Bevezető, tartozékok

Őszintén szólva a Huawei nagyon jól csinálja. A kínai gyártó kemény munkával felküzdötte magát a legnagyobbak közé, és saját bevallásuk szerint is ma már a világ harmadik legtöbb telefont fabrikáló vállalatává nőtték ki magukat. A felső kategóriában szerencsét próbáló Ascend P6-ból több, mint négy millió fogyott, az Y300 pedig még egy fokkal rátett elődjének eladási eredményeire, és az alsó árszegmens egyik legjobban keresett terméke lett. A kínaiak nem akartak pillanatok alatt nagyra nőni, inkább kisebb, de biztos lépésekkel haladtak felfelé, tabletfronton a MediaPad M1 8.0-val támadnak, mindemellett ráadásul innovációból sincs hiány, a hírek szerint már lázasan készülnek az 5G adatátvitelre, ami több gigabit / másodperces letöltési sebességgel kecsegtet. Mondjuk ez hálózati beszállítóként azért elvárható a kínai cégtől.

[+]

A középkategória felerősödése elképesztő ütemben zajlik, napról napra licitálnak egymásra a cégek, szerencsére egyre jobb és jobb telefonokkal. Nem kell már mondani, hogy ezek a készülékek az átlag felhasználók igényeit bőségesen ki tudják elégíteni, nem kis fejtörést okozva a csúcsmodelleknek, de főleg azok árazásának, hiszen ha szigorúan nézzük, akkor nem tudnak négyszer annyit, mint például tesztalanyunk. Persze minden terméknél az látszik, hogy ez bizonyos szintig párhuzamosan emelkedik a minőség és a tudás az árazással, de egy ponton túl ez megszűnik, a funkcionalitáshoz képest az ár elszáll. Nem csak telefonoknál van így, hanem mondjuk a boroknál is, sokszor az autóknál is megfigyelhető ilyesmi, de az elektronikánál maradva ilyenek a fejhallgatók, vagy a tévék is. Az Ascend G630 viszont nagy port kavarhat, egy olyan eszköz ez, ami a HD kijelző és az egész erős négymagos hardver ellenére nem kelleti magát drágán, egy kifejezetten barátságosan árazott telefonról van szó, ami felkeltheti a vásárlók figyelmét.

[+]

A készülék egy téglatest formájú, igencsak méretes dobozban érkezett hozzánk XXL GSM-nek köszönhetően. A csomagolás átlagos, tetején felül a megnevezés, középen egy kép, alul pedig egy logó képezik a díszítő elemeket. Ha oldalról kinyitjuk a szelencét, akkor először a masinára szegezhetjük tekintetünket, ez alá passzírozták be a tartozékokat. A fülhallgató normál kialakítással rendelkezik, van rajta hangfelvevő gomb és mikrofon, így headsetként is használható. A szabványos microUSB kábel és a töltőfej mellett még néhány leírást találunk, sajnos extra dolgokat nem rejtettek el a dobozban. A G630 színvilága nem túl izgalmas, fehér és fekete árnyalatban létezik.

Külső

Kicsit nyúlánk, kicsit magas, de felismerhetően Huawei. A kínai gyártó elég hasonló formatervet használ a középkategóriás telefonjainál, ami egyáltalán nem baj, ha valaki dizájnváltásra vágyik, akkor inkább a P-szériát érdemes megvizsgálnia. A G630 kiváló összeszerelési minőséggel rendelkezik, már az első kézbevétel után érezheti a felhasználó, hogy nem végeztek trehány munkát a gyárban. A legfőképpen műanyagból és üvegből álló készülékház kellemes tapintással rendelkezik, a 143 x 71,7 x 7,8 milliméteres méret pedig jó kezelhetőséget biztosít, akár a hüvelyujjunk is elég ahhoz, hogy a kijelző minden pontját elérjük, bár azért ehhez már nem árt nyújtózkodni egy kicsit. A készülék egyébként 165 gramm, ez egyáltalán nem csekély, viszont zsebben hordva legalább végig érezni, hogy ott van, nem kell örökké kitapogatni, hogy nem tűnt-e el.

