Bevezető
Amikor korábban a Fibaro termékcsaládot és rendszert mutattuk be, akkor már leírtuk, hogy alapvetően kétféle irány van most jelen az okosotthonos területen. Az egyik a személyre szabott, megtervezett, szakember által telepített, sokszor már az építkezés, illetve lakásfelújítás során előre kigondolt módon installált intelligencia a komolyabb, komplexebb és drágább vonal, de közben egy csomó cég foglalkozik utólag telepíthető, egyszerűbb, kvázi plug and play módon üzembe helyezhető megoldásokkal. Ezek olcsóbbak, univerzálisak, de alapesetben kevésbé szabhatók személyre és kevesebb bennük az egyéni igények kielégítése kapcsán a mozgástér.
A Panasonic ez utóbbi ösvényen jár, miután itthon is forgalomba kerültek az ehhez kapcsolódó termékek, ezért kértünk egy pakkot annak érdekében, hogy bemutassuk, hogy mennyire könnyű (vagy éppenséggel idétlen) egy meglévő háztartást felokosítani, egyáltalán van-e ennek értelme, vagy még csak kókányolásnak tekinthető az egész, mert annyira kiforratlan még a dolog. Kaptunk egy roppant könnyen megjegyezhető, KX-HN6010FXW nevű kezdőcsomagot (ebben egy hub, egy mozgásérzékelő és egy nyitásérzékelő található), valamint két extra kütyüt, egy távolról vezérelhető konnektort, illetve egy beltéri kamerát.
Még az elején tisztázzuk, hogy a csomag milyen értéket képvisel, az alap pakk 50 ezer forintért hozható el, a KX-HNC200 nevű kamera 24 ezer forintot ér, a KX-HNA101 típusjelzésű konnektor pedig 15 lepedőt kóstál, szóval alulról karcolgatjuk a 100 ezer forintot. Ami nem kevés, de töredéke egy komolyabb, megtervezett és kiépített okosotthonos rendszernek, persze megvannak a maga korlátai. Mondjuk rögtön az, hogy nincs is webes adminisztrációs felület, kizárólag Android és iOS rendszerű eszközökkel lehet manőverezni a hálózat elemei között. A Panasonic megoldása a DECT ULE szabványt használja, ami 1,9 GHz-es tartományban működik, ezért nem akad össze a WiFi-vel, elég nagy a hatótávolsága, viszont az okosotthonos gyártók zöme inkább a Z-Wave mellett teszi le újabban a voksát, ami kompatibilitási problémákat okozhat.
Hirdetés
Üzembe helyezés
A szettet működésre bírni nem nagy varázslat, alapvetően a hubot kell felrakni a hálózatra, onnantól megy minden magától. Ez sem bonyolult, de fog hozzá kelleni egy okostelefon, amin rajta kell lennie a Panasonic Home Network nevű, ingyenes alkalmazásnak. A hubnak kell áram (ezt az app kissé esetleges magyar fordítása úgy fogalmazza meg, hogy “dugaszolja el a hubot”), ha sikeresen eldaszoltuk, akkor elkezd rajta villogni egy óriási led és a doboz létrehoz egy WiFi hálózatot. Erre kell csatlakoznunk a telefonunkkal, majd az appot elindítva megadnunk, hogy ő egyébként melyik hálóra lépjen fel, ide kell egy jelszó, illetve mi magunk is meg kell adjunk egyet, hogy távolról is hozzáférjünk az otthoni cuccainkhoz. Fontos tudni, hogy csak a 2,4 GHz-es tartományban működik.
A hátul betehető microSD-re rögzít a kamera [+]
Ha sikerrel jártunk, akkor zöldre vált és folyamatosan ég a hub tetején a fény. Lokális hálózatból nem kér autentikációt az alkalmazás, csak akkor, ha távolról óhajtjuk piszkálni a dolgokat. NAT-olt IP mögé téve is működik (mert egy DDNS szolgáltatás is van a rendszer mögött), innentől pedig nem kell nagyon piszkáljuk a dobozt, noha van pár olyan funkciója, ami miatt mégis érdemes lesz néha odasétálni. Egyrészt tehetünk bele microSD-t, ami leginkább arra jó, hogy a kamera felvételeit erre tárolhassuk. Ráköthetjük a vezetékes telefon drótjára, ami elég jópofa ötlet, mert innentől kezdve az erre a számra érkező hívások továbbugranak a mobilunkra és mi is kezdeményezhetünk az appon belül vezetékes hívást. Ez nyilván adatforgalmi következményekkel jár, de percenként néhány megabájtos mennyiséggel számolva is simán hasznos lehet, ha a helyzet megkívánja.
