Kamera technológia

A Lumia 1020 igazán nagy durranása a kamera. A 41 megapixeles szenzor és a hozzá kapcsolódó technológia megér egy misét. Maga a szenzor 1/1,5 hüvelykes, ami kimondottan nagynak számít még a kompakt fényképezőgépek mezőnyében is. Ez már önmagában is azt jelenti, hogy lényegesen több információ kerül a szenzorra, amiből valóban egy zajmentes, részletgazdag kép készülhet, de a szenzor önmagában még nem váltja meg a világot. A 41 megapixeles felbontást egyébként nem fogjuk elérni, a képaránytól függően 38 vagy 34 megapixeles (4:3 és 16:9) felvételeket fogunk tudni készíteni.

A történet másik része a szenzor előtt levő lencserendszer, amely hat tagból áll. Ebből az első üvegből készült, a maradék öt pedig precíziós módszerekkel megformált plasztik. Az optikai képstabilizációt teljesen új módszerrel oldották meg, a Lumia 920-ban használt, helyigényes, rugókkal csillapított rezgés helyett most apró motorok mozgatják a lencséket, miközben számos szenzor figyeli, hogy milyen intenzitású és irányú a kezünk remegése.

Hardveresen tehát adottak a lehetőségek, de ez még kevés lenne önmagában az üdvösséghez, ezért a Nokia beveti az oversampling technológiát. Ez az 5 megapixeles képeknél működik, nagyon egyszerűen arról van szó, hogy míg egy hagyományos szenzornál pont annyi pixelt rögzít a gép, mint amekkora a kép lesz, addig itt sokszor annyi információból tud dolgozni a képfeldolgozó algoritmus. Mivel egy általános szenzornál a Bayer színszűrős elven helyezkednek el a kék, a piros és a zöld szubpixelek, ezért az egyes képpontok hatással vannak egymásra, így keletkezhet a zaj és más képhibák is. A Nokia megoldásánál az ebből fakadó hibákat az algoritmus valamelyest tudja javítani, hiszen egy pixel meghatározásához nem egyetlen információból kell dolgoznia. Ebből következik, hogy a hatalmas szenzor és a precíziós lencserendszer 38 és 34 megapixeles felbontás mellett is érezteti jótékony hatását, de az ezekből kreált 5 megapixeles képek tényleg lenyűgözően jók tudnak lenni. A Lumia 1020-nál a fotózás során rögtön két eredmény készül, egy teljes felbontású és egy 5 megapixelesre redukált verzió. Persze ez állítható, de ez az alapértelmezett opció pont azért, hogy a kisebb méretű fotót utána könnyen megoszthassuk másokkal akár közösségi oldalakon, akár levélben továbbküldve.

Fentiekből következik, hogy mivel ennyi extra információt és pixelt rögzít a szenzor, ezért az 5 megapixeles képeknél háromszoros, veszteségmentes zoom is elérhető, ha pedig mondjuk 720p-ben videózunk, akkor ez hatszorosra duzzad. Ennek nem csak azért van értelme, mert sokat lehet spórolni a hellyel, ami egy okostelefonnál kardinális szempont, hanem azért is, mert a fókusztávolság állandó marad. Makrónál ez nagyjából 15 centimétert jelent, de a veszteségmentes zoom segítségével sokkal közelebb tudjuk hozni a témát, mint amennyire a valóságban van.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!