Bevezető

Az XpressMusic a Nokia válasza a Walkman-re. Próbálkozásnak nem rossz, de közel sem durrant akkorát, mint a Sony Ericsson erre a célra (újra) életre hívott márkája, ám a finnek nem adják fel, nemrég bemutatkoztak a sorozat újabb modelljei, amelyek közül elsőként az 5310 került a karmaink közé.

Az XpressMusic mobilok eddig nem lopták be magukat a szívünkbe. Az 5200 és az 5300 anyaghasználata és formája inkább röhejes volt, mint fiatalos, a csúcsmodell 5700-nál pedig nehezen képzelhető el rusnyább telefon, pedig tudását tekintve egyáltalán nem rossz. Így a sajtófotókon egész pofás 5310-hez sem fűztem sok reményt, de alaposan csalódtam, ráadásul pozitívan.

Az 5310 még nem kapható (ez mondjuk nem meglepő, viszonylag nagy gyakorisággal fogunk tesztre olyan telefonokat, amelyek annyira frissek, hogy a sajtóanyagokon még meg sem száradt a festék), de borítékolom, hogy amint normális áron elérhető lesz (és véleményem szerint nem lesz horror kategória), hihetetlen sikernek fog örvendeni. Megkockáztatom, hogy magam is vennék egyet amolyan pót-mobilként, ha épp nincs nálam semmi tesztelnivaló, vagy mondjuk borozásra van kilátás és a méregdrága tesztkészüléket nem vetném alá ilyen kalandoknak.

Miután a cucc még elég friss, ezért nem tudtunk hozzá dobozt szerezni, sőt, gyakorlatilag semmit (kivéve a fülest), de a helyzet az, hogy a Nokia elindult ilyen szempontból is egy jó irányba, mindjárt jövünk a részletekkel a következő oldalakon.

Külső

Az 5310 egyáltalán nem kelt olyan bazári benyomást, mint az 5200/5300 páros. Meg voltam róla győződve, hogy az XpressMusic széria védjegyévé váló, oldalra felcsúszó piros, esetleg kék zenegombsor soha nem lesz képes egy normális formaterv részévé válni, de ez a modell a tökéletes ellenpélda. Egyrészt szerintem igen jól tették a tervezők, hogy a fehér színt sötétszürkére cserélték, másrészt ez a vékonyság ennek a telefonnak határozottan jót tett.

A Nokia eddig csak a mérsékelten penge 6300-val, illetve az órmotlanul tepsi N76-tal volt jelen a manapság divatos karcsúsítási hullám által megfertőzött mobilok területén, így az 5310 egyelőre valamelyest kilóg a finn modellek közül. A készülék összetartó pereme azonban nem csak remek formai elem, de jó fogást is biztosít, még a pengéktől sikítófrászt kapó ismerőseim is elismerően bólogattak az 5310 láttán. Visszafogott színei ellenére feltűnő jelenség, mindenki elkérte egy kicsit, hogy rácsodálkozzon: ilyet is gyárt a Nokia?

Szemből nézve klasszikus arányokkal dolgozik a formaterv, az előlap fele kijelző, másik fele gomb, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. A képernyő két szélén levő pirosas betétek (alumínium) közül a bal oldali foglalja magában a zenelejátszó gombjait, s ez a piros sem az a harsány, kirobbanóan vad árnyalat, hanem inkább egy bordós-mélyvörös verzió, amely sokkal kellemesebb a szemnek. A gombsor észrevétlen profizmussal került kialakításra, teljesen logikus, nokiás elrendezésű, nem lehet rá egy rossz szavam sem.

A hátlap kellemes mintázatú műanyag, eltávolítása után jobb oldalon van a microSD kártya nyílása, amelybe akár 4 gigás lapka is betehető. Gyárilag 2 gigásat ígér a Nokia oldala, de nem biztos, hogy ez a hazai piacon is a dobozban lesz. A készülék alja tökéletesen sima, bal felől is csak a vékonyabbik Nokia töltő bemenete található meg szolidan megbújva a felső sarok közelében, jobb oldalon pedig csupán a hangerőt szabályozó gombok találhatóak. Az igazi meglepetést a telefon tetején kell keresnünk, és itt érdemes meg is állnunk néhány szóra, sőt, egy teljes oldalt szentelnék a dolognak.