[+]

A G630 előlapján egy karcálló üvegborítással védett 5 hüvelykes IPS-LCD kijelző terül el, ami 720 x 1280 pixelt képest megjeleníteni. Az IPS panelnek hála nem csak a színek, hanem a betekintési szög is nagyszerű, ráadásul a fényerő bőségesen elég ahhoz, hogy napsütésben is lássuk a képernyőre írtakat. A pixelsűrűség 294 ppi, élesek a betűk, jól olvasható a tartalom, végre a középkategória középső szegmensében is rendkívül jó kijelzőkkel találkozhatunk, még inkább fenékbe billentve a drágább készülékeket. Felül a beszédhangszóró, az 1 megapixeles kamera, valamint a zölden villogó információs led látható, alul három érintésérzékeny vezérlőgomb nyomkodható, ezek a visszalépés, menü megjelenítése és kezdőképernyőre ugrás funkciókat látják el. Sajnos háttérvilágítással nem rendelkeznek, ami sötétben nem a legszerencsésebb dolog, de legalább elég messze helyezkednek el egymástól, hogy hozzá lehessen szokni az elhelyezkedésükhöz.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A kecses vékonysággal rendelkező masina oldalai egyenletesek és simák, ezeket az élek felé a kényelmesebb fogás érdekében kissé lekerekítették a tervezők. Jobboldalra álmodták meg a bekapcsológombot és a hangerőszabályzó billentyűt, mindkettő könnyedén elérhető, nyomáspontjuk kiváló. A felső részt egy 3,5 milliméteres jack csatlakozó uralja, a baloldal viszont üresen maradt, szépnek szép így, viszont ki lehetett volna ide találni valamilyen hasznos gombot. A microUSB kábelt alulra lehet kapcsolni, ide került ugyanis az erre szolgáló, 2.0-s csatlakozó.

[+]

A hátlap legnagyobb attrakciója a bal felülre elhelyezett, nyolc megapixeles kamera, és az alatta helyet kapó ledes villanó. A hangszórót jobb alulra szerelték, van egy kis kidudorodás mellette, hogy a keményebb felületektől elemelkedjen a készülék, ha viszont ágyra vagy valamilyen puha anyagra tesszük a kütyüt, akkor könnyen eltakarhatjuk a nyílást. A matt borítású hátlap lekapható, ez a mozdulat ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a microSD és a microSIM kártyahelyeket elérjük. Az akkumulátort szintén láthatjuk ekkor, ám vastag felirattal jelzik, hogy ez bizony nem az a kipattintható fajta, semmit a kéznek, mindent a szemnek alapon.

Hardver, szoftverezettség

Nem volt könnyű rájönni, hogy pontosan milyen hardver duruzsol a motorháztető alatt, mivel a SoC-felismerő programok rendre mást mutattak. A Huawei itthoni képviseletét felhívva azonban tisztázódott a helyzet, a G630-ban egy 28 nanométeres csíkszélességű Qualcomm Snapdragon 200 (MSM8212) lapkakészlet foglal helyet, ami egyébként a már jóval ismertebbnek számító MSM8226 egy kicsit lebutított változata. Az ARMv7 architektúrájú processzorban négy darab, 1,2 GHz-re skálázott ARM Cortex-A7 mag dolgozik, az GPU, azaz a grafikus gyorsításért felelős modul pedig az Adreno 302. Az 1 GB RAM eleve jó dolog, az pedig még inkább az, hogy ennek mindössze a felét zabálja fel a rendszer, így nagyjából 500 MB marad az alkalmazások számára. Ugyanez a helyzet a 4 GB-os belső tárhely esetén, aminek körülbelül fele, 1,86 GB marad szabadon. Ez azonban nagyon kevés, pár program telepítése után a tárhely megtelik, utána pedig sem alkalmazásokat nem tudunk telepíteni, sem fotókat nem lehet készíteni. A problémát microSD foglalattal oldották meg a gyártónál, ami maximum 32 GB-os kártyákat tud lassulás nélkül kezelni. A G630-hoz egyébként 20 GB felhőtárhely jár még, amit a Bitcasa jóvoltából kapunk meg.

