Multimédia

A hátlapon egy relatív kisméretű, 13 megapixeles, f/2.0 apertúrájú Samsung szenzor lapul, előre pedig az OmniVision szállított le egy 5 megapixeles, fix fókuszos modult. A főkamerát PDAF fókusz és kéttónusú LED villanó teszi kompletté, a szoftver megjelenését pedig az almás gyártó leleménye, ugyanis a gyanúsnál pont eggyel több a hasonlóság. Persze nem választottak rossz irányvonalat, a kezelés kényelmes és kézenfekvő. A valószínűsíthetően leggyakrabban használt módok közül (éjjel, videó, fotó, beauty szint, Pro) az exponáló gomb felett választhatunk, a többit a jobb felső sarokban lévő három pötty mögé száműzték. Akad itt még hosszú expozíció, panoráma, hangjegyzetes megoldás és a mélységélességre is rásegíthetünk. A Pro módot ugye a kezünk alá adták. A fehéregyensúly sematikusan állítható, míg az ISO 100 és 3200 között, ahogy a záridőt is saját belátásunk szerint igazíthatjuk 1/1000s és 4 másodperc között. Az expozíció korrigálására nagyobb mozgásterünk van, -12 és +12 között egyesével lépkedhetünk, amire egyébként szükség is van, ha látni is óhajtunk majd valamit a megörökített témából. A manuális fókuszon kívül errefelé még a telítettségen és a kontraszton ronthatunk, vagy javíthatunk, felkészültségünk függvényében. A vaku és a HDR a felső sávban várakozik.

[+]

A három pont alatt általános beállításokat is találunk, semmi extra, a hangerőgombokkal történhető gyorsindítás és az ujjlenyomat-olvasóval való exponálás engedélyezésén kívül. A felület kimondottan korrekt, a kamera viszont nem remekel. A dinamikatartomány olyan szűk, mint egy kényszerzubbony. Ezen a HDR sem sokat segít, kellemetlenül túlexponáltak a képek, némi kromatikus aberráció is bejátszik, valószínűleg az expozíció korrekció lesz a barátunk, de azt meg ugye nem olyan rapid előbányászni, cserébe a fehéregyensúly rendben van. A vonalélességgel és a részletekkel sincsenek őrületes gondok, csak összességében szemet bántó az élmény, egyrészt a túlélesítés, másrészt a szúrós világosak és az indokolatlanul sötétek orrbavágó kontrasztja miatt. Éjszaka viszont egészen jól boldogul, nyilván mert nem zavarja a fény, ami elég paradox helyzet, mindenesetre a HDR móddal sötétben jobban járunk, mint az éjszakaival, ami sem színben, sem részletességben nem ad sokat az élményhez. A szelfi viszont élmény. Egyrészt nem is rossz, másrészt az algoritmus megkísérli megtippelni a korunkat (amit véletlenül sem talál el) és kedvesen felcímkézi a látottakat. Szemüveg és összefogott haj viszont csak egy gyászos alkalmazottra elég, úgyhogy isteni státuszhoz erőltessük meg magunkat.

[+]

Mozgókép rögzítésére, amit maximum 1080p 30 fps minőségben tehetünk meg, alkalmasabbnak tűnik a szerkezet, bár az eső a fókuszt is elmosta, a részletekkel egyetemben, mint az utca porát, a fények pedig ugyanúgy bezavarnak, mint a nappali képeken. A lejátszás elég hektikus, a szokásos AC3 hang és a DivX formátum szokás szerint nem megy, de valamiért a Full HD tartalom se, noha a saját felvételeit hajlandó visszajátszani (a 2K-t meg értelemszerűen meg se próbáltuk). Az első másodperc után befagy és úgy is marad, pedig rögzíteni elvileg, meg egyébként gyakorlatilag is ebben a minőségben tud. Van viszont kisablakos mód, valamint a feliratokat kezeli, úgy, ahogy. Az ékezetekkel nem tud mit kezdeni, úgyhogy kínai írásjelekkel helyettesíti őket.

[+]

Zenei téren nincs különösebb gond, habár a lemezborítókkal és a veszteségmentes formátumokkal hadilábon áll, a szoftver maga kellemes megjelenésű, a hangzás pedig nyilván nem professzionális, de alapvetően problémamentesen jön ki a zaj a multimédiás lyukacskákból. Alapzaj még véletlenül sincs, maximum hangerőn sem torzul a kotta, mélyek módjával, de határozottan vannak, összességében egészen hallgatható a performansz. Ehhez azért persze nem árt tologatni kicsit az ötcsatornás hangszínszabályozót, hogy stílusra szabjuk a hangzást, meg némi, érzékkel adagolt térhatás is elfér, ez utóbbit viszont kizárólag füles csatlakoztatása után tudjuk igazítani. A gyári headset teljesen jól együttműködik a rendszerrel, a hangzás tiszta marad, de némiképp cizelláltabbá is válik, mint ha csak a nagyvilágba küldenénk a decibeleket. A fülhallgató rádiózáshoz sem haszontalan, tekintve, hogy anélkül el sem indul. Antennacsatlakozással már magától keres, elmenthetünk négy darab kedvenc állomást, amennyiben tudjuk, melyik frekvencián érkeznek (vagy belehallgatunk előzetesen), mert RDS nem adatott.

[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!