Csatlakozók

Az 5310 tetején ugyanis - a vékonyság ellenére - szabványos, 3,5 milliméteres jack bemenet található. Ez véleményem szerint követendő és nagyon előremutató példa a többi gyártó számára, hiszen így is lehet fasza fülest csomagolni a dobozba (gyárilag egy HS-45 lesz a csomagolásban), de mindenféle utólagos buhera, szétszerelés és egyéb okosság nélkül használhatjuk a saját, jól bevált fülhallgatónkat. Azt gondolom, hogy az igazi zenetelefonnak ennél a pontnál kellene kezdődnie, egy hordozható CD játszóra sem erőlteti rá a gyártó a saját formátumát.

A másik újdonság, hogy az 5310 már microUSB bemenetet kapott, ez is a telefon tetejére, egy kis ajtócska mögé került. Ettől egyelőre nem vagyok annyira elájulva, de érdemes átvenni, hogy milyen lehetőségek nyílnak a gyártók előtt.

Hirdetés

Nem régi hír, hogy állítólag a nagyobb telefongyártók megállapodtak abban, hogy egységesítik a töltésre és az adatátvitelre szolgáló csatlakozóikat. Az is ismert tény, hogy erre a microUSB-t tartották alkalmasnak, és lám, a finnek meg is kezdték ennek alkalmazását, gyakorlatilag a Motorolával egyidőben. Közben a Samsung épp lecserélte az adatcsatlakozóját egy pont ugyanolyanra, mint az eddigi, csak épp nem kompatibilis a történet, a Sony Ericsson pedig évek óta ugyanazt a csatlakozót használja.

A magam részéről üdvözlöm az egységesítésre való törekvést, de jegyezzük meg, hogy ennek csak pár év múlva fogjuk igazán érezni a hatását. Jelenleg ugyanis a miniUSB tekinthető elterjedtebb szabványnak, hiszen szinte az összes digitális kamera és PDA ezt a bemenetet részesíti előnyben. Ha besétálok egy számtech üzletbe, akkor pár száz forintért kaphatok ilyen kábelt is. A microUSB és a miniUSB két dologban tér el csupán: előbbi egy pár milliméterrel kisebb (erre alapozták a gyártók azt az érvet, hogy a lapos telefonok terjedése miatt ez jobb, ami marhaság, mert eddig is csinált a Motorola V3 jellegű mobilokat miniUSB-vel), illetve állítólag ellenállóbb, ami nagyon kafa dolog, de a miniUSB-t is lehetett volna ilyen anyagokból gyártani.

Sebaj, oké, legyen microUSB, haladjunk a korral, reméljük, hogy minél hamarabb mindenki áttér erre, csak az a gond, hogy én - mint a haladás leghívebb pártolója - rögtön úgy is gondoltam, hogy akkor talán be is szerzek egy ilyen USB-miniUSB kábelt, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen probléma. Nem lehet kapni. Naivan a MediaMarkt intézményét céloztam meg először ezzel az igényemmel, ott azt sem tudták, hogy ez micsoda, aztán itthon a neten kerestem rá, de a legnagyobb hazai nagykerekben sem érhető el ilyesmi. Persze, később biztosan lesz, meg nyilván ez az útja egy új szabvány kialakulásának, de jelenleg ez épp inkább hátrány, mint előny.

A történethez még egy apró adalék: az 5310 ugyan képes tölteni microUSB-n keresztül, ha a PC-hez kötöm a készüléket, de a Nokia még a hagyományos etetőt csomagolja a telefonhoz, pedig ha már nekiálltak szabványosítani, akkor rögtön gyárthattak volna egy microUSB bemenetű töltőt is.