A szintetikus tesztekben még a várnál is jobban szerepelt a Huawei újdonsága, papíron gyengébb hardver ide vagy oda, teljes mértékben felvette a versenyt a Snapdragon 400 chipsettel. A teljesítményre a rendszer sebessége tesz rá még egy lapáttal, a végletekig optimalizált a szoftver, bármilyen áttűnést, effektet állítunk be, egy pillanatra sem hagy minket cserben a készülék, minden folyamatos, a programok szélsebesen nyílnak meg. Könnyedebb és közepesen megterhelő játékokkal boldogul el a rendszer, ha sokat nyomogatjuk a masinát, akkor sem fog melegedni. A legújabb játékok már néha megszenvedtetik a hardvert, lehet így is game-elni, viszont messze leszünk az akadásmentességtől.

A G630 fedélzetén az Android 4.3 Jelly Bean teljesít szolgálatot, ami azonban teljesen más dizájnt kapott, a Huawei szinte teljes egészében átöltöztette a rendszert. Az Emotion UI 2.0 azon kívül, hogy szerintem az egyik legszebb felület, funkciókban is rendkívül gazdag, emellett abban különbözik a többi zöld robotos szoftvertől, hogy nincs menü, ezáltal az iOS-hez hasonlóan mindent a főképernyőről érünk el. A 4.3-nak hála még támogatott az applikációk microSD kártyákra való áthelyezése, ami a szűkös belső tárhely mellett gyakran jön majd jól. A rendszer témázható, ha kiválasztunk egy sémát, akkor még azon belül is lehet szórakozni a testreszabási opciókkal, a legjobb mégis az, hogy vegyíteni lehet az összeset, vagyis az egyikből az ikonkészletet hagyjuk meg, a másikból pedig a háttérképet. Mókás dolog az áttűnések megváltoztatása, így lapozgatás esetén többféle effektet használhatunk, hogy ne legyen unalmas a menürendszer. A sajátos Me widget kitűnően használható, viszont nem bontható szét különböző elemekre. Az információs függöny az értesítéseken túl a gyorsbeállítások kapcsolóit rejti, mi dönthetjük el, hogy mik kerüljenek ide és milyen sorrendben. Maximálisan kilenc főoldalunk lehet, ezekre alkalmazásfelületeket és gyorsikonokat rakhatunk ki. Gépelni nagyon kényelmes a gyári billentyűzeten, ismeri a magyar prediktív szövegbevitelt, megjeleníthetünk javaslatokat is.

A módosított ikonkészlet mögött megtalálhatók természetesen ugyanazok a programok, mint más androidos készülékeken. Külön bökhetünk rá a névjegyekre, a böngészőre, az email kliensre, a kamerára, az órára (világóra, stopper- és ébresztőfunkciókkal ellátva), a számológépre, a jegyzetekre, az időjárásra, a hangrögzítőre, és a videolejátszóra,vA muzsikákat vagy a fájlkezelőn keresztül játsszuk le, vagy a már említett Me widgetre kattintunk rá, esetleg letöltünk valamilyen programot a Play Áruházból.

Az extrák között a már említett témázás, a felhőtárhelyet biztosító Bitcasa található, ám mindenképpen említést kell tenni a Biztonsági mentés készítésének lehetőségéről, amivel névjegyeket, SMS-eket, hívásnaplót, rendszerbeállításokat, könyvjelzőket vagy akár email fiókokat és naptárbejegyzéseket is backupolhatunk.

Multimédia, kamera

A nagyobb megapixelszám általában több szimpátiát kelt a felhasználókban, így a Huawei sem állt meg 8 megapixel alatt, már ami a hátlapi, autofókuszos kamerát érinti. A modul mellett egy egész erős ledes villanó található, ami nagyjából 2-3 méterig tehet jó szolgálatot. Az előlapi kamera 1 megapixeles, azaz nem tudunk művészi selfie fotókat készíteni. Fotókat a képernyő megérintésével, a hangerőszabályzó gomb megnyomásával, vagy hanggal készíthetünk, utóbbi esetben egy meghatározott decibel értéket elérő hang kiadása után készülnek a felvételek. Az időzítő kettő, öt és tíz másodperces értékekben állítható, az alkotásokat elláthatjuk koordinátaadatokkal. Hatféle fő üzemmódot lehet aktiválni; normál, intelligens, HDR, panoráma, effekt (negatív, fekete-fehér, szépia, szolarizált, poszterizált, vízszínű), valamint kép és hang, vagyis a fotók alá maximum tíz másodperces hangjegyzetet lehet készíteni.

