Multimédia
Ez az első Huawei, amely 108 megapixeles főkamerát kapott: ezzel, valamint a 66 wattos töltéssel hirdetik leginkább a terméket. De azt már régóta tudjuk, hogy a felbontás csak egy szám és nem reprezentálja a képminőséget, pláne úgy, hogy további három kamera nagyon megúszós, a 8 megapixeles ultraszéles modul maximum középszerű, a 2-2 megapixeles makró és mélységszenzor pedig nem sokat tesz hozzá a funkcionalitáshoz. A főkamera alapból 9-1-es képpontösszevonással 12 megapixeles fotókat szállít, ha valaki nagyon szeretne 108 megapixelben alkotni, annak kicsit túrnia kell a menüben, plusz türelmesnek is kell lenni, mert láthatóan kissé megviseli a hardvert a dolog, sokkal tovább tart egy exponálási folyamat, nem maga az expozíció hosszú, hanem elszöttyög a kép mentésével a termék. De inkább mutatom az eredményeket, előbb 108 megapixelben:
 |
 |
 |
 |
Majd 12 megapixelben:
 |
 |
 |
 |
Illetve 8 megapixelben is, az ultraszéles modullal:
 |
 |
 |
 |
És egy pár makrót is prezentálok a rend kedvéért:
 |
 |
 |
 |
12 megapixelben a fotókra azt mondom, hogy rendben vannak, nem kiemelkedőek, de kiegyensúlyozottak. Kicsit túl vannak élesítve, de tragikus hibák nincsenek. A 108 megapixeles felbontással nem tud mit kezdeni sem a hardver, sem a szoftver, iszonyú zajos, kásás, sokszor teljesen részletvesztéssel járó eredmények születnek, ráadásul elég hosszan kér arra, hogy tartsuk fixen még a telefont az exponálási hangeffektus után is, ha nem teszünk így, akkor néha kissé más lesz a képen, mint szeretnénk. Ráadásul — nem tudjuk, hogy miért — de a látószög is szűkebb a maximális felbontást használva, szóval tényleg totálisan felesleges használni. Az ultraszéles modul egy gyenge közepes érdemjegyet tud összeszedni a fakó és életlen eredményeivel, magyarán egyáltalán nem estünk hasra a produkció láttán. Este csak a főkamerával érhető el a dedikált éjszakai mód, ami talán érthető, ha megnézzük ezt a felvételt, amit az ultraszéles egységgel lőttem. Nincs sok értelme 108 megapixelben sem erőlködni, erre ezt a példát tudom felmutatni. A mesterséges intelligenciával (vagyis inkább gépi tanulással) összerakott éjszakai felvételek azonban szintén gyengék, széjjel vannak mosva a részletek, miközben még mindig iszonyú nagy a zaj, egyáltalán nem méltó a Huawei szintjéhez az eredmény.
 |
 |
 |
 |
Videózásnál aztán bőven kijönnek a hardver korlátai is. Nincs még 60 fps sem (1080@30fps a maximum), a stabilizáció leginkább nulla, menet közben nem lehet a látószögek között váltani és hát az elkészült alkotások közül is maximum a frankó fényviszonyok között készített, főkamerás felvétel az, aminek van némi értelme, ha stabil a kezünk, a többi elég gyengécske:
Az előlapi modullal is dolgoztunk, akár fotót, akár mozgóképet rögzítünk, szoftveresen változtatható a látószög, nincs köztük nagy eltérés, de arra talán elég, hogy a szélesebb változatnál beférjen mellénk még valaki a képre.
A zenei képességeknél deficit, hogy nincs sztereó hangszóró, 3,5 mm-es jack csatlakozó és FM-rádió sem, a mellékelt szoftver ugyanakkor kellemes, bár a beépített streaming szolgáltatás nélkülöz minden általam ismert előadót. Viszont az például nagyon jópofa, hogy van külön playlist futáshoz, ami rögtön meg is nyitja az Egészséget, hogy alkalmazkodjon a hallgatott muzsika a tempónkhoz. Kár, hogy a Huawei Zene egyetlen népszerű streaming platformmal sem kapcsolható össze, ezeket az AppGallery-ben sem találjuk meg, de a Petal Search segítségével a Spotify például telepíthető.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