Kijelző, alapfunkciók

Először nem hittem el, pedig az 5310-be bizony belepakoltak egy igen korrekt QVGA kijelzőt. Méretre kicsit lehetne ugyan nagyobb, mert nem tölti ki teljesen a fekete keretet, de így is meglepő volt, hogy a finnek egy szerintem középkategóriás zenemobilból nem sajnálták a normális képernyőt, köszi. Ehhez az ablak feletti hangszóróban apró fényérzékelő dukál, amely a környezeti viszonyoknak megfelelően veszi le a kijelző erősségét és kapcsolja be az egyenletes fényű, fehér gombvilágítást.

A menürendszer a jól ismert Series40 platform, amely mostanra kiforrottnak tekinthető, kollegák általában a sebességét szokták kifogásolni, én ezt mindig úgy mérem le, hogy mennyire gyors a billentyűzár. Közepesen. A grafika témák segítségével állítható, az alap Nokia sémán kívül kizárólag kék és fekete színekkel dolgozó témák választhatóak, de persze szabadon letölthető bármilyen bővítés ezügyben. A betűméret szokás szerint állítható, van aktív desktop, sőt, most már a Nokia is igény szerint kiírja a nem fogadott hívások és üzenetek értesítő ablakában, hogy ki a feladó.

A telefonkönyv százalékosan írja ki a telítettséget, 250 név átmásolása után 12%-os foglaltságot jelzett, ami bizony azt jelenti, hogy elvileg 2000 bejegyzés belefér. Ez nem rossz a Nokiától, Series40 platform alatt még nem volt hasonló teljesítmény. A kontaktok listázása, rendezése, az egyes nevekhez adaható további bejegyzések lehetősége nem mutat újdonságot, de nem is nagyon hiányzik semmi.

Az üzenetkezelés is a már megszokott módon épül fel, az SMS és az MMS közös menüpontban van, az email kliens külön érhető el. Ez egy varázslóval indít, ami webes felület jellegű GUI-n keresztül próbál segíteni a beállításokban, de csak akkor tud, ha ismert helyen van a postafiókunk (mondjuk yahoo!, gmail...). A csatolmányokat is kezelő szoftver maximum 300KB-os mérethatárral működik, kár. Az sem tetszett, hogy új levél írásához online kell lenni, mert addig be sem enged a szerkesztőfelületre a rendszer. Aminek viszont örültem, hogy az üzenetek címzettjei közé nem csak a névjegyzékből, vagy a legutóbbi üzenetváltási parntereink közül választhatunk emberkét, hanem a híváslistából is szemezgethetünk, ez néha nagyon hasznos. Ráadásul az 5310-ben már a megújult lista van, azaz ömlesztve látszanak a fogadott, indított és nem fogadott hívások.

Szervezőfunkciók, programok

A naptár és az ébresztőóra nem mutat újdonságot. Előbbi havi és heti grafikus nézetet tud, ötféle bejegyzést ismer. Az ütközésekre nem figyelmeztet, de a grafikus nézetben más színnel jelzi, ha egyszerre van két esemény. A vekker csak egy időpontot, viszont ismétlődést is kezel, nincs vele különösebb gond, teszi a dolgát. Kalibrálható szundit minden mobilba! A teendőkről és a jegyzetekről nem kell szólnunk, a java alapú számológép viszont új grafikát kapott, kicsit szögletesebb, szerintem jobban néz ki, és továbbra is tudja a trigonometrikus műveleteket is. Sőt, új funkcióként a hitelkalkulátor is megjelent, de ezt én továbbra is inkább szakemberre bíznám, bár hasznos lehet, ha nagyjából be szeretnénk lőni egy törlesztőrészlet összegét.

