Bevezető
Az Evolve pont olyan márka, mint mondjuk a myPhone. Kínában gyártatják, Európában forgalmazzák, garanciázzák és szoftverezik. Van magyar képviselet és támogatás, hivatalos úton kerül be az országba, a cég szempontjából a legnagyobb feladat tehát az, hogy valamelyest ismertté tegye a nevet. Nyilván nem véletlen, hogy hozzánk is eljuttattak egy tesztkészülék, ráadásul ez nem is az első Evolve, ami nálunk járt, a vízen úszó, másik típust már Rusi kipróbálta néhány hónappal ezelőtt.
Hogy van-e esélye egy Sonim-utánzatnak a magyar piacon, az már más kérdés. Az biztos, hogy árban versenyképesek, hiszen a Predator 2 olcsóbb a nagyobb nevű konkurensnél, ugyanakkor meglepően gazdag alapfelszereltséget kapunk a dobozban, bizonyos szempontból többet is tud, a korlátozásmentes garancia azonban itt is olyan, hogy ha látszik a szándékosság az eszköz tönkretétele kapcsán, akkor nem cserélgetik az idők végezetéig a telefont. A józan ész határain belül nyúzva azonban elvileg nem lehet baja, ha pedig mégis, akkor a forgalmazó fogja eldönteni, hogy mennyire akar gáláns lenni, a magyar jogszabályok szerint eljárva ugyanis bármilyen külsérelmi nyom megakadályozhatná a garanciális ügyintézést.
Az Evolve Predator 2 azonban már nem akar az a filléres játszótárs lenni, mint némely hasonló, kínai származású eszköz. A 70 ezer forintos végfelhasználói ár nem kevés, s innentől egy nagyon szűk réteg számára lehet érdekes a masina. Azoknak, akik egy Sonim árát sokallják, ugyanakkor durvább kiképzésben részesítenék a telefont, mint amit mi csináltunk a legutóbbi töréstesztben, amiben azért elég sokféle nyúzás előfordult. Akkor Evolve nem volt nálunk, a szintén kínai ZiO viszont igen, amely bár szerzett néhány maradandó sérülést, de filléres mivoltához képest több-kevesebb sikerrel helytállt. A nevesebb gyártók strapamobiljai is jól viselték a gyűrődést (Huawei, Samsung), ezek szintén olcsóbbak, mint a Predator 2, tehát tényleg egy olyan célcsoport jöhet szóba, akik rendesen adnak csihipuhit a készüléknek, de egy Sonimhoz közeli strabíróságot is elvárnak.
Doboz, külső
Állati jó a csomagolás, egy velúr borítású táskában van a készülék, nagyon-nagyon sok plusz tartozékkal együtt. A töltő (microUSB) és az egyszerű füles (3,5 mm-es jack) mellett találunk övcsipeszt, amelyben egy stylus is helyet kapott, valamint egy furcsa műanyagdarabot, aminek lényege csak akkor derül ki, ha elolvassuk, ami rá vagyon írva. Ezután jön a döbbenet, ebbe a cuccba bele lehet pattintani egy Nokia BL-5C akkumulátort, s az így keletkezett hasáb pont akkora lesz, mint az Evolve saját telepe, azaz vidáman belenyomható a ketyerébe, ezzel a pótakksi kérdéskörét ügyesen le is tudtuk.
A készülék kiköpött Sonim, sárga, mint általában az ilyen motyók, hagyományos kialakítású, de embertelen módon vaskos. Nem is egy légies, pehelykönnyű darab, hiszen 188 gramm a tömege. Ennek többek között az is az oka, hogy magnézium ötvözetből készült a belső váz, a gyártó szerint 300 kilogrammos nyomást is elvisel. Szemből a 2,2 inches QVGA kijelző vonhatja magára a figyelmet, amely érintésérzékeny, rezisztív technológiát használ. Ennek igazából túl sok értelme egyébként nincs, hiszen a telefont a gombsor segítségével is vígan el lehet kezelni, de plusz egy dolog, amit rá lehet írni a specifikációs táblázatra. A kijelző felett fényérzékelő figyel, a külső megvilágítás alapján csavargatja a fényerőt.
A készülék jobb oldalán a zseblámpa gombja és az adóvevő(!) billentyűje található. Ez walkie-talkie üzemmódot jelent, két Predator tud így egymással kommunikálni, brékó-brékó, vagy szabvány adóvevőkkel is elcseverészhetünk a csatorna beállítása után. A másik oldalon a hangerőt szabályozó gombpáros kapott helyet, az összes billentyűt gumírozott műanyag burok fedi, hiszen a telefon 30 percig bír 1 méter mély vízben úszkálni anélkül, hogy különösebb baja esne. Elvileg két méter magasról bárhogy eshet bármire a készülék, ezt bírnia kell, valamint a -20 fokos hideget és a 60 fokos hőséget is. A Predator tetején 3,5 mm-es jack csatlakozót fed egy ajtó, alul ennek párja microUSB bemenet.
