Nokia 6.1 - kis verziófrissítés

Sok tekintetben előrelépett az új Nokia 6 a tavalyihoz képest, ám már be is jelentették szenzorszigetes, még ütősebb folytatását, így rövid életű lehet a telített phabletpiacon.

Hirdetés

Kamerák, multimédia

A méretes masina 8 megapixeles, fixfókuszos szelfikamerát kínál képernyővillanóval (egy példa), illetve 16 megapixeles hátlapi modult PD-autofókusszal, f/2-es rekeszértékű Zeiss optikával és kéttónusú LED villanóval. A szoftver a bekapcsoló dupla megnyomására egy másodpercen belül elindul, bothie módban pedig a két kamera képét egy időben rögzíti. Akad profi mód (ISO3200-ig és 4 másodperces záridőig), bokeh és gyorsított felvétel. A keresőn könnyen elérhető a vaku, az arcszépítés, az önkioldó, a HDR (alapból automatán), a kameraváltó, a galéria, az exponáló és a videorögzítő. Kérhetők rácsvonalak és GPS címkék, a kattintáshang pedig kikapcsolható.


[+]

Nappal bátran fotózhat az ember a 2018-as Nokia 6-tal: a fókusz gyorsan megvan, a dinamikatartomány átlag feletti, a fehéregyensúly általában megbízható és középen jó a vonalélesség. Zajmentesítésből viszont bőségesen akad, a szélek felé haladva pedig festményszerűvé válnak a részletek. A HDR néha jól jön, máskor viszont túlzottan rátol a kontrasztokra és rávilágosít az eleve világos részletekre, plusz a fehéregyensúlyba is belenyúlt.


[+]

Az érintőfókusz támogatását megháláló makrófelvételek kellően részletesek, viszont pont a részletek hiányoznak este, amikor az automatika magas érzékenységgel és brutális zajmentesítéssel operál. Ezen kézi móddal ugyan lehet javítani, ám 1/8 másodpercnél hosszabb záridőt nem tudtam bemozdulás nélkül megtartani és a legtöbb eredmény így is túl sötét maradt, a lassú és megbízhatatlan fókuszról nem is beszélve. Így aztán jókora szerencse és sok próbálkozás kell, hogy sötétben használható kép szülessen, bár besegíthet az átlagos fényerejű, kéttónusú LED villanó.

A 4K felvételek tűélesek, viszont pont annyira remegősek (lásd fent), mint az ember keze, amelyik tartja, nincs ugyanis semmiféle stabilizálás. Elektronikus rásegítés a 1080p-s videókhoz viszont akad (lásd lent), plusz a fókusz mindkét felbontás mellett egész stabil, egy-egy újraélesítést leszámítva. A sztereó hang ráadásul kifejezetten tiszta az Ozo Audiónak köszönhetően, és olyannyira nincs megszűrve, hogy a kisebb szellő is meg tudja recsegtetni a mikrofonokat.

A Play Zene előadók, albumok, dalok, műfajok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt állományokat, plusz hozzáfér a Google előfizetéses szolgáltatásához. Akad pár widget, hangszínszabályzó és FM-rádió, valamint a legtöbb formátumot meghajtja a szoftver, a flac és a wma kiterjesztést beleértve. Bárcsak a fapados videolejátszó is ilyen sokrétű volna, ám annyira nem az, hogy érdemes első kanyarral a VLC Player telepítésével kezdeni, és akkor nem lesz gond a feliratokkal, az AC3 hanggal vagy a DivX, Xvid kódolásokkal, bár a HDR videókat a Nokia 6.1 sehogy se hajtja meg. A 4K felvételekkel 30 FPS-ig viszont megbirkózik, míg a 60 csak dadogásokkal megy.


[+]

A Siroccóval szemben a Nokia 6.1 szerencsére nem spórolta le a 3,5 milliméteres kimenetet, amire korrekt, dinamikus hang jut, egykönnyen lefülelhető torzítás, zaj vagy sztereó áthallás nélkül. A hangerő átlagos, a részletesség pedig megfelel a középkategóriában megszokottnak, mp3 fájlok mellé tökéletesen alkalmas. A hagyományos kialakítású headsetet érdemes ugyanakkor egy komolyabbra lecserélni a megfelelő élményhez. Az élmény szó a lent könnyen eltakarható, monó hangszóróra már kevésbé illik: a jófajta maximális hangerő éles és zúgós produktummal társul, érdemes tehát mindjárt lejjebb szabályozni, de akkor is legfeljebb átlagos a minőség. Ami még mindig elfogadható, csak ennyiért van a piacon sokkal szebben muzsikáló is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények