Külső, kijelző, külső kijelző

A Huawei P50 Pocket a gyártó első kagyló formátumú modellje, ami a termék pozicionálását és dizájnját tekintve elég esélyesen a hölgy vásárlókat célozza, már ha manapság ilyesmit még szabad valószínűsíteni. Mindenesetre az hauet couture dizájner, Iris Van Herpen által tervezett, exkluzív arany verzió és a fénytöréssel operáló, texturált fehér változat (ez van nálunk) meglehetősen karakteres, és bár összecsukva valóban kompakt az eszköz, egy ing vagy zakózsebet, noha belefér, azért lehúz a 190 grammos tömeg, a farzsebet pedig a 15,2 milliméteres vastagság vétózza meg. A fekete színvariáció viszont kellően gendersemleges, csak itthon nem lehet kapni.

[+]

A P50 Pocket kicsit nagyobb és nehezebb, mint a dél-koreai konkurens, összecsukva 87,3 x 75,5 x 15,2 milliméter, kinyitva pedig 170 x 75,5 x 7,2 milliméter, de az akkumulátor és a flexibilis OLED kijelző is nagyobb. Előbbi 4000 mAh, utóbbi 6,9 hüvelyk, 21:9-es képaránnyal, 120 Hz képfrissítéssel és 1188 x 2790 pixeles felbontással. A megjelenítéssel nincs is semmi gond, a kalibráció közel tökéletes, bár a rugalmas kijelzőkre jellemzően a plasztik érzetű védőréteg valamivel jobban gyűjti az ujjlenyomatokat, mint a hagyományos üveg, és ahogy az lenni szokott, a hajtásvonal még mindig szemmel látható. És tapintható is.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Szemből, rendeltetésszerű tartalomfogyasztás esetén egyébként nem feltűnő, de tapintásra és kicsit megdöntve a készüléket meglehetősen látványos már az első kinyitástól kezdve, oldalról pedig megértem, hogy elképzelhetetlen, hogy a készüléket tartó ember hogy nem látja. Pedig nem. Görgetéskor viszont a tartalom egy picit meghajlik, amikor áthalad a középvonalon, ez azért észrevehető, de aránylag ritka, hogy feltétlenül és kizárólag a panel kellős közepére kell meredni.

[+]

A belső kijelzőre továbbra is vigyázni kell, a flexibilis panelek felülete sérülékenyebb, a készülék összecsukásakor pedig érdemes ellenőrizni, hogy nem került-e valami a kijelzőre, mert az eszköz résmentesen záródik, ha odacsukjuk, az onnan nem fog kis szerencsével nyomtalanul kiszabadulni. Személy szerint nem feltétlenül látom a résmentes záródás praktikus vagy esztétikai előnyét, de ez sokaknak szempont, a P50 Pocket pedig megfelel ezeknek az elvárásoknak. Egy kézzel viszont én nem, illetve csak nagyon nehezen tudom kinyitni, picit hosszabb körmökkel pedig félő, hogy még végig is szántjuk a panelt. Becsukni szintén két kézzel szoktam, többek között azért is mert a nagyon figyelmesen mellékelt plasztik tok valami irgalmatlanul csúszós, ha összefogdossuk.

[+]

A zsanér alapvetően alkalmas arra, hogy nagyjából tetszőleges szögben fogja meg a kijelzőt, de lényegesen lazább, mint a Z Fold széria megoldása, bizonyos pozíciókban pedig lötyögni is tud, de lényegében nem diszfunkcionális, csak nem olyan precízen kezelhető. Ami diszfunkcionális, legalábbis biztonsági szempontból, az a kijelzőbe lyukadó, egyébként szívmelengetően apró előlapi kamera. A 10,7 megapixeles egység hatalmas, fekete, oversize stílusú napszemüvegben is boldogan felismerni vél, de fénykép alapján is lazán azonosít. Még maszkban is volt találat, de az már esetlegesnek tűnt.

[+]

Ez azért is roppant kellemetlen, mert a bekapcsológombba épített ujjlenyomat-olvasó nagyon magasan van, valamivel a felezővonal fölött, én így véletlenül sem érem el, pont három egész centivel van feljebb, mint ahol a készüléket stabilan fogni tudom. A fölötte lévő hangerőszabályzókon kívül ezen az oldalon már nincs semmi egyéb, a másik oldalon pedig csak a két nanoSIM-et és a maximum 256 GB-os nanoMemory kártyát tolhatjuk bele a készülékbe. A sztereó hangszórók a 2.0-s Type-C csatlakozót fogják közre az alsó élen.

[+]

A készülék leghangsúlyosabb dizájneleme, mármint nyilván az összecsukhatóságon és a stílusosan megmunkált üveg borításon kívül a kör alakú kamerarendszer alatt elhelyezkedő, 340 x 340 pixel felbontású, 1,04 hüvelykes külső OLED kijelző, ami rengeteg stílusban testreszabható mindig aktív kijelzőként is szolgál. Az értesítések remekül olvashatók, a dátum és idő szintén, elérhető a naptár, a napi teendők, a zenevezérlő, a kamera, a tükör funkció; követhetjük a gyalogos navigációt, ami rendkívül sokat adhat a készülék üzemidejéhez városnézések alkalmával; elérhetőek az edzés aktuális adatai, illetve kezelhetjük a hangrögzítőt is. A mini megjelenítőnek köszönhetően a főkamerákkal is lehet önarcképet készíteni, de videózni nem, illetve a portrénk alanya sem fogja látni az élőképet, mert nyitott állapotban csak a Naptej-teszt során (erről később) aktív a másodlagos kijelző.

Hardver, szoftver

A hardverről nem sok értekezni való akad, a Snapdragon 888 szinte unásig ismert, tavalyi csúcslapka, a P50 Pocket esetében mindössze az 5G modemről kell lemondani, illetve a készülék kialakításából fakadóan a hűtőrendszer ellenére is erősen melegszik a készülék. Még kint is fotózás közben, pedig igazán nem volt mostanában kánikula, bár tény, hogy februárhoz képest igen kellemes a hőmérséklet. A Pocket alapvetően 8 GB LPDDR5 rendszermemóriával és 256 GB UFS 2.1-es tárhellyel választható itthon fehér színben (amúgy a fekete is ezt a kiosztást kapta), de létezik 12/512 GB-os megoldás is (arany).

[+]

A teljesítménytesztekben valamivel alulteljesít az eszköz, a gyakorlatban viszont nem lehet panasz a rendszer sebességére, egyedül a szokottnál is valamivel erőteljesebb melegedés okozhat kellemetlenséget a teljesítménycsökkenés mellett. És nyilván a Google szolgáltatások teljes hiánya, ami errefelé minimum kényelmetlen, de összességében nem teszi hasznavehetetlenné a készüléket. A legtöbb app elérhető az Amazon alkalmazásban vagy az APK Pure oldalán, a rendszer automatikusan kezeli a .apk és .apkx telepítőfájlokat is, így nem igényel semmiféle jártasságot az ilyen módon beszerzett appok telepítése. A Google szolgáltatásokkal dolgozó eszközök viszont nem fognak működni. Bár egy csomó dolgot meg lehet oldani okosba’, a felhasználói élmény ebből a szempontból nem lesz teljes.

[+]

A Huawei alkalmazásboltja folyamatosan bővül, a rendszer pedig tele van javaslatokkal, ami ebben az esetben kívánatos is. Az alkalmazások nincsenek előtelepítve, de rengeteg kategóriában kapunk a hazai piacra optimalizált, releváns ajánlásokat, a Petal Search egyre kompetensebb keresőeszköz, a Petal Térkép meg előbb utóbb csak észreveszi, hogy nem Amszterdamban tartózkodunk, mindössze ki kell várni. A kezdőképernyőről bárhonnan előkeríthető AI Search a készüléken belül és a neten is hatékonyan kutakodik, ennél a képaránynál viszont valamelyest kényelmetlen, hogy az értesítősávért és a vezérlőpanelért mindenképpen a képernyő legtetejéig kell fáradni.

