Multimédia
Meglepő módon variáltak az X10-X20 párosa után a kamerával, pedig egyszerűbb lett volna onnan átemelni a modulokat. Még meglepőbb, hogy — elméleti síkon legalábbis — ez a variálás szintén átgondolt lépésnek tűnik, mert a mindenféle makró, meg mélységszenzoros bigyók helyett fogtak egy középszintű, 48 megapixeles, quad-Bayer szenzoros megoldást főkamera gyanánt (ez valószínűleg az X10-ből érkezett), és kizárólag egy 13 megapixeles, ultraszéles modult tettek mellé. A Nokia történetének papíron legjobb ultraszéles kamerája, halleluja, egy strapatelefonban mutatkozik be. A magam részéről pártolom ezt a megoldást, egy jó főkamera mellé egy jó ultraszéles untig elég a középkategóriában, de felhívnám a “jó” kitételre a figyelmet, mert ennek hiányában megette a fene az egészet.
[+]
A szoftver nem egy káprázatos és újszerű interfész, balra a gyors opciók (képarány, ami alá a 48 megapixeles módot is eldugták), időzítő, Google Lens, vaku), jobbra a látószögek (digitális 2x zoom is elérhető), még jobbrább néhány üzemmód, úgymint éjszakai, mozi, portré, valamint az egyebek felirat mögött lakozó egyebek. Itt találjuk a Pro módot is, amelynek segítségével kézzel állítható a fehéregyensúly, a fókusz, az ISO, a záridő és az expozíció. Az alábbiakban automatikus üzemmódban elkövetett felvételek sorakoznak 48 és 12 megapixeles felbontással, valamint az ultraszéles szenzort használva:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Oké, nem baj, hogy a 48 megapixeles opció kissé eldugták, nincs rá szükségünk, köszönjük, távozhat, majd értesítjük. 12 megapixelen sokkal jobbak az eredmények (mint mindig), csodát azért nem fogunk látni, a 230 ezer forintos mezőnyben ez kissé karcsú, egy strapamobiltól azonban korrekt. Az automatikus HDR általában jókor kapcsol be, nincsenek túltolva a színek és a szaturáció, a vonalélesség is rendben van, talán a kontrasztosság hiányzik kicsit a képekről, illetve a sarkokban van némi mosottság. Az ultraszéles modultól azonban többet vártam, itt már nagyon puhák a rajzolatok, a kép szélei felé haladva eltűnnek a részletek, gyenge a dinamika és van némi kromatikus aberráció is. Esti módot csak 12 megapixelben használhatunk a főkamerát bevetve, itt már vannak hibák, de nem vall szégyent a termék:
 |
 |
 |
 |
Van portré mód is, ami még a kutyát is egész ügyesen fókuszba tette:
[+]
Videózásban is próbál újítani a Nokia, de ezzel a hardverrel és kameraszettel a Full HD a maximálisan kinyerhető felbontás, ami a hátsó főkamerával 60, az elülső modullal maximum 30 fps-ben valósítható meg. A szoftver elég ostoba, mert arra nem képes, hogy videózás közben kamerát váltsunk, miközben a hardver képes lekezelni egyidejűleg két jelet, mert az első és a hatsó szenzorral tudunk kettős nézetű videót rögzíteni, ennek Dual Sight a neve, néha vicces, mondjuk akkor, amikor ledobjuk a terméket valahonnan:
Elektronikus stabilizáció van csupán papíron, de az sem látszik, nappal ugyanis ilyen felvétel készül a normál kamerával:
Ilyen az ultraszélessel:
Ilyen pedig az előlapi modullal:
Este csak a főkamerával érdemes dolgozni:
Általánosságban elmondható, hogy az OZO Audio által hangolt mikrofonok kifejezetten jó minőségben rögzítenek még koncertet is, van extra szélzajcsökkentő funkció is. Említést érdemel még a SpeedWarp, ami konkrétan annyit tud, hogy gyorsított felvételt vesz fel, de menet közben visszakapcsolhatunk normál tempóra, ezt nyilván bármikor meg lehet csinálni utómunkával is, de a Nokia odaadja a júzer kezébe az opciót már a felvétel során is:
És ezen kívül van még egy Mozi mód, ami szélesvásznú, 24 fps videót csinál, itt elérhetőek Zeiss effektek, de azok csak ilyen-olyan mű becsillanások. Zenében a két hangszóró kifejezetten korrekt minőséget hoz, hangos, vannak mélyek is a műfaj határain belül, nem torzít, szóval nem csak ezzel lehetünk elégedettek, hanem a nem hiányzó FM-rádióval is. A zenelejátszó ellenben gyárilag a YT Music, de az Android One már csak ilyen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
