Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A G510-től nem kell eget rengető adatkommunikációs képességeket várni, de azért rendelkezésünkre áll a 802.11b/g/n-es WiFi modul, mellyel mobilinternetünket is megoszthatjuk, de külön programot kapunk a DLNA-ra is, így különböző elektronikai eszközöket is kapcsolhatunk a telefonhoz. A Bluetooth chip 2.1-es verziószámú, tudja az EDR-t és az A2DP-t. Az NFC továbbra sem terjedt el ebben az árkategóriában, az A-GPS egység viszont alapfelszereltség, egész gyorsan és pontosan talál jelet. Mobiladatforgalmat is generálhatunk, letöltéskor az elméleti maximum 7,2 Mbps, feltöltéskor pedig 5,76 Mbps, ez nem villámgyors, de a célközönségnek megfelelő. A hangminőség kiváló, tökéletesen lehet hallani beszélgetőtársunkat.

Mivel nem stock Android ROM dolgozik a telefonon, így a Chrome mellett gyári böngészőt is használhatunk, amire viszont az Adobe által még mindig letölthetjük a Flash aktiválásához szükséges fájlt. Ezzel továbbra is teljes értékű böngészésben lehet részünk, ráadásul a Flash használata sem izzasztja meg a gépet, ugyanolyan folyamatos maradt a görgetés, mint előtte. A kétujjas nagyítás csont nélkül zajlik, duplán a szövegre kattintva pedig a kijelző méretéhez igazodik a tartalom. Az meglátogatott webhelyeket elmenthetjük offline olvasásra, vagy megoszthatjuk közösségi oldalakon keresztül.

[+]

Az 1700 mAh-s akkumulátor kicsit karcsú, a gyártó szerint 340 óra készenlétre és 6 óra beszélgetésre elegendő. Papíron sem sok, sajnos az életben sem az, folyamatos nyüstölés esetén már a nap végén is telefon nélkül maradhatunk, közepes használattal viszont átvészelhetjük a nappalokat, bár még ekkor sem árt éjszaka a töltőre csatlakoztatni kedvencünket. Valójában ez gyenge képesség, sokkal nagyobb telep is elfért volna ebbe a házba, főleg úgy, hogy az IPS panel viszonylag sokat fogyaszt mondjuk egy AMOLED-hez képest.

[+] Huawei Ascend G510 vs. Sony Xperia Z

A Huawei Ascend G510 összességében nem egy rossz telefon. A gyártó egyértelműen a középmezőnybe pozicionálja a készüléket, amivel nem lő nagyon mellé, kérdés persze, hogy annak az alsó vagy a felső szegmensére gondoltak a kínaiak. A hardveres képességek alapján inkább az előbbi tűnik mérvadónak, ugyanis a fél gigányi RAM-ot én már keveslem, egyszerűen el kell, hogy férjen egy nagyobb modul egy ilyen készülékben, hogy normálisan és gond nélkül fusson az Android rendszer. A külső felemásra sikeredett, tetszetős a kijelző mérete, ezt még könnyedén át lehet érni, plusz böngészésre is filmezésre is jól használható. A felbontás lehetne qHD, de ne legyünk telhetetlenek, az IPS panelnek is örülni kell, legalább a betekintési szögre nem lehet panaszunk. Az akkumulátor az egyetlen igazán fájó pont, a manapság megszokott egy napos üzemidő sem ad okot bizakodásra, de ennél kevesebbel aligha érhetjük már be. A kamerával értelmes képeket is lehet lőni jó fényviszonyok esetén, sötétben viszont már ezzel sem okos dolog játszadozni. A G510 sikere leginkább az árazástól függ. Magyarországon egyelőre szolgáltatói kínálatban érhető el a készülék, függetlenül nagyjából 55 ezer forint lesz, ám ebben az esetben erős mezőnybe csöppen a masina. Érdemes megemlíteni a picit olcsóbb, de hardveres szempontból azért gyengébb Samsung Galaxy Ace 2-t, de nem maradhat ki a buliból a két SIM-mel is megbirkózó Gigabyte okostelefon sem. Ha a szolgáltatói kínálatban még kedvezőbb ára lesz, akkor a nagy IPS panelt a középkategóriába elhozva még pozitív eredményeket is elérhetnek a kínaiak; tényleg jó telefon, de a hosszú távú sikere a későbbi árazástól függ.

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!