Bevezető, tartozékok

Sajnos hiába szeretnénk örömteli hírekkel szolgálni a publikumnak, a HTC-re mostanság eléggé rájár a rúd. A tajvaniak a tavalyi évben még csak-csak eldöcögtek, az idei esztendőt azonban egyáltalán nem kezdték jól. A nemrégiben közzétett pénzügyi jelentés szerint ugyanis még a 2015-ös hasonló időszakához képest is sokkal rosszabbul teljesítettek, ráadásul működési veszteséget kellett elkönyvelniük. A helyzeten remélhetőleg a legújabb csúcsmodell segíteni fog, bár a HTC mind a Samsung, mind pedig az LG aktuális zászlóshajójához képest jelentős csúszásba került, Kínában például alig adnak le előrendeléseket a készülékre, bár fontos kiemelni, ott a gyengébb felszereltségű termékkel kell beérniük a felhasználóknak. Nagy reményt táplálhatnak viszont a vezetők a Vive VR-ral kapcsolatban, amiben nagy potenciál rejtőzik, állítólag külön leányvállalatok is létrehoznak, ami csak a virtuális valóságra koncentrál majd.

Kicsit csúszós, kicsit nagy, de legalább a vezérlőgombok nem a képernyőn helyezkednek el [+]

A mobiltelefonokra áttérve az jól látható, hogy a Desire sorozat rejtegeti a középkategóriás, a One pedig a felső szegmensbe szánt modelleket. Az elmúlt időszakban főleg utóbbi család erősödött, hiszen nem régiben mutatkozott be a One S9, ami más formatervet követ, mint az idei évre szánt, egyszerűen csak HTC 10-nek nevezett zászlóshajó. Pont a csúcskészülék után volt szó arról, hogy a One megjelölést száműzhetik a tajvaniak, ám erre a One S9 mellett a friss One M9 Prime Camera Edition is rácáfolt, és a karácsony előtt napvilágot látott tesztalanyunk, a One X9 dual sim is ugyanezt teszi. A kütyü 5,5 hüvelykes kijelzővel rendelkezik, az optikai képstabilizátor már-már alap a HTC-nél, a kamera mégis nagyon gyenge, és az akkumulátor sem bírja olyan jól szuflával, mint ahogy azt a gyártó hirdeti, és akkor még a nem túl kedvező árazásról nem is beszéltünk.

Csinos doboz, ajándék tokkal, egyébként átlagos tartozékkínálattal [+]

A One X9-et az XXL GSM biztosította számunkra, méghozzá az eredeti csomagolásban. A doboz fedelén apró fekete pöttyöket láthatunk, ez a korábban napvilágot látó tokra, és néhány szoftveres témára is utal. A szelence tartalmából természetesen a mobil emelkedik ki, alatta pedig a szokásos tartozékok hevernek (microUSB kábel, egy amperes töltőfej, használati útmutató, fülhallgató), egy extrával, ami egy műanyag tok, ezzel lehet kivédeni, hogy az érzékeny hátlap ne sérüljön.

Külső, kijelző

Ugyan egész vékony lett a szürke, ezüst és rózsaszín árnyalatokban kapható mobil, hiszen 153,9 x 75,9 x 8 milliméteres dimenziókkal rendelkezik, a 170 grammos mégis kicsit csökkenti a komfortérzetet, persze arról nincs szó, hogy kényelmetlen lenne hosszútávon kézben tartani. Az ergonómia sem az igazi, elég sok a hely felül és alul, mondjuk bőven van minek elférnie az előlapon. Az anyaghasználat kiváló, a fém, a műanyag és az üveg kiváló hármast alkot, az összeszerelési minőségre sem lehet panasz, hiszen egy reccsenés nem hallatszódik, ha erősebben markolásszuk a telefont. IP-védelem nincs, így a vízállóság sem opció.