Eldugaszolás és beállítás - első lépések [+]
Az alkalmazás felépítése igen egyszerű, ha megnyitjuk, akkor egyből megpróbál csatlakozni a hubhoz. Ennek sikerességét egy zöld felirattal jelzi felül, függően attól, hogy helyi hálózaton, vagy máshol vagyunk. Felül három gomb ücsörög a riasztások kapcsán, ki lehet kapcsolni az egészet, lehet otthoni és távoli profilt választani. Akinek van riasztója, az tudja, hogy ez mit jelent, ha mondjuk alukálunk éjjel, akkor a mozgásérzékelő tök felesleges, mert ha kimegyek klotyóra, akkor ne riasszon, de az ablakra tett nyitásérzékelő viszont legyen aktív, hogy értesüljek róla, ha egy besurranó gazember épp megpróbálná kihajtogatni a plazmát az ablakon keresztül.
A többi eszközt a hubhoz pattintani röhejesen egyszerű, mindegyiken van ugyanis erre egy gomb. Ezt kell hosszan megnyomni, pittyen egyet a hub, ha észlelte a terméket, a telefonon pedig felugrik az appon belül egy ablak, ahol nyugtázzuk mindezt, el is nevezhetjük az eszközt és nyilván rögtön pár beállítás is elérhető. Ahogyan egyre több eszközünk van kapcsolódva, úgy válnak színessé az alkalmazáson belüli menüpontok, van külön a kamerának, az érzékelőknek, a telefonnak és a további vezérelt eszközöknek is egy. Ha engedélyezzük, hogy az alkalmazás a telefonon a háttérben futhasson és riasztásokat dobjon fel, akkor gyakorlatilag egyből értesülünk arról, ha valami történik otthon a távollétünkben.
Az eszközök
A hubról más esett szó, a kezdőcsomagban ülő nyitásérzékelő nem egy összetett darab. Két része van, az egyik a nyitható felületre (ajtószárny, ablakszárny), a másik pedig a tokozásra helyezendő, sima mágneses elven működik, ha megszakad a kapcsolat, akkor jelet küld a hubnak. Ehhez egy kis elem azért kell, mint energiaforrás, de ez akár évekig is ellátja elég árammal a szenzort, ráadásul a Panasonic a csomagba be is teszi nekünk, igazán kedves. A mozgásérzékelő sem egy különleges masina, ez is elemről megy, az oldalán van egy kapcsoló high és low állásba lehet rakni. Utóbbi akkor hasznos, ha van kisállat otthon, mert csak nagyobb volumenű mozgásokra riaszt, ha a kutya elmegy inni a táljához, akkor azt képes ignorálni.
A kamera már komolyabb szerkezet, noha a 640x480 pixeles felbontáson már sok gyártó túllépett. Viszont van benne infra, tehát vaksötétben is kivehető, hogy mi zajlik a szobában, illetve mikrofon és hangszóró is akad rajta, ami egyrészt arra jó, hogy halljuk is, hogy mi történik, másrészt bele is szólhatunk a dolgokba a telefonunkat használva. Kutyákat lehet ezzel szívatni, de ez gonoszság. Viszont — és ez óriási poén — egy külön gombot megnyomva altatózenét játszik a kamera, ami nyilván az eszköz babafigyelő üzemmódjához kapcsolódik, hiszen a kamera is tudja érzékelni a mozgást, a zajt és a hőmérsékletet is.
Még egy apróság járt nálunk, az távolról aktiválható konnektor, ennek a működését nem kell órákon át taglalni, ki és be lehet kapcsolni, ennyit tud, a dolog lényege inkább az, hogy ezt időzítve, illetve valamilyen eseményre reagálva is meg tudja tenni a rendszer. Illetve ha valami rá van dugva, akkor az alkalmazásban követhetjük az áramfogyasztást is.
