Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A Moto E7 Power két nanoSIM-et fogad be minden hazai 4G sáv támogatásával, de 5G opció nélkül. Maradva az internetezésnél az egycsatornás WiFi modem 802.11b/g/n szabványokkal rendben működik. A Bluetooth 5.0-s (A2DP, LE), az USB pedig 2.0-s (Type-C, MTP, OTG). A beszélgetési minőség elfogadható, nem megy a hallhatóság és az érthetőség rovására a közepes hangminőség, zajosabb környezetben sincs konkrét hiba, viszont az érezhető, hogy nem egy csúcskategóriás mobil van a túlvégen.

[+]

A földi antennák és routerek mellett a GPS, GLONASS és Galileo műholdakat használ navigálásra az E7 Power, szabadtéren gyors a pozíciószerzés és stabil a jel, fedett helyeken kicsit hosszadalmasabb a dolog. Gyalogos navigáláskor mindenképpen probléma lesz, hogy mágneses szenzor híján nincs iránytű, de a giroszkóp és az NFC is hiányozhat sokaknak. A szokásos szenzorokból csak a gyorsulásmérő van meg, tehát infra, barométer és egyéb kiegészítők sem egészítik ki a mobil specifikációs listáját.

A szenzoros felhozatal gyenge, de a hátlapi ujjlenyomat-olvasó jól működik [+]

Egy ilyen kaliberű mobilt nyilván nem egész napos nyomkodásra fogunk bevetni, így aztán a méretes, 5000 mAh-s telep kapacitása három-négy napos üzemidőt is jelenthet a gyakorlatban, akár 8-9 órás jellemző képernyőidőkkel. Amennyiben offline videózásra vetjük be a mobilt, 24 óra fölött is el tud lenni a háttérben alacsony hang- és fényerővel, ha viszont bármilyen módon lemerítettük, a töltés nem lesz gyors, a gyári 10 W teljesítményű adapter a legkomolyabb lehetőségünk a Type-C porton keresztül, körülbelül 2,5 órával kell számolni a feltöltésre.

40 ezer forint továbbra sem az az összeg, amennyiből érdemes nagyot álmodni az okostelefonos piacon, viszont a tény, hogy a Moto E7 Power egyáltalán nem használhatatlan, sőt, alapvető funkciókra teljesen jól használható mobil, már önmagában okot ad az örömre. Van egy közepes rajzolati minőségű kijelzőnk tisztességes fényerővel, betekintési szögekkel és kontraszttal, adott a bőséges memória és tárhely egy elfogadható teljesítményű hardverrel, kisebb-nagyobb akadozásokkal, de stabil működéssel. Az Android főverzió kezd elavult lenni, viszont a biztonsági oldal friss, a szoftverfelület puritán, ugyanakkor tartalmazza a legfontosabb extra funkciókat és ad egy megfelelő alkalmazásbázist. Az adatkommunikációs képességek az elvárt szintet hozzák, az akkumulátoros üzemidő viszont bőven többet is annál, egyetlen nagy hibája van a mobilnak, ez pedig a kamera. 13 megapixelen, aprócska szenzorral, gyenge optikával még a nappali fotók is kétségesek, az esti fotózás és a videózás általánosságban az értelmetlenség határát súrolja.

A Moto E7 kamerája erősebb, de a Power jobban bírja akksival, illetve több RAM és tárhely jutott a hazai kivitelbe [+]

Nem véletlen, hogy a sima Moto E7 is piacra került, ha valaki havi egynél gyakrabban veszi elő fotózni és videózni a mobilját, de mellette minden más szempontja sokadlagos, akkor a 48 megapixeles, jó fényértékű, méretes szenzorral ellátott hátlapi kamerája miatt, azonos áron választhatja azt is, itt viszont a több RAM és a nagyobb akksi miatt stabilabb, gyorsabb és hosszantartó működésre lehet számítani. Mivel a 40 ezer forintos árkategória alternatívái továbbra is nagyon karcsúak, így a Moto E7 Power kap egy alapszintű plecsnit, ám az igazi ajánlatunk még mindig az, hogy ha valaki hosszabb távra tervez egy mobillal, inkább keressen egy magasabb árkategóriás készüléket, akár valamilyen szerény részletfizetéssel az előfizetése mellé, mert egy 40 ezer forintos mobilt márkától függetlenül nyögvenyelős és kellemetlen lesz használni.

Motorola Moto E7 Power

szentkuti11

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!