Jól néz ki elölől, és még a BoomSound hangszóró sem maradt ki [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az előlap terjedelmes részét, vagyis majd háromnegyedét foglalja el az 5,5 hüvelykes, Full HD felbontású kijelző, arról viszont a hivatalos weboldal sem ír, hogy ez IPS vagy éppen Super-LCD panel. Akármelyik is a befutó, a betekintési szögekkel egyáltalán nincs probléma, a színek szépek, egyedül a fényerő nem az igazi, most, amikor már erősebben süt a nap, nem mindig volt elég maximumra tekerni a csúszkát, és a tükröződés sem segít abban, hogy lássuk a képernyőre rajzolt tartalmat. Az érzékenység ettől még kiváló, a fehéregyensúly egy icipicit kékes. A megjelenítő felett kapott helyet az 5 megapixeles kamera, a fény- és távolságérzékelő szenzorok, a normál és beszélgetési hangszóró, valamint az aprócska értesítő led. Az alsó rész is tömött, itt vannak ugyanis a háttérvilágítással rendelkező, érintésérzékeny vezérlőgombok (vissza, home, alkalmazásváltó/menü), valamint felső hangszóró párja, vagyis szerencsére a HTC nem hagyta ki a méltán kedvelt BoomSound sztereó megoldást.

Vékony, minőségi, kiválóan összeszerelt készülék [+]

Az oldalak laposak, a tenyérbe kellemesen illeszkedik a mobil, jó a fogása is, bár kicsit csúszós. A készülék jobb felére szerelték a recézett felületű bekapcsológombot, ami könnyedén kitapintható, felette található a hangerőszabályzó billentyű, mindegyiknek erős a nyomáspontja. Két nanoSIM foglalatot kapott a phablet, az egyik a jobb, a másik pedig a bal oldal tetején lelhető fel, utóbbi mellé még egy microSD kártyahely is odafért, vagyis tárhelybővítés esetén sem kell lemondanunk a dual SIM képességről. Alul kapcsolható a kütyühöz a microUSB, felül pedig a 3,5 milliméteres jack kábel.

A hátlap letisztult, fémből készült, a felső fényes műanyag elem azonban csúnya [+]

A hátlap javarészt szépnek mondható, a dizájn korrekt, a fém matéria nagyon sokat dob a minőségérzeten, igaz, pont ezt teszi csúszóssá a telefont. Alul egy műanyag csíkkal bontották meg a burkolat egységét, hogy az antennák ne legyen árnyékolva, felül pedig szintén egy plasztik elemet találunk, aminek bal szegletébe álmodták meg a dupla tónusú ledes villanót és a 13 megapixeles fényképezőt, az átellenes részre pedig a másodlagos, zajszűrést végző mikrofon került. Hogy ez az egész burkolat miért lett fényes, azt csak a gyártó tudja, de egyrészt csúnya, másrészt nagyon gyűjti az ujjlenyomatokat. A hátlapot nem tudjuk leszedni, illetve az akkumulátort sem lehet cserélni.

Hardver, szoftverezettség

A HTC One X9 lelke nem más, mint a 28 nanométeres node-on gyártott, 64 bites MediaTek Helio X10 (MT6795) chipset. Az ARMv8 architektúrájú processzorban nyolc darab 2 gigahertzen pörgő Cortex-A53 mag végzi a munka oroszlánrészét, a grafikus gyorsító szerepkörét a PowerVR G6200 IGP tölti be, szerencsére a rendszermemóriával sem spórolt a gyártó, hiszen 3 gigabájt került a készülékbe (ebből üresjáratban a fele marad szabadon). Az adattároló mérete sem csekély, 32 gigabájt, igaz, ebből 8,29 gigabájtot emészt fel az operációs rendszer. Aggodalomra persze semmi ok, a tárolóegység microSD-vel bővíthető, alkalmazásokat mondjuk erre nem telepíteni. A HTC telefonjához ingyenes Google Drive tárhely is jár, méghozzá 100 gigabájt, 2 évig. A rezgőmotor rendkívül erős, szinte minden esetben megérezzük majd az értesítéseket.

Balról a nanoSIM és a microSD, a másik oldalon pedig csak egy nanoSIM foglalat található [+]

Hiába marad el pontszámokban a Helio X10 néhány Snapdragon lapkától, a HTC hihetetlenül jól optimalizált felületének köszönhetően ebből nem érzünk semmit, sőt, villámgyors rendszert sikerült megint megalkotniuk a tajvaniaknak. Minden feladatot ellát a telefon, nem okoz gondot neki sem az alapműveletek végrehajtása, sem összetettebb programok, táblázatok megnyitása. Az alkalmazásváltás is szempillantás alatt megtörténik, szerencsére nem agresszív a launcher, van elég szabad memória, szóval pár programot azért képes a háttérben tartani a rendszer. A játékokkal is elbánik a mobil, próbáltam újabb fejlesztéseket (Asphalt 8, Modern Combat), mindegyik szépen futott, és melegedést sem tapasztaltam közben.