A hátlapot csavarok tartják a helyén. Ezeket el lehet fordítani a stylus tetejével (jópofa megoldás), de a kis kezünkkel is, körömvágás után is könnyedén megy, ami kissé furcsa. A riválisoknál itt általában tényeges csavarok vannak, az Evolve esetében csak negyed fordulatot kell megtenni ahhoz, hogy levehessük a hátsó elemet. Ha ez megtörtént, akkor az akkumulátor kihámozása után férünk hozzá a két SIM-hez, valamint a microSD bővítéshez. A hátlap felső részén kamera ücsörög, illetve egy segédfény, amely zseblámpaként is üzemelhet. Az összeszerelés masszivitása nem kérdés, az anyaghasználat minden hasonló cuccnál ilyen, az Evolve Predator illeszkedik a sorba. Mondjuk a Sonim cuccoknál az USB csatit is kerekre formálták, s csak egy átalakítóval lesz tényleg USB, mert azt mondják, hogy azt jobban lehet vízmentessé tenni, mint az iparági szabványt. Az Evolve tervezőihez úgy látszik, hogy nem jutott el ez az információ, vagy egyszerűen röhejesnek tartják, bár viccből a Sonim sem áll neki saját csatlakozót tervezni.
Menü
A rendszer lelke ezúttal is a már ismert MTK platform. Ez egy kínai cég, gyártanak GPS chipeket, processzorokat és felhasználói interfészt is, számos kínai eredetű telefonban találkozhattunk már ilyesmivel, sok Alcatel, myPhone és egyéb távol-keleti termék belsejében ez működik. Most egy viszonylag gyors modul került a burkolat alá, bár sehol nincs hivatalos, konkrét információ. A főképernyőn kettő darab operátori felirat figyel, sok variációs lehetőségünk itt nincs, a háttérképet cserélgethetjük és az órát lehet digitálisról analógra cserélni, ez minden. Nyilván egy két SIM-es telefonnál adott rögtön néhány megkerülhetetlen kérdés. Egyrészt hogy van-e benne úgynevezett dual active standby, azaz ha az egyik kártyán beszélünk, bejön-e a hívás a másikra. A válasz az, hogy nem, ilyenkor lelép a hálózatról és nem elérhető. A másik sarkalatos pont, hogy mennyire mélyen lehet konfigurálni a két SIM működési szabályait, de itt is csalódásba fogunk szaladni, ugyanis kvázi semennyire. Amikor telefonálunk, vagy üzenetet küldünk, akkor az érintőképernyőn kell kiválasztanunk, hogy melyik kártyát óhajtjuk adott esetben használni. Ha a zöld gombot csak úgy megnyomjuk, akkor az egyes slotban ülő SIM-et használja a szoftver.
A főmenü ikonos, fekete alapon sárga, ez fix, nem változtatható. Pont kilenc rajzocskánk van, az ikonok és a mögötte húzódó funkciók nem mindig vannak összhangban. A magyarítással is lehetett volna még kábé egy munkaórával többet foglalkozni, az adóvevőből való kilépés helyett az látszik a funkciógomb felett, hogy Végzés?. Ami minden, csak nem magyaros. Több helyen vannak fordítási anomáliák, a GPS funkciót indítva például felszólít minket a készülék, hogy vegye ki a telefont a kijelzővel felfelé, aminek talán még lenne értelme is, de ha nem veszem ki, akkor úgysem látom a szöveget, ha meg már kivettem, akkor rohadtul mindegy. Sebaj, ezeken át lehet siklani akkor, ha a funkciók egyébként működnek. A névjegyzék a két SIM-en felül 1000 bejegyzést fogadhat magába. A listában keresve kis ikon jelzi. hogy melyik kártyához tartozik a kontakt. Email kliens nincs, MMS viszont van. A szövegbevitel elég furcsa, a gombokat nyomogatjuk, a speciális karakterek káb 5 pixel magasságú sorban ott sorakoznak a kijelzőn, de a csillag gombbal is elő lehet őket rántani. A prediktív szoftver ezúttal az eZi nevű rettenet, nem nagyon tud segíteni az emberen.