[+]

Az értesítéseket balról, a vezérlőpanelt jobbról lehet előkeríteni, utóbbi iOS stílusban prezentálja a médiavezérlőket, gyorskapcsolókat és adatkapcsolati opciókat. Az elrendezés természetesen testreszabható, a kapcsolópanelen pedig két újdonság is feltűnhet. Az egyik a Szuper Adatvédelem, ami korlátozza a készülék kamerájának, mikrofonjának és helyadatainak elrését, opcionálisan mindig vagy csak akkor, amikor becsukjuk az eszközt. A másik, eddig ismeretlen lehetőség a Hangerősítő, ami Bluetooth hatótávon belül technikailag lehallgatókészüléket csinál a telefonból. Vagy babamonitort. Beállítottság kérdése, hogy melyik verzió jut eszünkbe először. Csatlakoztatott Bluetooth eszköz esetén a készülék mikrofonja a fülesre/hangszóróra továbbítja az általa érzékelt hangokat. Birodalmakat megdönteni ez nyilván kevés lesz, de a szomszéd szobában zajló társalgást boldogan végighallgathatjuk a résztvevők tudta nélkül, ha ez nem okoz morális gyomorrontást.

[+]

Az Android 11-es rendszerre és HMS szolgáltatásokra épülő EMUI 12 továbbra is egy sokrétűen testreszabható, funkciógazdag felület, a HMS ökoszisztémán belül hatékony, eszközök közötti együttműködéssel, rengeteg opcióval és kényelmi megoldással. A készülék összecsukhatóságát egyelőre csak a kamera app használja ki, vagyis használná ki, ha a derékszögben meghajlított telefon nem lenne instabil. Viszont, ha sikerül pozíciót fogni, az élőkép alatt megkapjuk a kameravezérlőket és sminkelésre is tökéletesen alkalmas. A számítógéphez való csatlakoztatás viszont kissé trükkös. Először is nem a fájlátvitelt kell választani, hanem a fényképek átvitelét, és ha a Camera mappán kívül mást is el szeretnénk érni, tegyük be azt a valamit a Camera mappába, mert csak ez fog megjelenni a gépen.

Multimédia

A P50 Pocket a Prótól eltérő kamerarendszert kapott, ami nem csak a 32 megapixeles ultraspektrum kamerában különbözik. Ez elvileg a színek és dinamika javítására szolgál elsődlegesen (megy is neki), de kapott egy érdekes, egyedi funkciót is, ha már. A Tükör appon belül van lehetőség úgynevezett Naptej-tesztre. A lényeg annyi, hogy a LED segédfény képes UV fényt is kibocsátani, a kémiai összetételű fényvédők (mert amúgy van mechanikus is) pedig elnyelik az UV sugárzást, így a védett terület sötétebbnek mutatkozik az élőképen, mint az, amelyiket nem, vagy nem megfelelően kentük be. Ha saját magunkat akarjuk ellenőrizni, nyilván a külső kijelzőt kell használnunk, ilyenkor elhomályosíthatjuk a belső megjelenítést, hogy mindenki más ne gyönyörködhessen a lilán csillámló ábrázatunkban.