A történet ott kezd érdekes lenni, amikor a beállításokba lépünk. Egyrészt a telefonos funkciók küönösen nagy hangsúlyt kaptak, van üzenetrögzítő, amire felmondhatunk üdvözlőszöveget, lehet állítani feketelistát, ha bizonyos számokat ignorálni óhajtunk, választhatunk csengőhangot és megadhatjuk, hogy csak akkor adja tovább a hívást a hub, ha otthon vagyunk, vagy akkor is, ha bárhol máshol.
Az intelligens vezérlés menüpontban öt forgatókönyvet tudunk létrehozni (ez a scenario lefordított megfelelője), itt vagy a kamerás rögzítést, vagy az okos konnektort kapcsolhatjuk be, ha történik valami. Például kérhetjük, ha a hőmérséklet X foknál melegebb, akkor induljon el a felvétel, de ezt hozzárendelhetjük a nyitásérzékelő riasztásához, vagy a kamera által érzékelt hanghatáshoz is. Ugyanígy járhatunk el az okos konnektor esetében, itt annak is van értelme, hogy ha a telefonunk az otthoni hálózathoz csatlakozik, akkor mondjuk kapcsoljon be a konnektorra dugott klíma, vagy lámpa.
Végül pedig az élesítési üzemmódokat érdemes átnyálazni, itt tudjuk megadni, hogy melyik profilnál melyik szenzor, illetve eszköz riaszthasson a telefonunkra, de lehet időzíteni is az egészet, illetve megadni egy késleltetési időt, hogy elhagyjuk a házat. Miután ezt távolról is megtehetjük, ezért talán kevésbé fontos, de a lehetőség adott. Bónuszként pedig telefonhívásos értesítést is kérhetünk, feltételezve, hogy azt mindenképpen észrevesszük, ha az otthoni számunk ránk csörög, de ez is opcionális. Itt több mobilszám is megadható, ezeket próbálja sorban felhívni a hub, ha értesíteni kíván bennünket valamilyen változásról.
A Panasonic tehát beleállt az okosotthon témájába, egy olyan szettet alkottak, ami moduláris, könnyen telepíthető, de a DECT ULE szabvány miatt nem olyan könnyű tetszőleges elemekkel bővíteni, mint az ismertebb Z-Wave infrastruktúrákat, noha a gyártó szerint nem Panasonic által készített, de az ULE szabványt használó további eszközök csatlakoztatása sem okoz gondot. Az biztos, hogy ha valaki rágyúr a témára és mindenféle szenzort, kamerát és érzékelőt telepít szerte-szana a lakásban, az biztos hogy 100 ezer forintos tétel felett kell kalkuláljon, de ez egyelőre a létező DIY okosotthon megoldások mindegyikére igaz. Azt tippeljük, hogy mivel a szenzorok előállítási költsége egyre alacsonyabb, ezért a különböző érzékelők (nyitás, mozgás, víz, füst, szén-monoxid) ára hamarosan elég nagyot fog zuhanni különböző kínai gyártóktól fillérekért lehet különböző szabványú extrákat összevásárolgatni. A jó okosotthon kulcsa viszont mindig a hub és a hozzá kapcsolódó felület, valamint az extra szolgáltatások. A Panasonic megoldása ilyen szempontból mutat extrákat (mint a vezetékes telefon kezelése), ugyanakkor bármennyire is előremutató, némiképp furcsa korlátozás, hogy csak mobilos oprendszerről lehet elérni a rendszer felületét. Most úgy fest, hogy elég sok ismert név ugrik bele a témába, ezek a csomagok indulásnak jók lehetnek, de jelenleg elég nehéz megítélni, hogy melyik szabvány lesz majd a nyerő és sok múlik azon is, hogy milyen további eszközöket lehet majd a rendszerhez csatlakoztatni. (A Honeywell például partnere a japán gyártónak ebben.) A Panasonic a DECT ULE mellett tette le a voksát, ha komolyan gondolják ezt a vonalat, akkor még több kiegészítővel kell jelen lenniük (izzók, termosztát, különböző érzékelők) úgy, hogy versenyképesen áraznak, mert nekik most az a feladatuk, hogy a választott szabvány köré építsenek ökoszisztémát, hiszen relatív kevesen használják ezt a megoldást. A gyártótól úgy értesültünk, hogy érkeznek is további elemek, sziréna, vízszivárgás-érzékelő, üvegtörés-érzékelő, távirányító és kültéri kamera is kapcsolódhat a rendszerhez. És a fordítási hibákat is javítják.
Bog
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.