Multimédia

A kamera 2 megapixeles, fixfókuszos, amiből sejteni lehet, hogy az E8-nak nem a képalkotás az erőssége. Fotózáskor a gépet úgy kell tartani, mintha telefonálnánk, mivel így kapunk fekvő formátumú képeket - az oldalt lévő exponálógombot tehát nem biztos, hogy használni fogjuk, bár "marokban" fogva is tudunk fotózni, mivel maga a kamera elég magasan van, így nem takarjuk le kezünkkel. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 1600 x 1200, videóknál 144 x 176 pixel. Beállítási lehetőségekből nincs sok, a felbontáson és a JPEG-tömörítés mértékén kívül gyakorlatilag semmit nem piszkálhatunk, bónuszként van önkioldó, sorozatfelvétel (8 kép erejéig), valamint pár effekt.

A képek minősége gyenge: a zajszint magas, a dinamikatartomány a béka ülepe alatt van, a kromatikus aberráció pedig olyan erőteljes, amilyet én még mobiltelefonnál nem láttam. Az egyetlen pozitívum, hogy gyenge fényviszonyok között (tehát beltérben) is egész elfogadható képeket lehet készíteni, de ez a rész összességében akkor is kevés.

A belső memória mérete 2 GB, de zenéinket a memóriakártyán is tárolhatjuk. A zenelejátszó szoftvert a menüből és a dedikált zenegombbal is el tudjuk indítani, mindenféle vacakolás nélkül megtalálja a memóriában és memóriakártyán tárolt számokat, függetlenül attól, hogy azok milyen mappában vannak, ami nagyon pozitív. A számok ID3 tagjei alapján előadó, album, műfaj és zeneszerző szerint szűrhetünk, listázhatjuk az összes számot és használhatunk lejátszási listákat is. Az albumborítókat kicsiben ugyan, de kirajzolja a szoftver lejátszáskor, továbbá minden pontos információt láthatunk, ami igen pozitív. Háttérben is képes futni, szépen beépül a kezdőképernyőbe, ahonnét simán elérhetünk minden fontos funkciót.

A tárcsa segítségével elvileg könnyedén tekerhetnénk a zenékben, de sajnos a mérnökök kicsit elállították a lépésközt, a legkisebb mozdulatra is fél percet ugrunk a számban, ami nem túl jó. Ezt leszámítva szoftveresen rendben van a gép, beállítható shuffle mód, ismétlés, van hangszínszabályzó (igaz, egyéni sémákat nem definiálhatunk), basszuskiemelés (3 erősség közül választhatunk) és 3D sztereó hatás. A hangerő 20 lépésben állítható, a gond viszont az, hogy lezárt billentyűzetnél nem működnek a hangerőszabályzó gombok sem, pedig azokat igazán nehéz lenne véletlenül megnyomni, szóval nem teljesen értem a dolgot. A hangminőséggel nincs gond. Gyári füles híján egy Sennheiser MX50-nel és a gyári iPod fülessel próbáltam ki a masinát, a minőséget mindkettővel gyengébbnek éreztem, mint az iPodon, de a különbség tényleg nüansznyi, lehet, hogy nincs is. A kihangosító hangszóró viszont nem szól túl jól, sajnos. FM-rádió van, semmi extrát nem tud, de működik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!