[+]

RGB módban ugyanis különböző színű (arany, lila és ezüst) csillámos maszkot kapunk, amit a mesterséges intelligencia generál a Pro módban elérhető monokróm eredetiből. Kicsit többet tettek bele ebbe a funkcióba, mint muszáj lett volna, de értékeljük. A naptej-teszt nem csak a nap káros sugaraitól vonásaikat féltő hölgyeknek lehet hasznos, de olyan személyeknek is, akik munkájukból vagy hobbijukból kifolyólag kénytelenek jelentős mennyiségű időt szabad téren tölteni függetlenül attól, hogy az éppen ajánlott idősávban van-e vagy nem. Most nem azt mondom, hogy a hegyi mentők, művezetők vagy mezőgazdasági idénymunkások emiatt P50 Pockettal rohangáljanak, de ha kéznél van, indulás előtt rá lehet csekkolni, hogy megfelelő-e a védelem. Én meg megtudtam, hogy az éjszakai használatra szánt termékben van UV szűrő. Nem baj, csak jobb lenne, ha erről tájékoztatnának, direkt nem veszek UV-s szemránckrémet, de most már értem, hogy akkor ez miért csípi a szemem.

A képalkotásra alkalmas kamerarendszer mindössze egy 40 megapixeles, PDAF és lézeres autofókusszal kiegészített, quad-Bayer szenzorból és egy 13 megapixeles, 120 fokos látószögű ultraszéles kamerából áll, ami viszont szintén autofókusszal dolgozik, így alkalmas makrók készítésére. A szuperközeli felvételek nem meglepő módon kimagasló minőségűek. Mondjuk külön makró mód nincs, de a rendszer érzékeli a szándékot és villámgyorsan megfelelő magatartást tanúsít. UV fénnyel operáló, úgynevezett fluoreszkáló képmód viszont van. Lehetőség szerint teljes sötétségben egész jópofa képeket lehet vele csinálni, például ilyet.

40 MP

A főkamera tud natív felbontásban is dolgozni, de mint általában ennek nem sok értelme van. Optikai stabilizálás nincs, a kétszeres és ötszörös zoom a maximális felbontásból ügyeskedik, a 10 megapixeles, mesterséges intelligencia által feldolgozott képek viszont az esetek túlnyomó többségében bámulatosan részletgazdagok, a dinamika nagyon erős, a kontraszt kiegyenlített, zaj technikailag nincs, ennek ellenére a vonalélesség figyelemreméltó, a színek pedig látványosan telítettek, de még mindig természetesek. Estére van éjszakai mód, de nagyjából megállapíthatatlan, hogy melyik kép készült ebben a módban, így felesleges kivárni a sokmásodperces feldolgozást. A főkamera rossz fényviszonyok mellett is jól szerepel, a fehéregyensúly kitűnő, megmarad a széles dinamikatartomány, rendkívül jó a zajkezelés és még a széle felé is korrekt a vonalélesség.

10 MP AI főkamera

Természetesen előfordul, hogy hibázik az algoritmus, néhol Sztahanov is elismerően csettintene az élesítés és texturálás láttán, elő tud fordulni kromatikus aberráció és alkalmanként éppen csak sikerül megoldani, hogy ne égjen ki minden fehér képpont, viszont az esetek többségében kiváló végeredményt kapunk még rossz fényviszonyok között is és ha óhajtjuk, megszámolhatjuk a macska összes szál bajszát. Akár ultraszéles felvételen is. Bár a 13 megapixeles ultraszéles szenzor nem produkál ennyire látványos képminőséget kevesebb a részlet, kevésbé kifinomult a zajszűrés, de még így is kielégítő a vonalélesség, a szélek felé sem értelmezhetetlen a kép, leszámítva némi torzítást és jellemzően azért este is használható eredmények születnek.

13 MP ultraszéles

A Pro módban többek között opció a nyers képfájlok mentése is, szelfizni és 4K 60 fps szelfivideót készíteni pedig a 10,7 megapixeles, autofókuszos előlapi (vagy hogy hívják ezt ilyenkor, belőlapi?), mármint a főképernyőbe lyukadó egységgel tudunk, de állóképek esetében opció a hátlapi kamerarendszer is. Fotózni nyilvánvalóan a külső kamerákkal érdemes, videózni viszont csak a belsővel lehet elektronikus stabilizálás mellett, a látószögek közötti váltás lehetőségével. A képminőség és az EIS rendben van, bár valami szépítő izé bekapcsolva maradhatott, mert az arcbőr textúrája kicsit túl egynemű.