A naptár csak havi nézetet tud, kinézetre olyan, mintha egy jó kiállású grafikára több hónapos penész került volna. Az ébresztőóra öt időpont megjegyzésére képes, a számológép alapfunkciós, a stopper viszont tud részidőt is mérni. Találunk a szervezőfunkciók között egy fájlkezelőt, amely rendben teszi a dolgát, valamint egy GPS alkalmazást, ami annyit tud, hogy ha lát műholdat, akkor megkapjuk a tengerszint feletti magasságot és a koordinátánkat. Van világóra is, amely egy globális atomvillanás utáni állapotban ábrázolja a bolygót, illetve ideje megemlékezni az adóvevő funkcióról, amiben mindenképpen egyedülálló az Evolve Predator.
A walkie-talkie funkció ugyanis pontosan azt tudja, amit az ember első hallásra elképzel. Pásztázhatjuk a használt csatornákat (ez nagyon lassan megy), ha valamelyiken van forgalom, akkor arra rácsatlakozhatunk és mehet a brékó-brékó mindenféle percdíj, mobiladó és adatforgalom nélkül, nyilvánvalóan korlátozott hatótávolságon belül. A gyárilag beállított 8 frekvencia PMR 446.006 MHz-től egészen 446.093 MHz-ig terjed, a kimenő teljesítmény 0,5W, ezzel nagyon mákos esetben akár fél kilométerrel is el lehet hallózni. Egyébként ez egy kiváló ötlet, elég ha csak a tervezett felhasználási területre gondolunk, mondjuk hegymászók, építésvezetők, vagy barlangászok körében tökre jól jöhet egy ilyen funkció, amely akkor is működőképes lehet, ha már nincs térerő a GSM hálózaton.
Multimédia
Erős túlzás lenne multimédiáról beszélni az Evolve Predator 2 kapcsán, hiszen mindenből a minimumot hozza a készülék. A hátlapra tett kamera fixfókuszos, felbontása két megapixel, s bár van egy sereg beállítás (fehéregyensúly, effektek, felbontás, képminőség), ezek a képek inkább jelzésértékűnek nevezhetők, mintsem komolyan vehető fotóknak. Videót QVGA felbontásban rögzít az eszköz, mi leginkább arra használtuk ezt, hogy amikor "véletlenül" leesett a telefon, arról volt belső nézetű mozgóképünk.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fenti tesztképek hozták az elvárt szintet, mivel konkrétan nem volt elvárásunk. Egyébként egyik-másik alkotás egész jól sikerült, de amint a fényviszonyok romlanak, a képzajnak egy olyan foka bukkan fel, amiről eddig azt gondoltuk, hogy csak direkt lehet előállítani. A hátlapon levő segédfény harmatgyenge, ezt jól mutatja a fenti fotók közül az utolsó. A képek visszanézegetése sem túl sebes, sokat töltöget a telefon, mire bélyegképet megjeleníti.
Audio szempontból viszont konkrétan odacsap az Evolve. A hátlapra tett hangszóró kapcsán talán az a legjobb ige, hogy harsog. Azaz hangos és tiszta, le is hidalt a csapat, amikor megszólalt az első zeneszám, aztán volt nagy derültség, amikor a fájlkezelőből megnyitott zenéhez olyan vizuális effektet csapott hozzá a szoftver, amin egy Chaplin-hasonmás breakel animgif technológiával. Ha a zenelejátszóból megyünk, akkor szofisztikáltabb a látvány, equalizer nincs, Bluetooth kezelés viszont van. Abból is egyértelműen látszik, hogy MTK platformos a gép, hogy kizárólag akkor találja meg a zeneszánokat a szoftver, ha azok a My Music mappában vannak, ami a mesterséges intelligencia legalsó foka. A készülékben van rádió, amelynek működtetéséhez kell a füles, az adást fel is lehet venni AMR, illetve MP3 formátumban. A készülékben Java alkalmazás gyárilag nincs, két alapjáték viszont igen: a Magic Sushi és a Tetris.
Adatátvitel, összegzés
A GPRS a maximum, amit ki lehet facsarni a Predatorból. Ez MMS-re elég a gyári netböngészőt jobb elfelejteni, nagyon gatya, esetleg egy Opera Mini segíthet, ha nagyon kell. Említésre méltó még a Bluetooth, amely rendben tette a dolgát a teszt alatt és sztereó hangátvitelre is képes, valamint természetesen microUSB kábellel is összeköthetjük a telefont a géppel. Ilyenkor modemként, webkameraként, illetve külső meghajtóként működik. Ez nem mindig jött össze, OSX alatt folyamatosan megszakadt a kapcsolat, Windows-t használva nem volt probléma.