A főképernyő (szerkesztőnézete) és a menü [+]

A One X9 fedélzetén az Android 6.0 Marshmallow operációs rendszerre épülő Sense 7 felület teljesít szolgálatot. A HTC egyedi UI-jának generációi rendre jól teljesítettek, és egyre inkább kezdtek letisztulni, az ikonkészlet persze más, ám sok helyen felfedezhetők gyári megoldások. Ilyen például a vertikálisan görgethető menü, ahol az alkalmazásokat ábécé és használat szerinti sorrendben is megjeleníthetjük, mindig 5 x 4 ikon látszódik. Vannak témázási lehetőségek, a minionostól egészen a punkosig, ilyenkor az egész szoftver átöltözik. A legördülő információs függönyben kapjuk meg az értesítéseket, valamint a gyorsbeállítások kapcsolóit. A beállításokban találjuk a kettős hálózatkezelőt, ahol kiválaszthatjuk az elsődleges kártyát.

A tárcsázó és a billentyűzet/SMS-kezelő [+]

A testreszabás menüpontban tudjuk widgetekkel és háttérképekkel megbolondítani a főoldalakat, plusz itt módosíthatjuk a csengőhangot, a betűméretet és a betűstílust. A kijelző és mozdulatok szekcióban lehet módosítani a fehéregyensúlyt, valamint az egyik vezérlőgomb szerepét: a jobb oldali ugyanis tud sima alkalmazásváltóként vagy almenüként működik, ezeket pedig variálhatjuk is, hogy melyik jöjjön elő hosszú, melyik rövid megnyomásra. A Motion Launch-ba lépve kapcsolhatjuk be a dupla koppintásos képernyő felébresztést, és az RSS olvasóként működő, a kezdőképernyőről egy balra legyintéssel elérhető BlinkFeed megjelenését. A telefonkönyvben lévő kontaktokhoz minden fontos adat hozzárendelhető (e-mail, szám, cím, megjegyzés, kép), a tárcsázóról lehet keresni szám és betű szerint. Az üzenetkezelő jól működik, kérhető kézbesítési jelentés, a virtuális billentyűzeten hosszabb gépelés sem okoz nehézséget.

A Zoe videoszerkesztő és néhány különleges téma [+]

A HTC sem rakja teli felesleges applikációkkal a készüléket, a Google Dokumentumokon és a fájlkezelőn túl talán még a Zoe videoszerkesztő emelhető ki, ahol montázs készíthető a fotókból, és filmekből, méghozzá zenei aláfestéssel egybekötve. Van természetesen számológép, fényképező, időjárás, naptár (heti, havi, napi és eseménynézettel), e-mail kliens, YouTube, Chrome, zseblámpa, Play Zene, videolejátszó, minden másra pedig ott a Play Áruház.

Kamera, multimédia

A hátlapi, f/2.0 rekeszértékű kamera maximum 13 megapixel felbontású képeket tud készíteni, sötétben dupla tónusú led segíti a munkáját, az optikai képstabilizátor pedig mind fotózásnál, mind pedig az akár 4K felbontású videók rögzítésénél jól jöhet. Nem maradt el az előlapi szenzor sem, ami 5 megapixelben lövi a képeket és f/2.8 apertúrájú. A kameraszoftver egyszerű, átlátható, a bal oldali ikonok segítségével kapcsolhatjuk be a vakut, a HDR-t és a sorozatfelvételt, a jobb alsó négy pötty pedig a módokat jeleníti meg: önarckép, fotó, panoráma, lassított, hyperlapse. Van még a profi mód, ahol szórakozhatunk a fehéregyensúllyal, az expozíció korrekcióval, az érzékenységgel (ISO 100-1600), valamint a záridővel (2-1/8000 másodperc). Az időzítő (2, 5, 10 másodperc), a rácsozás, valamint a helycímkével ellátás szintén adott.