Az ultraszéles látószögűvel és a főkamerával is készíthetünk önarcképet, a műveletet viszont a külső kijelzőről kell indítani, mert a kameraszoftverben nincsen olyan opció, ami nyitott állapotban aktiválja a másodlagos megjelenítőt, nem lehet videófelvételre váltani, illetve az sem opció, hogy portré fotózásnál az alany is, piciben ugyan, de lássa magát. Kár. Viszont, ha dolgunk végeztével kinyitjuk az eszközt, feltételezi, hogy folytatni szeretnénk az önfotózást és ab start a szelfikamera nyílik meg.

Mozgóképet mindhárom kamerával és látószöggel maximum 4K 60 fps minőségben rögzíthetünk, amiből csak abban az esetben kell lejjebb adni, ha bekapcsoljuk az extra stabilizálást, mert az csak 1080p 30 fps mellett üzemel. Ennek a funkciónak nem sok értelme van, nagyin jó az is, amit a rendszer a legmagasabb minőségű felvételhez kínál, a képminőség viszont FHD 30 fps mellett szignifikánsan romlik. A látószögek között még maximális felbontás és képkockaszám esetén is lehet váltogatni menet közben (az iparág legbénább és kényelmetlenebb módján. A kamerák között csak kvázi zoomolással lehet váltani, ami az ultraszéles felé még hagyján, addig húzzuk balra a csúszkát, amíg elérjük az ultraszéles szenzort, de visszafelé nehéz eltalálni pont a főkamerát anélkül, hogy digitális zoomba csúsznánk.

De a fókusz stabil, a részletek és a színek pompásak, a dinamika és a fehéregyensúly viszont csak korrekt, de összességében azért rendben van. Már csak azt az az egy-két képkockaszám-esést kéne kiiktatni. Meg persze kezdeni valamit a kamerák közötti váltással. Este azért gyengébb a dinamika, az ultraszéles már nem hasít, de a fehéregyensúly még így is figyelemreméltó. Az alacsonyabb felbontású, de stabilizált felvétel pedig meglehetősen kiábrándító.

A megjelenítő támogatja a magas dinamikatartományú (HDR10+) és magas felbontású lejátszást, a Netflix és az Amazon Prime viszont nem támogatja a Pocketet, a YouTube pedig max HD-ben hajlandó dolgozni böngészőből HDR nélkül. Előbbi kettőre nem nagyon van megoldás, utóbbi viszont áthidalható a YouTube Vanced appal. A helyben tárolt tartalmakat is kezelő lejátszó egyébként ismeri az AC3 hangot, kezeli a feliratokat, támogatja a kisablakos nézetet és nem különösebben finnyás a formátumokat illetően.

[+]

A sztereó multimédiás hangszóró meglehetősen hangos, de ez főleg a készülék alján található egységnek köszönhető. A térhatás megteremtését a beszédhangszóró próbálja segíteni, de sajnos nagyon erőtlen, zenehallgatásnál szinte érzékelhetetlen, a fő multimédiás hangszóró teljesen elnyomja, filmezésnél pedig inkább kellemetlen, mintha az ember rosszul hallana az egyik fülére. De működik a dolog, jön belőle hang, csak így nagyon féloldalas. Zenét hallgatni amúgyis Type-C - jack átalakítóval vagy vezetékmentes fülessel érdemes, utóbbi esetben az LDAC és AAC kodektámogatás is megvan. Rádióadás viszont csak neten lesz, mert FM-rádió nincs.

Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Az adatkommunikáció a kategóriának megfelelő, kivéve az amerikai szankciók folytán hiányzó 5G hálózati kompatibilitást. Ezt leszámítva a szett minden előnye kihasználható: van NFC, 5.2-es Bluetooth AAC, LDAC kodektámogatással, többcsatornás GPS (L1 + L5 Dual band), AGPS, GLONASS, BeiDou (B1I + B1C + B2a Tri-band), GALILEO (E1 + E5a Dual band), QZSS (L1 + L5 Dual band) és NavIC eléréssel, illetve 802.11ax WiFi 6 HotSpot és Direct funkcióval, 4096QAM kvadratúra amplitúdómoduláció mellett. A 2.0-s Type-C csatlakozó támogatja a Display Port átvitelt, a szenzoros felszereltség pedig teljes, az alkalmazáskészlet részét képező iránytűvel.

[+]

Az összehajtva kompakt házba ahhoz képest korrekt méretű akku került, 4000 mAh már értelmezhető kapacitás, a 6,9 hüvelykes, magas képfrissítésű megjelenítő felől közelítve viszont nem valami sok. A Huawei legalább a gyorstöltéssel nem szokott spórolni, sem teljesítményben, sem megfelelő kiegészítők kapcsán. A P50 Pocket 40 wattos maximumot ismer, ehhez adaptert is találunk a csomagban, ami egy ilyen értékű készüléknél igazán lehetne alap más gyártóknál is, kábelen pedig opció a töltésmegosztás is 5 watt teljesítménnyel. A kis kijelzővel rengeteget lehet spórolni az üzemidőn, az értesítések, zenevezérlés vagy a gyalogos navigáció miatt sem kell feltétlenül kinyitni az eszközt és 120 Hz-en járatni a panelt, videózni pedig olyan 15 órát tudunk majd helyben tárolt tartalom esetén automatikus fényerőszabályozással.

Összefoglalás

A P50 Pocket legnagyobb erőssége a kitűnő fotós képességek, pedig nem is ez a Huawei legkomolyabb kameraszettje, Leica védjegy sem jár hozzá, optikai stabilizálás sincs, mégis remekül teljesít az esetek nagyon túlnyomó többségében, de még az ultraszéles is ügyes. Meg persze, az, hogy össze lehet csukni, de technikailag ez inkább egy kellemes, aránylag egyedi megoldás, amitől önmagában egy készülék nem feltétlenül lesz észbontó. Főleg nem fél millióért. A kialakítás legnagyobb előnye, hogy egyrészt egy 6,9 hüvelykes panelt kapunk kompakt formában, másrészt résmentesen záródik, már ha ez kiemelt szempont, a zsanér viszont lényegesen lazább, mint amit én komfortosnak tartok minőségérzet és praktikum szempontjából. Nem mindig áll meg a kívánt szögben, sőt, leginkább pontosan derékszögben stabil, egyébként lötyögős (és egyre inkább azzá válik használat során). Ezt a képességet viszont csak a kamera alkalmazás használja ki (gondolom egyelőre), a Petal Klip videószerkesztőnek meg eleve ilyen az elrendezése és nem nyerünk vele semmit, ha félbehajtjuk az eszközt. A hajtásvonal a nulladik perctől érzékelhető vizuálisan és tapintásra is, de alapvetően nem rontja olyan mértékben a felhasználói élményt, mint amilyen irreális elvárás lenne jelenleg a tökéletesen felxibilis, ugyanakkor maradéktalanul ellenálló panel.

