Bevezető, külső
Igen, mi is tudjuk, hogy két hete jelent meg oldalunkon az iPhone 3G-ről egy bemutató. Nem, nem akarjuk feleslegesen hype-olni a cuccot, csak épp az XXL GSM jóvoltából most sikerült szereznünk egy kártyafüggetlen változatot, úgyhogy végre ki tudtuk próbálni a telefonálást, bővebben tudunk írni az üzenetkezelésről és az adatkommunikációról, valamint kitérünk az új, 2.0-s szoftver újdonságaira is. Előre szólunk, hogy fogunk még írni a készülékről, hiszen mint azt már valószínűleg mindenki tudja, a készülék hivatalosan e hónap 22-én érkezik hazánkba, ami sok új kérdést fog felvetni - amiket mi majd igyekszünk megválaszolni.
Ha van egy szó, amiért a telekommunikációs eszközök terén jártas emberek ölni tudnak, az az iPhone. A múltkori írás kapcsán nagyjából megúsztuk a dolgot, főszerkesztőnk megpróbált egy objektív cikket publikálni az almatelefon legújabb generációjáról, amely egyébként csak egy bemutató volt. A penna azonban most az én kezemben van, így bár cikkünk tárgya nem változott, a konklúzió elképzelhető, hogy kicsit más lesz. A mókusvakítást természetesen én is mellőzöm, de egy kicsit jobban beleásom magam abba, hogy kiknek és miért lehet jó az iPhone...
Pár szót ejtenék a készülék külsejéről. Nos, ebből a szempontból nem sokat változott az elődjéhez képest, ha a fizikai adatokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy tömeg szempontjából fogyott két grammot (azaz 133-at nyom), ellenben vastagságra és szélességre nőtt pár millimétert, pontos mérete 115,5 x 62,1 x 12,3 mm. Az előlap szinte teljesen olyan, mint volt, gyakorlatilag egy nagy kijelző az egész, melynek képátlója 3,5 hüvelyk, felbontása pedig 320 x 480 pixel. Multitouch rendszerű (azaz egyszerre több helyen is érzékeli a tapicskolást), képminőségéről még mindig csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, komolyan mondom, évekkel előzi meg a konkurenciát, napfényben való olvashatósága is kiemelkedő.
A hátlap már merőben más, mint amilyen volt. Egyrészt műanyagból van, nem fémből, másrészt csillog. És gyűjti az ujjlenyomatokat. Két színben, feketében és fehérben elérhető, véleményem szerint mindkettő jól néz ki, bár ezzel kapcsolatban is elég eltérők a vélemények. A hangerőszabályzó gombokat és a némító pöcköt az eszköz bal oldalán találjuk, jobbra semmi nincs. Felül üldögél a bekapcsológomb és a 3,5 mm-es jack kimenet, utóbbiba ezúttal már bármilyen fülest bele lehet dugni, nem csak a gyári headsetet - mondjuk Bognak van olyan fülese, ami valamiért nem ment bele (noname, 300 forintos headset), de nekem nem voltak efféle gondjaim. Más lett az alsó fertály is, a kihangosító hangszórói már nem csak pár lyukból állnak, egy korrekt kinézetű fém "háló" került rájuk, ráadásul mindkettő mellett található egy-egy csavar. Egyébként az egyik (a jobbra lévő) hangszóró még mindig "kamu", hangok csak a másikból jönnek, azaz a zene kihangosítva nem sztereóban szól.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
