Multimédia
A hátlapi szenzor felbontása nem változott, most is csak 5 magapixellel gazdálkodik, cserébe kaptunk auofókuszt, ami egyébként rendben teszi is a dolgát, bár a villámgyors nem megfelelő jelző, komolyabb gond azért nincs. Az előlapi modul szintén 2 megapixeles, és a kettős LED villanó is megmaradt, viszont ismét csak egy, kissé hideg tónussal operál. A szoftver a kategóriának megfelelően van felszerelve. Jobbra húzva a képet szépítést eszközölhetünk a hátlapi kamera képén is, balra pedig a videóra váltunk. Az exponáló mellett filtereket találunk, balra pedig a galériába léphetünk. Ezen kívül az élőképen csak a vaku, a kameraváltó és a beállításokat rejtő ikon található. Innen kerül elő a HDR, a panoráma mód, a vízjel és a hangjegyzet, valamint a fénykép általános beállításai. Állítható az ISO, a fehéregyensúly, valamint az expozíció, telítettség, kontraszt és fényerő.
Az algoritmus láthatóan nagyon próbálkozik, bár a képek ettől sajnos nem lesznek jobbak. Kromatikus aberráció szinte minden esetben fellép, helyenként pedig a lencsetorzítás is erős. A képek kissé zajosak, a dinamika szűkösségén a HDR sem javít. De úgy is mondhatnánk, hogy ront: a képek túlexponálttá és indokolatlanul túlélesítetté, ezáltal teljesen természetellenessé válnak, az eleve nem valami aprólékos részletek pedig teljesen elvesznek. Ettől függetlenül, az elődmodellhez képest javult a képminőség, kevésbé elkent a végeredmény, az autofókusz sokat segít (nem csak a közeli felvételeken), a fehéregyensúllyal meg eleve nem volt probléma, és a színek is valósághűek.
A maximum 720p felbontású videó minősége is éppen vállalható, a (beszéd)hang kissé eltér a valóságtól és távolinak érződik, kromatikus aberráció is akad, de a fókusz például atomstabil és annak ellenére, hogy nincs mozgáskövetés, észrevétlenül alkalmazkodik, pedig most teknős helyett egy izgága kiskutyával is próbálkoztunk. Őszintén szólva, láttunk ennél rosszabb felvételeket komolyabb készülékek esetében is, ez a produktum viszont egyáltalán nem használhatatlan, csak olyan, amilyen. Nézni viszont Full HD-t is problémamentesen tudunk, kivéve AC3-as hanggal vagy felirattal, ezeket a gyári lejátszó nem kezeli, amivel nagyjából semmi egyebet nem tudunk kezdeni, mint tekerni, indítani és megállítani. A nagyobb baj inkább a rettenetesen sötétedő kijelző, ráadásul jobbára magunkat látjuk az erős tükröződés miatt, hogy a színek invertálódását már ne is említsük, mert általában a fenti kettő miatt el sem jutunk odáig, hogy ez feltűnjön.
Zenei téren nincs különösebb gond, sőt meglepően kiegyensúlyozott a performansz, mármint a kategóriához képest. A szoftver esztétikus és kényelmesen használható, a szokásos EMUI. Gyenge részletességgel, de felismerhetően, relatív tisztán szól, viszont nem recseg vagy zúg. Sem fülsértő magasakat, sem aránytalanul túltolt mélyeket nem kell elszenvednünk, bár az összhatás kissé lapos, még így is a kategóriaátlag felett teljesít a multimédiás hangszóró. A jó, az nyilván nem ilyen, de egyáltalán nem vállalhatatlan, vagy bántó. Gond akkor van, amikor felületet ér a hátlapi hangszóró, olyankor rettenetes torzítás hallható, kézből viszont kulturált és a bulifények is meggyőzőek. Nem mintha ez az audioélmény szempontjából lényeges lenne, de azért klassz. Egy általunk választott, mondjuk közepesnél eggyel jobb fülhallgatóval viszont ismét kellemes meglepetés a cucc, javul a dinamika, a részletesség, komoly térhatásra azért ne számítsunk, de hirtelen lesznek mélyek is, noha hangszínszabályozó nem jutott a szoftverbe, elfogadható úgy, ahogy van. Egyébként meg ott a Google Play Zene. A lényeg, hogy simán lehet vele zenét hallgatni, még ha nem professzionális, de kellemes konzumer minőségben, ahogy FM-rádiót is, mert az is van.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!