Az 5310 rengeteg gyárilag feltelepített alkalmazással érkezik, érdemes rajtuk végigszaladni. Az Átváltó már régi bútordarab, a megszokott funkiókkal és minőségben. A Háttérképkészítő nekem új volt, kaleidoszkóp szerűségeket produkál, semmi értelmét nem láttam. Az Installer név mögött egy olyan szoftver bújik meg, amelynek segítségével widget-ek letöltésére nyílik lehetőség. Ha már itt volt, hát letöltöttem.

Nos, letöltve már WidSets névre hallgat a cucc, segítségével különböző webes biszbaszokat szedhetünk le, én például az időjárás-előrejelző widgetet favorizáltam, amely ismerte kis hazánkat, és nyolc városát is. 15 fok van, megtudtam, remek. Lehet wikipédiás linket leszedni, BBC-s híreket, ilyesmi, inkább játék, mint hasznos, de jópofa.

A Keresés nevű alkalmazás a Yahoo! segítségével kutat a netes tartalmak és képek után, a jelek szerint a Nokia megállapodott a keresőóriással, mert integrált Yahoo! Go is van a készülékben, amely egy pofás kis alkalmazás sok-sok friss infóval (tőzsde, időjárás, yahho malibox elérés, flickr, sporthírek, stb), biztos van, akinek hasznos, én nem töltöttem el vele sok időt. A Sensort sem kell bemutatni, ez a Nokia ismerkedős Bluetooth szoftvere, sosem hallottam senkiről, aki használta volna, a világóra pedig az, ami. Az Opera Mini-t üdvözöljük, szép dolog, hogy a gyártó belátta, hogy nem tud olyan szintű böngészőt tenni a Series40-be, mint ez.

A játékok között ott ül a Snake III, illetve a totál kedvencem, a City Bloxx is, azt hiszem nem is kell bemutatnom, ugyanis létezik flash verziója is, tessenek játszani, erre-erre! A MusicGuess a harmadik alkalmazás, ez a zenéink közül véletlenszerűen lejátszik egyet, és ki kell találnunk, hogy az melyik. Hát... ha nagyon erőltetem magam, akkor el tudok képzelni olyan szitut, amikor pont ehhez van kedvem, de elég nehéz.

Multimédia

A kamerát gyorsan el lehet intézni, ez a telefon annak ellenére nem erről szól, hogy 2 megapixeles érzékelőt kapott. De a fícsörlista rövidke, egyedül arra hívnám fel a figyelmet, hogy kérhető fektetett mód is, amely jobban passzol a fotózás műveletéhez, én csak ezt használtam. Meglepően sokat pepecsel viszont a képek elmentésével a szoftver, de a 200-500 KB méretű képek egyáltalán nem rosszak, igazából gyengébb eredményre számítottam. A videó csak 176x144 pixel lehet, amely ugyebár semmire sem alkalmas, esetleg mikroorganizmusok ijesztgetésére felel meg. Tesztképek alant.

A telefon igazi fegyvere a zene. A lejátszó elindítását követően ID3 tagek szerint rendezhetőek a számok, vagy tiplizhetünk egyből be a lejátszásba is, ebben az esetben a legutoljára hallott zene fogad minket. Ha itt a felfele gombot nyomjuk, akkor visszajutunk a számok rendezéséhez, ha a lefelére tehénkedünk, akkor bejön a legutóbb hallgatott zenék listája. A jobbra és balra nyilak folyamatos nyomvatartsával bele lehet tekerni egyre gyorsuló módszerrel az adott muzsikába, míg számot léptetni a kijelző oldalán elhelyezett dedikált billentyűkkel tudunk.

Ezek a gombok anélkül is működnek, hogy bele kéne lépni a lejátszóba, de a billentyűzár rájuk is érvényes. A beállítások között saját magunk is konfigurálhatunk hangzásképet, van sztereó Bluetooth támogatás, a lejátszó pedig négyféle háttérképet kaphat. A hangminőség kihangosítva eléggé doboz, az asztalra letett telefon már jobb egy fokkal, de fülessel az igazi. A gyári füles egy sötétezüst kütyü, amely nem agybadugós, hanem hagyományos jellegű. Középen kettészedhető a felvevőgombos-csipeszes modulnál, ott is szabványos jack van rajta, tehát ha ragaszkodunk a középreészhez, akkor megtarthatjuk másik füles használata esetén is. A minősége erős közepes, durva basszusnál maximális hangerőn kissé gerjedt. Egy Walkman fülessel is próbáltam, és teljesen meg voltam elégedve mind a hangerővel, mind pedig a minőséggel.

