Hirdetés
Ericsson
A svéd óriás nem maradhat ki egy ilyen cikkből. Nem megyünk vissza a gyilkos fegyvernek is alkalmas GH198-ig (Pedig érdemes lenne visszamenni, emlékszem, éreztem a táskám súlyán, hogy otthon felejtettem-e éppen aznap. – Polacheck), a T28 lesz az egyik telefon, amelyre szerintem sokan nagyon kellemes szájízzel emlékeznek vissza. Nem volt olcsó kütyü, viszont volt néhány hatalmas előnye. Egyrészt a mérete, másrészt az aktív, gombnyomásra kipattanó flip. Ez szinte kivétel nélkül minden T28-ban elhasználódott egy-két év alatt, lehetett cserélni. Apám mindig fejjel lefele tette le a készülékét, hogy ne nyíljon ki. Ezzel együtt szerethető eszköz volt, átgondolt menürendszerrel, és háromsávos működéssel, amely akkoriban szintén nem volt hétköznapi tulajdonság.
Nagy dobásnak ígérkezett az R520 is, mégsem lett sikeres. A kérdésre valószínűleg a furcsa formaterv a magyarázat. 16 mm-es vastagságával az R520 akár pengének is elmenne manapság, de ehhez akkora tepsi felület társult, hogy az sokakat elriasztott. Pedig az R520 a világ egyik első Bluetooth képes készüléke volt, GPRS támogatottsággal is felszerelték, és volt rajta mozgásérzékelő is. No, ne tessék olyasmire gondolni, mint a Samsung E760-ban található ökörség, itt arról van szó, hogy ha ébreszt a telefon, akkor elég csak a kezünket elhúzni felette és máris szundiba kapcsol. Alig kezdték meg a gyártást, már le is állították, talán mert kellett a kapacitás az Ericsson legnagyobb dobásához, amely nem más, mint...
...a T68. Európa első színes kijelzős telefonja. Az első MMS-képes telefon. Az első telefon, amelyhez kamera csatlakoztatható, és ha a Bluetooth-t nem lőtte volna el a svéd gyár az R520-ban, akkor abban is első lenne. Rossz nyelvek szerint az Ericsson pont ebbe bukott bele: senki nem akarta lecserélni T68-asát, mert túl jó telefon volt. Hangtárcsázás, e-mail kliens, JAVA... csak polifonikus csengőhangjai nem voltak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
