Külső
A külső megítélése szubjektív dolog, ezért nem is túl jó olyan nagy szavakat használni egy cikkben, mint amilyeneket én fogok, de a 7900 szerintem elég ronda. A 7500 valahogy sokkal jobban tetszett, plusz ott még megvolt az újdonság varázsa ezzel az egész prizma dologgal kapcsolatban. Itt viszont nincs, ráadásul a nagy dizájnolásnak ezúttal már a kezelhetőség látta kárát. Az viszont tény, hogy az újdonság sokkal sokkal igényesebb hatást kelt, mint testvére.
Az előlap tetején egy Nokia felirat mellett található a telefonhangszóró, lejjebb helyezkedik el a 2 hüvelyk átlójú QVGA felbontású OLED kijelző. Az efféle megjelenítők maximális fényereje alcsonyabb, mint a TFT paneleké, viszont kevesebbet fogyasztanak és jobb az olvashatóságuk. A megjelenítő képe szép, a színek is rendben vannak, nincs okunk panaszra - az élettartam egy más kérdés, de az ezzel kapcsolatos esetleges problémákra csak később derülhet fény. Fontos megjegyezni, hogy a Nokia 7900 az első olyan sorozatgyártású telefon, amely QVGA OLED kijelzőt kap, kisebb felbontású verziót már láthattunk a Samsung E420-ban. Az OLED-nek van még egy hatalmas előnye: szinte 180 fokos betekintési szöge van, ezért oldalról is olvasható marad.
Lejjebb találjuk a billentyűzetet. A joystickot felváltotta egy d-pad, ami alapvetően örvendetes lenne, viszont ezt is "megdizájnolták", szóval nem épp a kényelem jegyében született. A mellette található négy funkciógomb normális alakú, nincs is velük gond, nem úgy, mint a numerikus résszel. Az érdekes formájú gombok nagyon aprók, pedig bőven lenne hely egy nagyobb gombsornak is. A problémát tetézi, hogy a 2/5, 4/7, 6/9 és 8/0 billentyűk nagyon közel vannak egymáshoz, én rengetegszer félrenyomtam, a hölgyeknek valószínűleg kevesebb bajuk lesz. Jópofa fícsör viszont, hogy a háttérvilágítás színe állítható, egészen pontosan 49 szín közül választhatunk. Némelyik az életben nem pont úgy néz ki, mint az a szín, amit a képernyőn kiválasztottunk, a fényerősség is függ magától a színtől.
A kifestős játék azonban nem merül ki ennyiben, a készülék tetején ugyanis található két fényforrás, melyek szintén az általunk választott színben villognak valamilyen elmulasztott esemény esetén. A két LED-sor között található a töltéshez is használatos microUSB csatlakozó. Nem védi fedlap, nagyon bénán néz ki, töltés közben pedig megnehezíti a telefonálást.
Az oldalsó rész a levehető hátlap része, semmi érdemleges nincs errefelé, csak prizmás minta. Az alsó fertály szintén üres.
A hátlap egész kulturáltan néz ki, ráadásul fémből van. Felül egy LED-es vaku társaságában látható a 2 megapixeles, fixfókuszos optika, mellettük bújik meg a kihangosító hangszórója, középtájon egy Nokia felirat figyelget. Az optika mellett nincs feltűntetve a felbontás, ez részint örömteli, mert szerintem az ilyesmi csak felesleges giccs, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy finn barátaink miért nem tudtak legalább autofókuszt rakni egy majd' 100.000 forintos készülékbe.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
