Sony
Az Ericssonnal kötött házassága előtt a Sony igencsak jó készülékeket csinált. Itthon azonban csak a J6/J7 páros tudott némi ismertségre szert tenni, hiszen ezeket forgalmazta a Vodafone. Pedig ezt megelőzően volt nekik olyan készülékük, amelyről érdemes pár mondatot ejteni, a Sony Z5.
A telefon 2000-ben készült. Röviden a tudásról: négy szürkeárnyalatos kijelző, 500 neves telefonkönyv (természetesen egy névhez több adat), HTML böngésző, POP3 e-mail kliens, beépített hangposta(!), 1000 férőhelyes naptár. Anno mindent tudott. Az egész azonban attól lett különösen kiváló, hogy fantasztikus kezelhetőséggel áldották meg. A menü körhinta-szerűen forgott, a vezérlést pedig tökéletesen megoldotta az oldalsó, úgynevezett Jog-Dial gomb. Ezt egyrészt lehetett le és fel tekerni, benyomni és előre-hárta billenteni. Minden funkció elérhető volt általa, fantasztikusan kézreállt, és nem kezdett el rakoncátlankodni huzamosabb idő után sem, mint egyik-másik mai telefon joystickje.
Amikor az Ericssonnal összeolvadt a Sony, akkor tervbe vették az utódját (igaz, Z7 néven piacon volt egy rövid ideig egy frissített verzió, illetve MZ5 néven létezett egy zenelejátszóval kombinált modell is), amely Z700 kódszámmal futott, színes kijelzőt kapott, valamint JAVA támogatás és Bluetooth is szerepelt a specifikációkban, ám a fejlesztést leállították. Okát nem tudjuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