A kamera keresőképernyője és a választható módok [+]

Papíron egész jó képességekkel rendelkezik a kamera, ám a valóságban sajnos ez nem mutatkozik meg. A dinamikatartomány közepes, a harmadik sorban csak HDR felvételek vannak, a dinamikus tónus segít a végeredményen. A felvételek szemcsések, nagyon torzak, a vonalélesség egyáltalán nincs rendben, és ezzel együtt a részletességen is komoly csorba esik, egyszerűen a fotók szélein lévő tárgyak elmosódnak, nem látszódnak rendesen, de még a fókuszpontra sem lehet azt mondani, hogy ott minden rendben van. A makró legalább megfelelő, és a vaku fényerejét sem érheti kritika, az éjszakai alkotások azonban maximum belenagyítás nélkül vállalhatók. Készítettünk 4K-s filmet is, az OIS tette a dolgát, a felvétel folyamatos, a hanggal sincs gond, aki kíváncsi a tesztvideóra, kattintson ide.

A dupla tónúsú ledes villanó messze elvilágít, a kamera viszont nem a legjobb [+]

Zenélni elsősorban a Google alkalmazásával tudunk, ami a legtöbb ismert formátumot (köztük a MP3/eAAC+/WAV fájlokkal) kezeli, ráadásul ezek lehetne a telefonon, vagy a felhőben is. A számokat dalok, albumok, listák szerint tudja szétválogatni, lejátszáskor ismételhetjük a muzsikákat, vagy véletlenszerűen is tudunk lépegetni. A hangszínszabályzót a beállításokban találjuk. Van FM-rádió, ami képes kijelezni a műsorok feliratait, vagyis RDS-képes, működni viszont csak headset csatlakoztatása esetén fog. A BoomSound hangszóró nagy lármát csap, hangosan és egész szépen szól, kellemesek a mély hangok, habár a tavalyi csúcsmodell talán jobban szólt, ezzel is bőven elégedettek lehetünk.

A Play Zene és a videolejátszó [+]

A videolejátszó már jóval szerényebb tudással kecsegtet, az MP4 vagy éppen a H.264 kódolású filmeken kívül mást annyira nem szeret, a DivX például nem indult el (más programmal ez nem akadály). Nincsenek extra funkciók, a feliratok sem jelennek meg mindig, bár legalább a 720p, 1080p és a 4K megjelenítése is folyamatos.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Az adatkommunikációs képességek közül kiemelendő, hogy a mobil két nanoSIM-et kezel, ráadásul ehhez a microSD bővíthetőségről sem kell lemondanunk. A két kártya csak standby módban működik együtt, ha az egyikről hívást indítunk, a másikon sem csevegni, sem internetezni nem tudunk. Az első foglalat támogatja a Cat.4-es 4G hálózatokat, így maximum 150/50 Mbps sebességet érhetünk el böngészéskor (3G esetén 42/5,76 Mbps-re módosul ez a két érték), a másik helyen lévő SIM viszont csak 2G-re képes felkapcsolódni. A hangminőséggel nem volt gond, nem ropogott a vonal, tisztán hallottam mindenkit, fordítva sem panaszkodtak semmire. A 802.11a/b/g/n/ac WiFi kétcsatornás, internetmegosztásra használható, a Bluetooth chip verziószáma 4.2 (A2DP-vel és aptX-szel). Szerencsére van NFC és A-GPS, navigálni prímán lehet a telefonnal, egyrészt a méretes kijelző, másrészt a GLONASS támogatás és az ebből következő gyors és pontos pozíciószerzés miatt. Az USB-OTG is adott, egyedül az infrát hiányolhatják néhányan.

A Chrome böngésző és az akkumulátorhasználat grafikonja [+]

Régen még volt, ma már nincs HTC-s gyári böngésző, helyette vagy a Chrome-ot használjuk, vagy letöltünk valami mást az Áruházból. A Google programjának is megvannak az előnyei, ilyen a gyors szinkronizáció, szóval a más platformokon megnyitott/elmentett könyvjelzőket, a jelszavakat és az előzményeket elérjük a telefonon is. Kérhetünk asztali nézetet, nagyíthatunk két ujjal. A sortördelés azonban nem támogatott, illetve nincs éjszakai mód sem, ezek mondjuk már igazán bekerülhetnének a programba. A görgetési sebesség persze villámgyors, az olvashatóságot sem érheti kritika.