A rádión is újítottak a finnek, mostantól RDS funkcióval és automatikus állomáskeresővel is felszerelték ezt a szolgáltatást, amely első alkalommal be is állítja az összes elérhető adót. Az RDS-t külön be kell kapcsolni, de aztán pengén működik. Van állomástár, amely egy webes adatbázis segítségével kínálja fel egy adott ország adott városának ismert rádióadóit. Ezeknek a frekvenciáit le lehet tölteni, így ezek elmenthetőek az állomások közé. A zenelejátszóból ismert hátterek itt is beállíthatóak, ha pedig lenne itthon ilyen szolgáltatás, akkor a Visual Radio is bizonyára működne.

Adatkommunikáció, akku

Sajnos a leggyorsabb hálózati adatátviteli sebesség az EDGE technológiával érhető el az 5310-zel, 3G nincs. Nekem nagyon hiányzott, mert tele van a telefon olyan szolgáltatásokkal, amelyek használják a mobil internetet, ilyen a Yahoo! Go, az Opera Mini, a rádióállomás adatbázis, vagy az email kliens. A beépített böngésző sem rossz, de az Opera Mini-t elég nehéz felülmúlni.

Lokális adatátvitelre itt van ugye a microUSB kábel, amely tölti is a készüléket, a memóriakártya tartalmát pedig külső meghajtóként látja az oprendszer. A megfelelő PC Suite telepítése után a szokásos szinkronizációs funkciók is elérhetőek. A zsinórnélküliséget a 2.0-s sztereó Bluetooth testesíti meg, amely hiba nélkül üzemelt mind a PC-mmel, mind pedig egy Motorola autós kihangosítóval.

Az akkumulátortól féltem, hiszen vékonyka a telefon, ennek ellenére átlagos használattal kihúzta három napig az 5310. Nyilván a folyamatos muzsika jobban beleharap az akkuba, ezt folyamatos Bluetooth segítségével próbáltam valamelyest pótolni, de ezzel együtt jött össze a három nap.

Összességében az 5310 nagy csecse cucc, kellemes társ a hétköznapokra, szép a képernyő, rendben van a design, okosan fejlődik a Series40. Nekem személy szerint a 3G hiánya fájó, de ez csak az én preferenciám, nem annyira fiatal fiataloknak nyerő választás lehet a penge XpressMusic készülék, most már csak az ára kérdéses, de nem hiszem, hogy az egekbe emelkedne.

Nokia 5310 XpressMusic

Bog

Specifikáció

Nokia 5310
	Technológia	GSM 900/1800/1900 MHz
	Méret	103,8 x 44,7 x 9,9 mm
	Tömeg	71 gramm
	Kijelzõ	240 x 320 pixeles TFT, 16,8M szín
	Telefonkönyv	4000
	SMS/MMS memória	30 MB
	Egyéb memória	microSD
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van - kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE/3G	4+2/van/nincs
	Push To Talk	van
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 (A2DP)
	Prediktív	T9
	Hangtárcsázás	nincs
	Hangrögzítõ	van
	Hangvezérlés	nincs
	Valutakonverter	van
	FM rádió	van - RDS
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	860 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	300 óra
	Beszélgetési idõ	5 és fél óra
	Fényképezõgép	2 megapixeles, QCIF videó
	POP3 e-mail	van, hitelesített
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	van
	Játékok	3
	Csengõhangok	64 csatornás MIDI, MP3, WMA
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	van, háttérben is
	Egyebek	hitelkalkulátor, Opera Mini, Yahoo! Go