Bevezető, csomagolás

A taiwani székhelyű MiTAC nevét hazánkban csak az elmúlt 1-2 évben kezdték megismerni az emberek, pedig a céget már 25 éve, 1982-ben alapították, azonban személyi számítógépeik és szervereik hazánkban nem épp ismertek. Hírnevüket a Mio nevű leányvállalatok, pontosabban az ezzel a három betűvel fémjelzett navigációs eszközök (PNA-k) hozták meg, hiszen a kiváló minőség mellé elérhető ár is társul.

A gyártó PDA-i is elég ismertek, elég csak a mániákusok körében rendkívül népszerű A701-re, vagy a navigációra kihegyezett P550-re gondolni. Ennek utódjáról már hónapok óta kering egy kissé érdekes Photoshopos kép az interneten, amin valljuk be, nem néz ki túl impozánsan a gép. Az újdonságokat (a P560-at és a kistestvér P360-at) nyáron be is jelentette a cég, ezt azonban nem követte semmilyen reklámkampány. Nemrég pedig megérkeztek hazánkba az első szállítmányok - a mi tesztpéldányunkat a 220 Volt biztosította.

A kütyü egy harsány színű dobozban érkezett, mely méretét meghazudtolóan sok tartozékot rejt: a gép mellett egy kiváló autós tartót, egy autós és egy cserélhető fejű hálózati töltőt, egy USB-s adatkábelt, valamint egy telepítő CD-t találunk.

Külső

Mivel a gépről egészen megjelenéséig nem láttam normális minőségű fotókat, nagy meglepetés ért első kézbevételkor, a P560 ugyanis gyönyörű! Letisztult, elegáns, kicsit minimalista stílusú, mindenki odaáig volt tőle, akinek csak megmutattam - olyan, mint a C720, csak PDA-ban.

A kijelző 3,5 hüvelyk átlójú, QVGA felbontású, képminősége jó, de nem kiemelkedő. Fölötte két állapotjelző LED található, tőlük jobbra diszkrétnek nem mondható GPS felirat figyelget. A kijelző alatt pont elfért a Mio DigiWalker logó, ami alatt egy szálcsiszolt felületű fém (vagy legalábbis fémnek látszó) rész található, mely két funkciógombot rejt magában, a közepén pedig ott van a piros háttérvilágítású joystick. A megjelenítő körül lévő fekete műanyag rész sima felületű, kellemes tapintású.

A hátoldal is jól néz ki. A felső, sötét műanyag itt már kicsit érdes felületű (ez a biztos fogás szempontjából fontos), alul pedig ugyanúgy megtalálható a szálcsiszolt rész. Fent egy gumi fedlap mögött üldögél a külső antenna csatlakozója, kicsit lejjebb pedig a kihangosító hangszórója található - ez a sok lyuk miatt nagy méretűnek látszik, de maga a hangszóró valójában nem ekkora. A vékonyka, de meglehetősen hosszú teleszkópos stylust alulról lehet kihúzni.

Fent kapott helyet a bekapcsológomb, mely egyben állapotjelző is, töltéskor pirosan világít. Balra nem került semmi, jobbra is csak az SD/MMC bővítőhely jutott..

..mivel minden fontos dolog alulra került. Balról jobbra a mikrofont, a miniUSB csatlakozót, a 2,5 mm-es jack kimentet, valamint a bekapcsoló csúszkát láthatjuk - utóbbival ténylegesen ki lehet kapcsolni a gépet, nem csak készenléti állapotba tenni. A töltésre is használatos USB port autós használat szempontjából is jó helyen van, kényelmesen rá lehet kötni a töltőt.

Belső, operációs rendszer

A gép operációs rendszere Windows Mobile 6 Classic, ami a "sima", nem telefonos PPC vonal legfrissebb tagja - érdekesség, hogy ez az első ilyen rendszerrel szerelt eszköz, ami nálunk járt. A processzor egy 400 MHz-es Samsung 2443, a RAM/ROM páros mérete 64/64 MB, tárhelyből 24, program memóriából 37 MB szabadon felhasználható. Csak? - kérdezhetik sokan, hiszen adattárolásra ez nagyon kevés. Szerencsére ez csak a látszat, a Mio mérnökei nem követtek el ekkora baklövést: a gépbe került 2 GB flash memória is, ebből 1860 MB-tal a felhasználó rendelkezik. Az SDHC kompatibilis SD/MMC slotnak köszönhetően a további bővítés sem olyan drága mulatság.

A rendszer sebességével nincs gond, a képernyőváltások gyorsak, a scrollozás is gördülékenyen megy. A sebességtesztek ezúttal sem maradtak ki, a tesztprogram Anton Tomow Pocket PC Mark-ja volt.