[+]

Az elkészült felvételek alapján több következtetés levonható, az első, ami nagyon látszik, hogy a dinamikatartomány alacsony, sokszor például az ég teljesen eltűnik, ha egy épületet vagy sötétebb részt fotózunk. A vonalélességet sem dicsérhetjük, nem vészes, ám a képek szélei felé már homályosabbak lesznek a fotók, amik a gyengébb minőségű lencséknek köszönhető. Az algoritmus tevékenyen próbál segíteni a zaj megszüntetésében, gyakran elmosva így a részleteket. A makró fényképeknél viszont igencsak helytáll a kamera, öt-hat centiméterről már éles fotókat lehet készíteni, a színek sem szenvednek csorbát ekkor. Videózásnál jól és gyorsan működik az autofókusz, nem zoomolgat állandóan, a hang viszont nem annyira kellemes, kicsit olyan, mintha egy zárt szobában lennénk, ez a jelenség a tesztvideó készítése során sem csillapodott.

[+]

Mint már írtam, nincs gyári zenelejátszó alkalmazásunk, a fájlkezelő, a me widget, vagy a Play Áruház kínálata lehet segítségünkre. A sztereó FM-rádiót szerencsére nem felejtették el, viszont az RDS kimaradt, így sem a rádiók neveit, sem pedig azok kiírásait nem láthatjuk a kijelzőn. A hangerő egyébként erős közepes, egy nagyobb szoba közönségét azonban már aligha ezzel kell fiesztára buzdítani, annál is inkább, mivel a hangzás sem világbajnok, összességében nincs vele baj, de a magas hangok inkább csak egércincogásnak tűnnek, no meg a mélyek sem olyanok, mintha mellettünk vernének egy üstdobot.

A videólejátszó már a szoftveres repertoár részét képezi, mondjuk túlságosan nem vagyunk vele kisegítve, mivel az jól ismert formátumok közül az MP4-et kezeli csak, az MKV vagy AVI filmek lejátszására fittyet hány. A hardver és a kijelző viszont jó partner a mozizáshoz, nem csak a 720p-s, hanem az 1080p-s videókkal is elboldogult a rendszer. Ha tehát teljessé szeretnénk tenni a hangulatot és gyakran utazunk, akkor a Google Play kínálatából szerezzünk be egy jobb alkalmazást, és nekivághatunk akár a Trónok harca sorozatnak.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs szempontból egy nagy hiányossága van a telefonnak, mégpedig az 4G/LTE, bár aligha hiszem, hogy a jelenlegi lefedettség fényében átlag felhasználásra ne lenne elég a HSDPA által nyújtott 21,1 Mbps letöltési és 5,76 Mbps feltöltési sebesség. Telefonáláskor a hangminőség kiváló, mindenkit nagyon jól hallottam, és hiába voltam zajos környezetben, senki sem panaszkodott arra, hogy nem érti a beszédemet. Plusz pont jár az NFC támogatásáért, lassan, de biztosan szaporodnak azok az eszközök és alkalmazások, amelyek ezt a technológiát használják. A WiFi 802.11b/g/n szabványokat támogat, használhatjuk internetmegosztásra és DLNA-ra, a Bluetooth chip 4.0-s, A2DP-vel és EDR-rel felvértezve. A beépített A-GPS modul sajnos még nem ismeri a GLONASS műholdakat, ezért valamelyest lassabban pozicionál az újabb SoC-kel rendelkező telefonoknál, bár ez az idő sem több fél-egy percnél. A microUSB 2.0 csatlakozó töltésre és adatok másolására hivatott, külső eszközöket nem tudunk a masinához kapcsolni, mivel nincs támogatva az USB-OTG.

