Külső
Az 5310 egyáltalán nem kelt olyan bazári benyomást, mint az 5200/5300 páros. Meg voltam róla győződve, hogy az XpressMusic széria védjegyévé váló, oldalra felcsúszó piros, esetleg kék zenegombsor soha nem lesz képes egy normális formaterv részévé válni, de ez a modell a tökéletes ellenpélda. Egyrészt szerintem igen jól tették a tervezők, hogy a fehér színt sötétszürkére cserélték, másrészt ez a vékonyság ennek a telefonnak határozottan jót tett.
A Nokia eddig csak a mérsékelten penge 6300-val, illetve az órmotlanul tepsi N76-tal volt jelen a manapság divatos karcsúsítási hullám által megfertőzött mobilok területén, így az 5310 egyelőre valamelyest kilóg a finn modellek közül. A készülék összetartó pereme azonban nem csak remek formai elem, de jó fogást is biztosít, még a pengéktől sikítófrászt kapó ismerőseim is elismerően bólogattak az 5310 láttán. Visszafogott színei ellenére feltűnő jelenség, mindenki elkérte egy kicsit, hogy rácsodálkozzon: ilyet is gyárt a Nokia?
Szemből nézve klasszikus arányokkal dolgozik a formaterv, az előlap fele kijelző, másik fele gomb, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. A képernyő két szélén levő pirosas betétek (alumínium) közül a bal oldali foglalja magában a zenelejátszó gombjait, s ez a piros sem az a harsány, kirobbanóan vad árnyalat, hanem inkább egy bordós-mélyvörös verzió, amely sokkal kellemesebb a szemnek. A gombsor észrevétlen profizmussal került kialakításra, teljesen logikus, nokiás elrendezésű, nem lehet rá egy rossz szavam sem.
A hátlap kellemes mintázatú műanyag, eltávolítása után jobb oldalon van a microSD kártya nyílása, amelybe akár 4 gigás lapka is betehető. Gyárilag 2 gigásat ígér a Nokia oldala, de nem biztos, hogy ez a hazai piacon is a dobozban lesz. A készülék alja tökéletesen sima, bal felől is csak a vékonyabbik Nokia töltő bemenete található meg szolidan megbújva a felső sarok közelében, jobb oldalon pedig csupán a hangerőt szabályozó gombok találhatóak. Az igazi meglepetést a telefon tetején kell keresnünk, és itt érdemes meg is állnunk néhány szóra, sőt, egy teljes oldalt szentelnék a dolognak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