A külső megjelenítő remekül mutat, elég sokat ki is hoztak belőle, de maradtak hiányosságok is, portré módban az alany például nem látja magát, kinyitott állapotban a plusz megjelenítő mindig inaktív. Kivéve a Naptej-teszt funkciónál, amit abszolút értékelünk, mert ha van rá mód, miért ne legyen ilyen is, de valahogy megvoltunk nélküle eddig is, ahogy a szintén UV fényt kibocsájtó LED segédfényre támaszkodó Fluoreszkáló fényképmód nélkül is. Mindez persze klassz, egyedi és hozzáadott érték, de nem gondolnánk, hogy végső érv mondjuk a Google szolgáltatások hiánya ellenében, ami a HMS rohamos fejlődése ellenére a nemzetközi piacon azért még mindig elég kényelmetlen. A hiányosságai mellett azért az EMUI 12 egy nagyon sokrétű, konzisztens és funkciógazdag felhasználói felület, az alá rakott hardver pedig a teljesítményt tekintve (mert 5G mondjuk nincs) minden igényt kielégít, a melegedés viszont a készülék speciális kialakítása miatt hangsúlyosabb, mint eddig bármikor. Szintén rendszerszintű korlát a magas felbontású és magas dinamikatartományú megjelenítés hiánya a streaming szolgáltatók esetében, pedig a kijelző és a lapkakészlet is támogatná, a sztereó hangzás meglehetősen gyenge, jack nincs, IP védelem sem, a 2D arcazonosítás ijesztően gyenge védelmet jelent, az ujjlenyomat-olvasó nem a legjobb helyre került, problémás a számítógéphez való csatlakoztathatóság (persze nem megoldhatatlan), viszont valóban nagyon csinos, korrekt a gyorstöltés és töltőfejet is kapunk hozzá (meg tokot). 499.990 forintért viszont ez nem lesz elég, még akkor sem, ha kapunk mellé egy FreeBuds Lipsticet. Önmagában sem, úgy meg főleg nem, hogy (legrosszabb esetben, de hivatalos forrásból) 130 ezer forinttal kevesebbért elérhető a konkurencia ajánlata.

AliceWake

Specifikáció

Huawei P50 Pocket specifikáció

	Külső
	Méretek	csukva: 87,3 x 75,5 x 15,2 milliméter nyitva: 170 x 75,5 x 7,2 milliméter
	Tömeg	190 gramm
	Készülékvédelem	nincs
	Színvariációk	arany, fehér
	Külső kijelző képátlója	1,04 hüvelyk
	Külső kijelző felbontása	340 x 340 pixel (328 ppi)
	Külső kijelző típusa, frekvenciája	OLED, 60 Hz
	Belső kijelző képátlója	6,9 hüvelyk
	Belső kijelző képaránya	21:9
	Belső kijelző felbontása	1188 x 2790 pixel (442 ppi)
	Belső kijelző típusa, frekvenciája	OLED, 120 Hz
	Értesítő LED	mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (bekapcsológombba építve jobbra), 2D arcalapú feloldás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Snapdragon 888, 5 nm
	Processzor	1x 2,84 GHz + 3x 2,42 GHz + 4x 1,8 GHz Kyro 680
	Grafikus chip	Adreno 660
	RAM, tárhely mérete	8/256, 12/256, 12/512 GB (UFS 2.1)
	Memória bővítése	nanoMemory (max.256 GB)
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66
	SIM-foglalat	2x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.2 (LE, SBC, AAC, LDAC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ax (dual band, HotSpot, HE160, 4096-QAM, 2x2 MIMO, MU-MIMO)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG, Display Port)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou, QZSS, NavIC
	NFC	van (MST)
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 11 + EMUI 12 (nincs GMS)
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	40 megapixel (f/1,8, PDAF, lézeres autófókusz) 13 megapixel (120 fokos látószög, f/2,2, autofókusz) 32 megapixel ultraspektrum kamera UV LED segédfény
	Előlapi kamerarendszer	10,7 megapixel (f/2,2)
	Videófelvétel	4k (30/60 fps), 1080p (30/120/240 fps), 720p (30/60/120 fps)
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	4000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	40 watt
	Vezeték töltésmegosztás	5 watt
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	hajlítható kijelző, flex mód (kamera), sztereó hangszóró, 5W vezetékes töltésmegosztás, gyorsulásmérő, fény- és közelségérzékelő, giroszenzor, hangszenzor, mágneses szenzor, nyomásérzékelő