MEE audio Pinnacle P2 teszt

Egy kiváló előd végfelhasználói árát felezték le, ám a végeredmény nem is lett egyértelműen rosszabb a kiindulási pontnál. A P2 sokaknak lehet jó vétel!

Bevezető, tartozékok

Papírforma szerint a P2 a tavalyi csúcsmodellnek számító Pinancle P1 tökéletesre optimalizált változata: könnyebb hajthatóság, dinamikusabb zenei élmény, szinte ugyanazzal a hangkeltővel, mindezt féláron. A korábban MEElectronics néven ismert cég ajánlata igen erős, a 100 dollár (nagyságrendileg 26 000 forint) körüli kategóriában pedig mindig van piac, jellemzően ez egy olyan lélektani határon belül van, amit a gyári vagy rendkívül olcsó fülhallgatók világából elrugaszkodók hasonló eszközre adnak ki, nagyobb szívfájdalom nélkül.

A szeptemberi IFA 2017-en próbáltuk ki először az újdonságot
A szeptemberi IFA 2017-en próbáltuk ki először az újdonságot [+]

A 99,99 dolláros (illetve a brit Amazonon 79,99 fontos) nyitóár tehát kimondottan jónak mondható, ezzel az évek óta etalonnak számító Vsonic GR07 aktuális verziójának ára alatt tartották, de jelentősen olcsóbb az RHA T10i-nél vagy a SoundMAGIC E80C-nél is, körülbelül az Ostry KC06a és a FiiO EX1 szintjét kell felvennie. Elöljáróban: azt könnyedén hozza is.

Aki a 99 dolláros csomagot választja, az alsó dobozt kapja meg
Aki a 99 dolláros csomagot választja, az alsó dobozt kapja meg [+]

A hivatalos árusítás azonban egyelőre nem indul meg itthon, hozzánk legközelebb a német Amzonon lehet majd megvenni, a garanciális ügyeket pedig a gyártóval kell majd rendeznie annak, aki ezt a kütyüt választja. Túl sok tapasztalatról szerencsére nem lehet olvasni, ám az amerikai székhelyű gyártó kommunikációja jelentősen barátságosabb, mint a kínaiké, így ezzel remélhetőleg nem lesz baj.

A csomagolás még mindig rendkívül elegáns
A csomagolás még mindig rendkívül elegáns [+]

A visszafogottabb ár a tartozékkínálaton is érzékelhető, de még így sincs ok komoly aggodalomra, a fülhallgatón és a hozzá tartozó mikrofonos, felvevőgombos kábelen kívül kapunk cipzáros védőtokot, kábelre illeszthető csíptetőt, egy Complay-T200 szivacs-illesztéket, illetve hatféle szilikont: háromféle méret (S,M,L), szimpla és duplafalú változatban. Nekem rendkívül hiányzott az earhook néven ismert műanyag horog, ami a fül mögötti kábelvezetést stabilizálja, így rá is tettem egyet-egyet a sajátjaim közül, de örültem volna, ha a csomagolásban is találok egyet, hiszen jó eséllyel nem mindenkinek áll otthon ilyesmi tucatszámra.

Hirdetés

Kialakítás, használat, hangminőség

Esztétikai szempontból egyértelmű visszalépés, hogy a kézzel csiszolt, cinkötvözet fülhallgatóházat hagyományos, ABS műanyagra cserélték, lakkfekete színnel, ám a fülnek jóval kellemesebb ez a megoldás, ha másért nem, már a 13 grammos össztömeg 8-ra való csökkenése miatt is. Mindkét szám kábel és illeszték nélkül, a két darab fülhallgatóra értendő. A vezeték egyébként cserélhető, a hagyományos MMCX-csatlakozók könnyű pótolhatóságot ígérnek.

