Videózás
Az Insta360 One X sokkal jobban brillírozik mozgóképek kapcsán, mint a fotóknál. Ez egy igazi utazós device, amivel egészen remek snittekkel lehet feltuningolni egy filmecskét a családi nyaralásról, de aki komolyabban foglalkozik az ilyesmivel, annak is adhat extrát. Maximálisan 5,7K felbontásban tudunk rögzíteni, ez 30 fps-sel történhet, de van lassított mód is 100 fps-sel. Ilyenkor a felbontás persze alacsonyabb, 3008 x 1504 pixel. Ezen kívül van timelapse mód, ehhez jól fog jönni az állvány, illetve rengeteg beállításunk akad, amivel valamelyest állítgathatjuk a képet, de igazából az automatika hellyel-közzel mindent megold, amire amúgy a szenzorok képesek. Itt egyedül a fehéregyensúly babrálása lesz majd hasznos, illetve ha van GPS-es tracker tartozékunk (ezt például biciklire lehet szerelni), akkor azt is itt tudjuk paraméterezni.
Szerkesztőprogram [+]
De a lényeg, hogy innentől pöröghet a film és ha rendesen megcsináltuk egyszer a stabilizációt és az illesztési kalibrálást (menüből elérhető ez is), akkor onnantól kábé tökmindegy, hogy melyik felével tartjuk a kamerát, egyszerűen csak forgassunk, mert utána majd azt csinálunk a 360 fokos eredménnyel, amit csak akarunk. Érdemes amúgy egy szelfibotra, vagy még inkább egy monopole végére rakni a készüléket, mert így nem mi fogjuk kitölteni a kép felét, a stabilizáció meglepően jó amúgy, mindjárt mutatunk rá pár példát:
A fenti videót a Windows és Mac OS rendszerű gépekre is letölthető editorral csináltam. Illetve nem teljesen, az egyes jelenteket igen, aztán az exportált mp4 fájlokat egy “klasszikus” videószerkesztővel egymás mögé tettem, de a lényegi melót az Insta360 szoftvere végezte, amivel pofonegyszerűen lehet a meglévő felvételekből valami látványosat alkotni, gyakorlatilag a megfelelő időpontokban meghatározzuk, hogy épp milyen nézetet szeretnénk láttatni, az ezek között történő váltás animációját pedig megcsinálja magától. Igen, persze, hogy akkor teljesít jól, ha a fényviszonyok is adottak, no meg az is látszik, hogy ha nagyon belenagyítunk a felvétel egy-egy szegmensébe, akkor bizony a képminőség is romlik, de a nézőpontok közötti variálás miatt ez nem annyira feltűnő. Lent pedig jöjjön egy lassított felvételekből álló, gyengébb fényviszonyok között készített filmecske, ahol konkrétan egy részen futottam (az én koromban ez azért valami) a kamerával, az eredményt nem stabilizáltam ki utólag, ezt tudja natívan a termék, kár, hogy a felbontás ebben az esetben alacsony. A telefonos szoftverrel is meg lehet amúgy remekül vágni a felvételeket, de nyilván a rendereléshez azért egy csúcsmodellre lesz szükség, mert különben roppant sokáig tart, mire elkészül, no meg azt sem árt, ha van tárhelyünk is.
És akkor jöjjön a tutiság, a Bullet Time. Ezt külön be kell kapcsolni a szoftverben, aztán rá lehet szerelni a szelfibottal megtámogatott kamerát a fogantyús részre és bármilyen hülyén is veszi ki magát olyan helyen, ahol más emberek is vannak, de meg kell forgatni a fejünk felett. Ezt ugyebár amúgy egy random zsinórral is meg lehet csinálni, de nyilván nem véletlenül lehet megvenni külön kieégszítőként a szettet, azzal azért biztosabb a dolog. Az elkészült alkotásokból ismét csak exportáltam egy filmecskét, de ezt amúgy a telefonos szoftverrel is meg lehet csinálni bármikor, csak ott kicsit tovább tart:
Szóval erre jó egy Insta360 One X. Baromi látványos snitteket lehet vele rögzíteni, amivel iszonyat jó marketinget lehet csinálni a terméknek, elég csak megmutatni hasonló (vagy ennél tizenötször jobban beállított és megvágott) anyagokat, de azért a dolognak bőven vannak hátulütői is. Egyrészt a képminőség, ami ugyan milliószor jobb, mint a gyártó korábbi termékeinél, plusz simán eléri a Samsung és az LG korábbi próbálkozásainak szintjét, de még mindig lenne hová fejlődni, noha nyilván ez nem csak szenzor, hanem lencse és algoritmus (plusz hardver) kérdése is. Ugyanakkor az Insta360 One X igazából bárhol előrántható zsebből és lehet vele egyből forgatni, nem kell a működtetéséhez az okostelefon, vagy az app, majd utólag átugranak a felvételek a mobilra, vagy simán USB-n összekötve egy számítógépre. A Bullet Time viszont — mindenféle látványossági faktorát elismerve — elég macerás, ott már kell a telefon, meg az ember nekiáll szerelgetni a kiegészítőkkel, aztán remélhetőleg nem vágunk senkit kupán a pörgetés közben, amit néha úgy néznek az emberek, mintha egy különösen elhivatott őrült vizet keresne valami szerkezettel. És végül van még egy bökkenő: a termék minimum 120 lepedő különböző boltokban (de természetesen Apple boltokban elkérnek érte 160 ezer forintot is), a gyártó saját webshopján is 150 ezer pénz, szóval ennyiért azért egy kicsi drága játékszer. És ebben a Bullet Time extrák nincsenek is benne (az még 20k), plusz mindenféle bónuszt is vehetünk (például Mavick drónokhoz tartót), szóval el lehet tapsolni rá annyi pénzt, amennyiből GoPrót is lehet venni…
[+]
Ez viszont már az az árszint, amennyit egy átlagjúzernek biztosan nem ér meg az Insta360 One X. Ez azoknak lehet opció, akik tényleg sokat videóznak (a fotózást direkt meg sem említem, egy jobbfajta telefonnal kis türelemmel lehet hasonló alkotásokat létrehozni), mert valóban remek snittekkel színesítheti a filmjeinket, a sokféle kiegészítővel akár egy akciókamerát is kiválthat, főleg a jó stabilizáció szólhat mellette, de egy GoPro sokkal markánsabb lassítást tud sokkal jobb minőségben rögzíteni. De nem akarok pro és kontra érvelni, akit felcsigázott a dolog, az egyébként is nekiáll példákat nézni. Én is ezt tettem, mielőtt elkezdtem volna használni, aztán szinte ki sem lehetett verni a kezemből egy utazás során…