A gyári böngészőn kívül természetesen nem maradunk Chrome nélkül sem, így az asztali gépen vagy laptopon megnyitott oldalak és könyvjelzők hipp-hopp megjeleníthetők a telefonon is. A Flash engedélyezése azonban kizárólag a Huawei alkalmazásán keresztül lehetséges, ehhez azonban le kell tölteni a megfelelő telepítőfájlt az Adobe honlapjáról. Az internetezés kiváló dolog a G630-on, folyamatos és gyors a görgetés, ha pedig belezoomolunk a szövegbe, a sorok automatikusan a képernyő széléhez igazodva jelennek meg. Kérhetünk asztali nézetet, a honlapokat elmenthetjük offline böngészés céljából, a beállításokon belül pedig kezdőlapot módosíthatunk, betűméretet adhatunk be, és megadhatjuk, hogy mobil adatforgalom esetén milyen tartalmak töltődjenek be.

[+]

A nyúlánk készülékház ellenére a szintén hosszúkás akkumulátor mindössze 2000 mAh kapacitású, ami elméletileg 600 óra készenlétre és 10 óra beszélgetésre elegendő. A viszonylag meglepő gyártói adatok a jó optimalizáltságnak és a processzor alacsony fogyasztásának köszönhetők, így saját tapasztalatunk is az, hogy az egy-másfél napos üzemidő szinte minden körülmény között elérhető.

Úgy tűnik, az első helyet folyamatosan adják át egymásnak a készülékek, eddig ugyanis a középkategória élharcosa az Alcatel Idol 2 S volt, ám a Huawei Ascend G630 bizonyos szemszögből nézve megelőzi. Néhány üzletből ugyanis 50 ezer forintért hozható el a készülék, ami azt figyelembe véve, hogy ezért egy öt hüvelykes, HD felbontású kijelzőt kapunk, elég vonzó ajánlatnak tűnik. A nagyobb áruházak pocain sem sokkal drágább egyébként a készülék. Hozzájön ehhez az a tény, hogy a négymagos processzor kiválóan végrehajtja a rábízott feladatokat, hiába nem a legizmosabb lapkakészlet dolgozik a szerkentyűben, ettől még a végletekig optimalizálva lett a rendszer, ezáltal gyors és folyamatos működés jellemző. A formaterv szintén nagyon rendben van, kicsit ugyan magas lett a telefon, viszont nagyon jól összerakták, és végeredményben az anyaghasználatot sem érheti különösebb kritika. A kamera az egyetlen gyengébb pontja a G630-nak, nem azt mondom, hogy a használata után a hajunkat fogjuk tépegetni, de azért lenne még mit javítani a lencsék minőségén. Az akkumulátor üzemideje teljesen átlagos, az egy napos nyomkodást garantálja, szóval azt kell mondani, hogy a Huawei ezzel a termékkel nagyon odacsapott az asztalra, és igen erősen jelzett a nagyobb gyártóknak, hogy merre kellene haladni a középkategóriában. Egyértelműen ajánlott, méghozzá nagyon erősen.

Huawei Ascend G630

Legendd

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Huawei Ascend G630

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	143 x 71,7 x 7,8 milliméter
	Tömeg	165 gramm
	Színvariációk	fekete
	SIM-foglalat	microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	720 x 1280 pixel (294 ppi)
	Kijelző típusa	IPS LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 200 (MSM8212)
	Processzor típusa	1,2 GHz-es négymagos Cortex-A7
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Adreno 302
	RAM mérete	1 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	4 GB
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 21,1 Mbps / 5,76 Mbps
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, EDR)
	WiFi	802.11b/g/n, WiFi hotspot
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	nincs
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.3 (Jelly Bean)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google+, Hangouts, Google Maps, Fájlkezelő, FM-rádió, Zseblámpa, Bitcasa, Danger Dash, Little Big City, Profilok, Témák
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel, autófókusz, led segédfény
	Másodlagos kamera	1 megapixel
	Videófelvétel	720p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	600 óra
	Beszélgetési idő	10 óra
	Zenelejátszási idő	? óra
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor