Kamera, multimédia
A sima Moto E7 nagyon hasonló áron egy dologban nyújt érdemben többet mai tesztünk alanyánál, ez pedig a kamera. Míg amaz kapott egy tisztességesnek mondható, 48 megapixeles, 1/2"-os szenzormérettel és f/1,7-es apertúrával rendelkező kamerát, addig az E7 Power ennél jóval szerényebb módon csak egy 13 megapixeles, 1/3,1"-es fizikai szenzorméretű, f/2-es apertúrájú lencsével szerelt kamerarendszert kapott, ami nem csak elméletben, de gyakorlatban is az okostelefonos minimálprogram, nagyon szerény várható képminőséggel. Persze divatos módon ez a hátlapi kamera sincs egyedül, de a mellette lévő 2 megapixeles makrókamerával nem fogunk nagy eredményeket elérni, itt és itt látni példákat a minőségére. Mutatunk egy 5 megapixeles szelfit is.
[+]
Szoftveres téren helytállónak lehet mondani, amit nyújt, van automatikus HDR, arcfelismerés, időzítő, kikapcsolható exponálóhang, segédrács, portré Google Lens, a kézi módban pedig még záridőt, érzékenységet és fehéregyensúlyt is lehet állítani, viszont tény, hogy itt kijönnek a hardveres gyengeségek: lassú az autofókusz, lassú az expozíció, döcögősen kerülnek elő a beállítások, összességében körülményes a fotózás, és a megbízhatóság sem tökéletes, egy-egy témát érdemes többször megörökíteni, ha biztosra akarunk menni abban, hogy lesz közötte olyan, ami nem mosott, jól exponált és viszonylag éles.
Főkamera, 13 megapixel
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Nincs túl sok elemeznivaló ezeken a fotókon, és nem is kell túlságosan kinagyítani őket, hogy feltűnjenek a hibák: szűk a dinamika, nem túl jó az élesség és a részletesség, van bőven zaj, és rengeteg helyen bukkan fel a kromatikus aberráció. Este ezeken felül nagyon nehézkessé válik a fókuszálás, az élesség szinte teljesen eltűnik, és minden eredeti probléma tovább erősödik: ezt a kamerát nappal még elő lehet venni egy fotóra, este viszont közel fölösleges, nagy élmény semmiképp nem lesz benne.
A gyenge fotók mellé harmatos videókat is lehet készíteni, Full HD a maximális felbontás 30 fps sebességgel, de ebben sincs túl nagy élvezet: a hangminőség ugyan elfogadható, ám a képi oldal halovány és remegős, részletekről és élességről pedig itt sem beszélhetünk, úgyhogy összességében nem túl jó a képalkotási minőség.
[+]
A multimédiás oldal legnagyobb hátránya a hátlapi mono hangszóró: tompa, gyenge dobozhangja van, ráadásul letakarni is nagyon könnyű, ha kézben fogjuk, nem véletlenül tűnt el szinte minden mobilról ez a megoldás. Igaz, rossz minőségű hangzását erősen is elő tudja adni, tehát telefonhívásainkról erélyesen értesít, multimédiás célokra kevésbé ajánlható, ahogy nyilván a képi világ sem lesz lenyűgöző, Widevine L1-es védelem viszont van, tehát a nagyfelbontású streameknek elméletileg lehet tere. A jack csatlakozóból korrekt minőségű hang jön ki, és nem csak saját fájlainkat vagy az internetes tartalmakat, hanem hagyományos FM-rádiót is elővehetünk, ha csatlakoztatva van a füles.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