A Huawei P9 mellett pózol a HTC One X9 [+]

A hátlap alatt rejtőző akkumulátor 3000 milliamperóra kapacitású, ami jól hangzik, és a HTC is hosszú üzemidőt ígér. A valóság viszont nem szolgál bizonyítékul erre, hiszen normál nyomkodás esetén és kicsivel több mint 3 órás kijelzőidő után már rohanni kellett töltőért, mert alig maradt nafta. A 4-5 órás HD videostreamelés sem javít a helyzeten, egyedül az energiatakarékos módok tudják ezt megtenni, melyek közül az ultra megoldás szinte minden telepzabáló modult lekapcsol.

A HTC One X9 dual sim talán egyszerre mutatja meg a tajvaniak erősségeit és gyengeségeit. Mindenképpen pozitívum, hogy a 10-zel ellentétben tesztalanyunknál nem maradt el a BoomSound hangszórópáros, ami ugyan nem szól annyira szépen, mint a korábbi zászlóshajóknál, mégis az egyik legjobb megoldás a piacon. Szintén nem kell csüggedni a kijelző miatt sem, hiszen egész korrekt panelt kapott a phablet, a két kártya kezelése hasznos dolog a mindennapokban, és legalább a microSD bővíthetőségről sem kell lemondanunk. Szintén erős ütőkártya a Marshmallow-ra épülő Sense 7 felület, ami a végletekig optimalizált, kiválóan, akadásmentesen fut, témázható, vagyis még mindig a legszimpatikusabb rendszerek egyike. Innentől azonban már nem lehet kedves szavakkal illetni a mobilt: az üzemidő elég gyengécske, egy napot éppen hogy kibír, a kamera finoman szóval sem tartozik az élvonalba, pedig első blikkre nem néztek ki rosszul a végeredmények, számítógépen viszont már egészen borzasztóak, rengeteg hibával. A következő probléma az árazás, GSM boltos kínálatban majdnem 130 ezer forintot kell kiperkálni a One X9-ért, pedig ennyiért már megnyerőbb ajánlatokat is találunk. Kezdjük például az LG G4-gyel, ami minden téren jobb, és még olcsóbb is, említhetnénk a Xiaomi Mi 5-öt, amit a bivalyerős Snapdragon 820 chipsettel szereltek, és akkor még nem esett szó a Xiaomi Redmi Note 3-ról, ami szintén több tízezer forinttal kedvezményesebben hazavihető. A HTC tehát egy jó telefont rakott össze, már ha nem akarunk fotózni, csak sajnos mint oly sokszor, most sem a helyes árcímkét választották meg, így plecsnivel nem tudom jutalmazni a kütyüt.

Legendd

A tesztkészüléket az XXL GSM küldte el nekünk, a vásárláshoz kérem, kattintson ide.

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC One X9 dual sim

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	153,9 x 75,9 x 8 milliméter
	Tömeg	170 gramm
	Színvariációk	sötétszürke, fehér, rózsaszín
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (401 ppi)
	Kijelző típusa	Super-LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek Helio X10 (MT6795)
	Processzor típusa	2 GHz-es, nyolcmagos Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	PowerVR G6200
	RAM mérete	3 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Szabadon felhasználható belső tárhely	32 GB (24 GB szabadon felhasználható)
	Memória bővíthetősége	microSD (maximum 200 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 700/850/900/1800/1900/2100/2300/2500/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	Cat.4
	IrDA / Bluetooth	van / 4.2 (A2DP, aptX)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, dual band, hotspot, Direct
	USB	microUSB 2.0 (OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van
	GLONASS	van
	BeiDou	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 6.0 (Marshmallow) + Sense 7 felület
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google Dokumentumok, Zoe videoszerkesztő
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, autofókusz, LED villanó, f/2.0, optikai képstabilizátor (OIS)
	Másodlagos kamera	5 megapixel, f/2.8
	Videófelvétel	4K @ 30fps
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3000 mAh-s lítium-polimer
	Beszélgetési idő	15 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	40 óra
	Egyebek
3,5 mm-es audio kimenet, fény- és közelségszenzor, gyorsulásmérő, értesítési led