Fül fölötti és fül alatti kábelvezetéssel hordható, utóbbit kevésbé ajánlom Fül fölötti és fül alatti kábelvezetéssel hordható, utóbbit kevésbé ajánlom
Fül fölötti és fül alatti kábelvezetéssel hordható, utóbbit kevésbé ajánlom [+]

Kialakítása megmaradt a P1-gyel megismert, rendkívül praktikus szisztéma szerint: a kütyü hordható fül alatti és fül mögötti kábelvezetéssel is, csak a csatlakozókkal kell figyelni: ha lefelé szeretnénk hordani, akkor megfordulnak a csatornák, ha a kábel végeit nem cseréljük hozzá. Érezhetően a fül mögötti kábelvezetés felé optimalizáltak, fül alatt hordani kimondottan kényelmetlen szükségmegoldás, a könnyebb behelyezésen kívül semmilyen érv nem szól mellette.

Nem annyira szép, de praktikus fülhallgatóházak rejtik a 10 milliméteres, dinamikus meghajtót
Nem annyira szép, de praktikus fülhallgatóházak rejtik a 10 milliméteres, dinamikus meghajtót [+]

Az általános anyagminőség jónak mondható, bár a fülhallgatóház két felének illesztésénél találtunk egy-egy aprócska ragasztódarabot, akárcsak a vetőcső végén látható szűrőnél, ebben az árkategóriában ez mindenesetre megbocsátható. Remélhetőleg a későbbiekben sem okoz majd problémát, mint például egy-két SoundMAGIC-nél, ahol néhány hónap használat után egyszerűen kipotyogtak a szűrők, utána pedig meg voltak számlálva az eszköz hátralévő napjai. A távirányító egy darab felvevőgombja alkalmassá teszi szinte bármilyen mobilhoz a kezelést, még az iPhone-os átalakítóval is ki tudtuk próbálni, a zene megállítását és elindítását gond nélkül megoldotta.

A hozzá tartozó védőtok is praktikus, bár fölöslegesen nagynak tűnik
A hozzá tartozó védőtok is praktikus, bár fölöslegesen nagynak tűnik [+]

Fülhallgatók kapcsán jellemzően nem elhanyagolható a hangzásvilág, itt pedig tényleg komoly változások vannak, szerencsére nem egyértelműen rossz irányba. A P1 egy módfelett részletes hangzásvilágot biztosított, ha az ember jó forrást tett alá (ami jellemzően nem telefon), és nem mellesleg odafigyelősen hallgatta, legszerencsésebb esetben egy csendes szobában. Nem volt feltűnő jelenség, háttérzenélésre, utcai használathoz már-már unalmas, jellegtelen volt az a zenei kép, amit mutatott. A P2 ennek a totális ellentéte: rendkívül dinamikus, vibrálnak a mélyei, fémesek a magasai, már-már sziszeg. A közepeit keresni kell, részletességben még mindig jó, de nem annyira erős, mint a P1, és közben nagyon könnyű hajtani: egy csúcsmobil már könnyedén kihoz belőle 80-90%-ot, komolyabb hangrendszer nagyjából 10-20%-kal mutat többet vele, már ha ez százalékosítható.

A gyártó táblázata nagyjából fedi a valóságot, aki ismeri a P1-et, kiindulhat belőle
A gyártó táblázata nagyjából fedi a valóságot, aki ismeri a P1-et, kiindulhat belőle [+]

Utcai zenehallgatáshoz, sportoláshoz sokkal jobb, mint a drágább változata, egyedül a magastartomány lehet választóvíz, ami olykor a megszokottnál durvábban és erőteljesebben képviselteti magát – itt csak az egyéni preferencia dönt. A mélyek azonban megkérdőjelezhetetlenül jók, pont annyira vannak kiemelve, amennyire egy kellemesen V-karakterű fülhallgatótól elvárható, kellően részletesek, szeparáltak és energikusak. A Pinnacle P2 egy kiváló, V-karakterű fülhallgató, az árkategóriájának megfelelő hangminőséggel, brutális izolációval, fülvonzó karakterrel és remek beszélgetési hangminőséggel.