A hátlap alatti akkumulátor 1800 mh teljesítményű, ami sok. A gyártó szerint 6 órás beszélgetési időt lehet a masinából kipréselni, ami reálisnak látszik, a tesztidőszak alatt nemigen akart lemerülni a telefon, de lássuk be, hogy olyan baromi sok, energiát zabáló funkció nincs is benne. Töltést számítógépről is vesz fel, egy kiválóan megrajzolt villanykörte jelzi ezt nekünk (ez volt az első jópofaság a menüben, de az utolsó is), ha pedig másik telepre is vágyunk, akkor ugyabár egy Nokia BL-5C típusú akksiból tudunk egyet fabrikálni.
| Külső | |
|---|---|
| Ergonómia | 7 pont |
| Anyaghasználat | 9 pont |
| Összeszerelés minősége | 8 pont |
| Kijelző mérete, minősége | 5 pont |
| Belső | |
| Kezelhetőség | 7 pont |
| Sebesség | 6 pont |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 5 pont |
| Felhasználói felület élménye | 5 pont |
| Alapfunkciók | |
| Hangminőség, vételi stabilitás | 8 pont |
| PIM funkciók | 4 pont |
| Adatkommunikációs képességek | 3 pont |
| Multimédia | |
| Vizuális | 3 pont |
| Audio | 7 pont |
| Egyebek | |
| Üzemidő | 8 pont |
| Ár/érték aránya | 4 pont |
| Hogyan értékelünk? | |
Összegzés. Nos, az Evolve Predatorban sok jó ötlet van, de egyrészt szerintünk horror áron kelleti magát, másrészt a megvalósításba rengeteg hiba csúszott. Valahogy érezni, hogy az Evolve még nem ismeri annyira az MTK rendszert, hogy kiküszöbölje annak idióta tulajdonságait (ezt az Alcatel már rég megugrotta például, de a myPhone is), a magyar fordításra több energiát is fordíthattak volna, ha pedig már a Sonim babérjaira törnek, akkor legalább annyi egyéniségük legyen, hogy egy picivel más formatervet rajzolnak hozzá. Az alapcsomag tartalma ugyanakkor bőséges, a két SIM kezelése előny lehet, az adóvevő funkció pedig az egyik legjobb okosság, amitegy ilyen jellegű készülékbe bele lehet építeni. A GPS jelen formájában nagyon minimális, de hasznos lehet, ha baj van és a koordinátáinkat bediktálva tudunk segítséget hívni, jobb helyeken ezt bele is integrálják a szoftverbe (SMS-ben küldhető pozíció). A kamerára nem érdemes szót vesztegetni, a hangszóró viszont odacsap, ahogyan az akkumulátoros üzemidő is jónak mondható. Túl sok apró hiba van azonban a termékben, ennyi pénzért ezek nem megbocsáthatóak. Így aztán nem tudunk rá semmiféle plecsnit adni, egy újoncként a piacra belépő cégnek sokkal-sokkal olcsóbban kéne próbálkoznia ahhoz, hogy átcsábítson vásárlókat a már több éve jelen levő konkurenciától. Az Evolve Predator egy próbálkozásnak elmegy, de több munkaórát kellene a lokalizációba is fektetni, és lehet, hogy a Sonim példája a követketndő - ők ugyanis újabban, költségcsökkentésre hivatkozva nem adnak ilyen gazdag alapcsomagot a telefonhoz, ami a Predator esetén is csökkenthetné az árat.
Bog
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM, UMTS | |
| Méret | 126 x 60 x 23 milliméter | |
| Tömeg | 188 gramm | |
| Színvariációk | fekete-sárga | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,2 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 320 x 240 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT-LCD érintőkijelző, rezisztív | |
| Színárnyalatok száma | 262 ezer | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 | |
| SMS memória / max. MMS méret | 1000 / 100 KB | |
| Memória bővíthetősége | microSD | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/900 MHz | |
| GPRS / EDGE | van / nincs | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP) | |
| WiFi | nincs | |
| USB | microUSB | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | van | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | van | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | eZi | |
| Szoftverek | ||
| Platform | MTK | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | nincs | |
| Java | van | |
| Valutakonverter | nincs | |
| Extra szoftverek | adóvevő | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 2 megapixel, LED-es vakuval | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | van, QVGA | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | nincs | |
| FM-rádió | van | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1800 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idő | 300 óra | |
| Beszélgetési idő | 6 óra | |
| Egyebek | ||
| 3,5 mm-es jack csatlakozó, IP57 minősítés, adóvevő, dual-SIM | ||
