Mobilharc az idősek otthonában

Emporia TalkPremium

Anyámnak odaadtam az Emporia készüléket, ő egyébként is szemüveggel kezeli saját Samsungját. Nézegette, nézegette, aztán azt mondta, hogy jó ötlet, és talán elég is lenne számára egy ilyen, csak ne lenne ennyire ronda. Kétségtelenül szoknia kell a szemnek egy olyan telefont, amelyről első pillantásra csak annyi jön le, hogy ez valami amorf kommunikációs eszköz retardáltak számára, pedig erről szó nincs, csak nagyon különbözik a szemünk által megszokottól.


[+]

Az Emporia elég minőségi cucc, a fémes keret és a jó tapintású műanyagok miatt nincs bóvli jellege. A gyártónál a jelek szerint mindent megpróbáltak nagyon egyszerűre venni, de vannak azért elrontott részek. Ami nagyon jó (és a Bea-fon esetében is így van), hogy oldalt egy kapcsolóval lehet a billentyűzárat üzemeltetni. Baromi praktikus lehetne a zseblámpa is, ha nem kéne folyamatosan nyomni a világításhoz - ez a konkurens terméknél sokkal jobb. A menübe és az SMS-ek közé egy másik csúszka le, illetve felhúzásával csöppenhetünk és külön kapcsolót kapott a vekker is. A telefonkönyv szintén egyetlen gombnyomás, ráadásul rögtön a névlista ugrik elő, amelyben között a gombok megnyomásával kereshetünk.


[+]

Kétségtelenül a legnagyobb poén a lentről kihúzható panel, amelyre öt darab telefonszámot írhatunk fel - leginkább alkoholos filccel. Ez nagyon állat, gyakorlatilag a digitális névjegyzék analóg kiegészítése, a menüben pedig lehet Top5 számot beállítani a gyorsgombokhoz, így szinkronba is kerülhet a valóság az írott információval. A készülékeknek nincs saját memóriájuk, ergo a SIM kapacitása határozza meg a tárolható nevek és üzenetek számát. Az SMS olvasásnál és a névjegyzéknél kérhetünk kisebb betűket is (amelyek így is elég nagyok), a szövegbevitel egyszerű. A telefonban Siemens Infenion chipset dolgozik, ez a kevés funkció azonnal bukkan fel, a rendszer gyors. Talán hülyeség ezt ide leírni, ám a Bea-fon lassú, darabos szötymörgése még jobban érzékelhető az Emporia után.

De vannak hibák is. A némaüzem tipikusan egy elrontott történet, meggyőződésem, hogy az idősebb korosztály is szeretné néha csendre inteni a készüléket. Ehhez be kell menni a beállítások közé, s ott aktiválni a csöndes üzemmódot, ami macerás. Ötletes, hogy a telefon rákérdez, hogy mennyi idő elteltével álljon vissza normál hangerőre, de ha ezt a lépést kihagynánk, és a piros gombra tenyerelünk, akkor az egész néma mód ugrott a bánatba, lehet elölről kezdeni a menüben való turkálást. Nem csak engem kergettek őrületbe a billentyűhangok, amelyek ugyan szabályozhatóak, de relatíve mélyre kell túrni miattuk a menüben. Az idegesítő pittyegés viszont elmúlik, ha bekapcsoljuk a néma módot.

Ha viszont hívás jön, akkor az nagyon látványos. Ordít a készülék, mint a fába szorult féreg, villogtatja a zseblámpát, illetve a zöld hívásfogadó gombot, nem lehet nem eltalálni ezek után, hogy mit kell nyomni. Ha elmulasztott eseményünk van, akkor pedig a jobb alsó gomb, a kettőskereszt villog kékkel, ezek nagyon finom kis ötletek. Újabb pozitívum, hogy az Emporia kijelzőjének világítása jóval erősebb, mint a Bea-fon esetében, ráadásul homogén. A konkurens terméknél jól látható, hogy alulról két LED világítja meg, nem túl szép megoldás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Hirdetés