A processzor az órajelétől elvárható teljesítményt hozza, a memóriakezelés gyors, azonban az asztali rendszerekre készített filmeket továbbra sem képes normális sebességgel lejátszani, mozizásra tehát korlátozottan alkalmas a gép, hiába a nagy memória. A fájlrendszerre kapott pontszám átlagos, a grafikai pontszám jó, ami az E-TEN gépek tesztjeiben írtakat erősíti: a Samsung CPU-i QVGA felbontású gépekben jól teljesítenek, VGA felbontáshoz viszont több kell. A flash memória miatt lefuttattam a Storage Card Benchmarkot is, mely szerint a 2 GB-os tárhely írási sebessége 2,48 MB/sec, olvasni pedig 7,08 MB-ot lehet másodpercenként.

Szoftverek, navigáció

Extra szoftverekkel nem vagyunk elhalmozva, de azért akad némi finomság. A legjobb kétségtelenül a SunnySoft InterWrite Pro 9.5. Ez egy elég jó szoftveres billentyűzet, több kiosztása van, kényelmesen személyre szabható, sőt, van teljes-képernyős módja is.

A SeaSGEE elvileg gyorsabb pozicionálást tesz lehetővé úgy, hogy adatokat tölt le internetről - a leírás szerint GPRS-ről szeretne, ami azért érdekes, mert a P560-ban nincs GSM modul, netezni csak WiFi segítségével lehet. A programok ezzel ki is fújtak, a beállítások között van egy eUtility nevű cucc, ami kiírja a ROM verzióját, a BT MAC címét, valamint itt kell bepipálni egy checkboxot akkor, ha mikrofonos fülest (azaz headsetet) használunk.

Navigációs szoftver legnagyobb sajnálatomra nem jár a géphez, pedig egy MioMap-et igazán bedobhattak volna a dobozba. A GPS-vevő 20 csatornás, SiRF-Star III típusú, támogatja a TMC-t. A navigációs képességeket a hazai fejlesztésű iGO 2006SE-vel teszteltem, a gép jelesre vizsgázott: nagyon gyorsan pozicionált, a jelet sosem vesztette el, a kihangosítón jó minőségben utasítgatott minket Andrea. Az autós tartó nem teleszkópos, nagyon jól használható, biztosan ül benne a készülék.

Multimédia, egyebek, összegzés

Multimédiás téren nem valami fejlett a cucc. Filmlejátszásra ugyebár korlátozottan alkalmas, zenelejátszásra pedig csak a Windows Media Playert használhatjuk, ami nem épp a legkiválóbb szoftver erre a célra. Füles nincs hozzá, a jack-kimenet 2,5 mm-es, kihangosítva kellemesen szól a muzsika.

Adatkommunikáció terén jól teljesített: van WiFi és Bluetooth is, előbbi 802.11b/g szabványú, utóbbi 2.0-s, támogatja az A2DP-t. Mindkettő hatótávolsága jó, stabilitásukkal sem volt gond, a kijelző fizikailag elég nagy méretű ahhoz, hogy lehessen rajta netezni, a QVGA felbontás viszont nem az igazi. Itt jegyezném meg, hogy a gép kistestvérében, a P360-ban sem WiFi, sem Bluetooth nincs, viszont több mint 20.000 forinttal olcsóbb tesztalanyunknál.

Vékonyka stylus

Összegzés: a P560-nal a Mio célba talált a megcélzott felhasználói rétegnél. 85.000 forint kifizetése után egy autós navigációra tényleg tökéletesen használható PDA-t kapunk, ami PIM-funkciók ellátására és internetezésre is alkalmas. Szép, minőségi, megbízható, akkumulátoros üzemideje is nagyon jó, bekapcsolt GPS-szel 4 órán át képes navigálni - bár autóban úgyis töltőre kötve használja az ember. Ajánlott plecsnit két dolog miatt nem kap: egyrészt nem jár hozzá naviszoftver, aminek fényében kicsit drága, másrészt úgy egyébként is kevés programot kapunk hozzá. Hardveresen viszont teljesen korrekt, a leendő tulajdonosoknak megbízható partnere lesz.

Mio P560

Bocha

A Mio P560-at a 220 Volttól kaptuk, köszönjük!

Specifikáció

MiTAC Mio P560
	Technológia	nem használható telefonálásra
	Operációs rendszer	Windows Mobile 6 Classic
	Méret	72 x 115 x 17,8 mm
	Tömeg	170 gramm (?)
	Processzor	400 MHz-es Samsung SC2443
	ROM/RAM	64/64 MB (24/37 MB szabadon felhasználható) + 2048 MB flash memória
	Kijelző	3,5 hüvelyk átlójú, 240 x 320 pixel felbontású, 16 bites színmélységű érintőkijelző
	Bővíthetőség	SD/MMC
	WiFi	802.11b/g szabványú
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 (A2DP is)
	GPS vevő	20 csatornás SiRF-Star III (TMC)
	Audio	2,5 mm-es jack kimenet, mikrofon, monó hangszóró
	Fényképező	-
	Akkumulátor	1350 mAh-s cserélhető Li-Ion
	Egyéb	autós tartó és töltő az alapcsomagban