Ezüstözött kábel, összegzés

Végül, de nem utolsó sorban, ha már a sztenderd MMCX-es kábel tartozik hozzá, kipróbáltunk egy, a gyárinál jóval komolyabb kábelt a gyártótól: az ezüstözött, a korrodálás elkerülése érdekében oxigénmentesen összerakott, többféle adapterrel kínált vezeték önmagában a fülhallgató árával vetekszik, pontosan 99 dollárért adják. Háromféle adapter jár hozzá, alapvetően 2,5 mm-es jack van rajta, de 3,5-es és 4,4-es dugót is adnak vele, előbbit kétféle lábkiosztással. Működik mobilokkal, de mikrofon és felvevőgomb híján nem ezekhez való elsődlegesen, és ami azt illeti, fülhallgatók közül sem éppen a P2 a legjobb társa.

Jó eséllyel nem ehhez a kábelhez tervezték a P2-t
Jó eséllyel nem ehhez a kábelhez tervezték a P2-t [+]

A kábelnek ugyanis egyetlen, azonnal érezhető hatása van, ez pedig az a középmagas-kiemelés, ami gyári állapotban sem lesz szimpatikus mindenkinek, ez pedig csak tovább élénkíti a hatását. Első meghallgatásra a Shure SE-fülmonitorok jutottak eszembe, amiknél a hagyományos zenehallgatást feldobja a magashiány-kompenzáció, de ez is csak a drágább modellekhez lehet kifizetődő, hiszen a hallható különbségek minimálisak.

Kényelmesen a fülbe simul és órákig hallgatható
Kényelmesen a fülbe simul és órákig hallgatható [+]

Összegzésként elmondható, hogy a Pinnacle P2 egy remek alternatíva lett a saját árkategóriájában, nem értelemszerűen sorolható a konkurensei fölé vagy alá, nagyon eltérő zenei világba csöppenti az érdeklődőt. A V-karakterű konkurensek (,például a SoundMAGIC-ek vagy az RHA MA750i) jóval sötétebbek, de ebből adódóan sokkal biztosabb választások is ismeretlenül, hiszen a hiányzó részletek a többségnek nem fognak feltűnni, ellenben a P2 olykor bántó magasait biztosan mindenki észreveszi. A kiegyenlítettebb társak (például az Ostry KC06a vagy az aktuális Vsonic GR07) még több részletet, még színezetlenebb, valódibb tónust mutatnak, de gyakran nem elég feltűnőek, csak hosszabb távon, ismert zenékkel, sokadszori hallgatásra válnak igazán addiktívvá. Tesztünk írásakor kizárólag az Amazonon lehet beszerezni a Pinnacle P2-t, így az előzetes meghallgatás lehetősége nem merül fel, mindenesetre rengeteg zenei ízléshez, sokféle stílushoz felel meg kiválóan, így érdemes a továbbiakban is utánaolvasni. Nekünk tetszett!

MEE audio Pinnacle P2

szentkuti11

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

MEE audio Pinnacle P2
 MEE audio Pinnacle P2 Általános
Technológia Vezetékes
Tömeg (fülhallgatók) 13 gramm
Tömeg (kompletten) 21 gramm
Színvariációk fekete
Impedancia 16 ohm
Érzékenység 100 dB ± 3 dB / 1mW
Meghajtó átmérője 10 milliméter
Frekvenciaátvitel 17 Hz - 20 000 Hz
Mikrofon hagyományos
Egyebek
7 pár illeszték, MMCX-kábel, csíptető, védőtok

Azóta történt

Előzmények

  • MEE audio Pinnacle P1 - csúcsra oson

    Egy ennyire drága fülhallgatónál alapértelmezettnek tekinthetjük a jó hangot, viszont a Pinnacle P1 kicsit más, mint konkurensei, és a kialakításával is meggyőzi a felhasználót.

  • IFA 2016: Számos újdonság a MEE audiótól

    Hangerőkorlátos gyerekfejhallgató és filléres fülhallgató képzi a paletta alját, viszont a tévékhez csatlakoztatható audio transmitter és a kiváló minőségű in-ear igazán érdekes termékek.

  • MEE audio fülhallgatók tesztje

    Három, headset funkciókkal felvértezett in-ear fülhallgató járt nálunk a MEE audio műhelyéből, akadt a listában armatúrás és dinamikus példány is.

Hirdetés