samsung Galaxy A5

A Samsung kétségtelenül új irányt vett az A-sorozat piacra dobásával, hiszen az eddig leginkább kritizált anyaghasználatot jóval magasabb szintre emelték, és már tesztalanyunk, a Galaxy A5 is szinte teljes egészében fémből készült. A minőségérzet számottevően jobb lett, végre tényleg az a benyomása az embernek, hogy egy prémium márka készülékét tartja a kezében, bár hozzáteszem, nekem már például az Alpha is nagyon bejött, pedig ott még műanyagból készült a hátlap. A Samsung azzal sem lőtt mellé, hogy ha már középkategóriás terméket dobott piacra, akkor időtálló, 64 bites chipsettel szerelte fel, a 2 gigabájtnyi rendszermemória, a 16 gigabájtos belső tárhely, valamint a kamera pedig kiemeli a konkurensek közül az A5-öt. Ugyancsak pozitívum, hogy a TouchWiz kiválóan optimalizált, nincs megakadás, nem gondolkodik a telefon, a színes ikonok megjelenítését pedig hibátlanul végzi az élénk Super-AMOLED kijelző. Adatkommunikációs szempontból minden jóval ellátott minket a gyártó, a navigálás gyors és pontos, és az akkumulátoros üzemidővel is elégedettek lehetünk. A 130 ezer forintos független árral viszont aligha, persze addig oké, hogy ezért a pénzért két év háztól házig garancia jár, de egyszerűen nem annyival jobb a készülék, hogy a 60 ezer forintba kerülő és hasonló (bár azért szoftveres és hardveres téren is kicsit gyengébb) tudással rendelkező G620s-hez képest felárat megérje. A gyártó szerint a szolgáltatói árcímke lesz majd inkább kedvező, ami persze nagyban függ a vállalt hűségtől és tarifacsomagtól. Nyilván egyébként lehetne még sorolni a konkurenseket, hiszen számottevően jobb, bár picit drágább ajánlat az LG G3 és a Xiaomi Mi4, de mondjuk a Galaxy S5 mini is bőven megállja a helyét, és bár nem 64 bites és nem fém, azért vízálló és van benne ujjlenyomatolvasó, ja és 30 ezerrel olcsóbb. A Galaxy A5 tehát tényleg nagyon jó készülék, ha hajlandóak vagyunk kicsengetni a borsos vételárat, akkor semmilyen téren nem fog csalódást okozni, nekem alapvetően tetszett a telefon, a tetszett plecsni pont erre lenne, de ilyen áron egyszerűen lelkiismeret furdalásom lenne, ha valamilyen bilétát adományoznék a telefonnak.

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Samsung Galaxy A5

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	139,3 x 69,7 x 6,7 milliméter
	Tömeg	123 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, szürke, rózsaszín
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	720 x 1280 pixel (294 ppi)
	Kijelző típusa	Super-AMOLED kapacitív érintőkijelző
	Kijelző / előlap aránya	71 százalék
	Készülékház védelme	nincs
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snadragon 410 (MSM8916)
	Processzor típusa	1,2 GHz-es négymagos Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 306
	RAM mérete	2 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16 GB
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 64 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850//900/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/1800/1900/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	van (Cat.4)
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, EDR LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n, WiFi hotspot
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.4 (KitKat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google+, Hangouts, Google Maps, FM-rádió, Galaxy Apps, Dropbox, Jegyzet, S Voice, Stúdió, S Tervező
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, autófókusz, led segédfény
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	1080p (30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2300 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	? óra
	Beszélgetési idő	? óra
	Zenelejátszási idő	? óra
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor