Hardver, menü
Az ASUS nem viccelt akkor, amikor úgy döntött, hogy a jelenleg elérhető legkomolyabb vasat építi be a Padfone-ba. A kijelzőről már volt szó, de a burkolat alatt is igazi erőmű dolgozik, hiszen négymagos Qualcomm S4 Pro CPU izmosít odabent, másfél gigahertzes magonkénti frekvencián, a grafikai feladatokat pedig egy Adreno 320 látja el. Mindehhez 2 gigabájtnyi RAM jár, ez pedig biztosítja, hogy a készülék sose jöjjön zavarba, legyen szó bármilyen feladatról. Egy Galaxy S III mellett próbáltuk ki, hogy mennyit jelent duplaannyi RAM: a Samsung a legelőször megnyitott böngészőre pár alkalmazás (Angry Birds, email kliens, térkép) elindítását követően visszaváltva nekiállt újra betölteni a tartalmat a netről, a Padfone 2 viszont rezzenéstelen módon csak simán visszaváltott és hagyott tovább netezni. A felhasználói háttértár 32, illetve 64 gigabájtos lehet, s mint ahogyan az már vélhetően kiderült, ennek bővítésére nincs mód, maximum cloud szolgáltatások segítségével.
Emberek, ez a hardver olyat gurít, hogy a HTC One X-ben megáll az ütő, a Galaxy S III sírva bújik egy sarokba, az LG Optimus 4X pedig szívroham következtében távozik köreinkből. Az egy dolog, hogy semmi nem fekteti meg, de a létező összes általunk használt szintetikus sebességteszten megaláz minden eddigi csúcsmodellt. Nagyon. Egyedül a One X+ tudja valamelyest megközelíteni, de a négymagos Krait fölénye abszolút egyértelmű, nem is csoda, hogy a jövő év elején több ilyen mag köré épített telefon is jön majd, mondjuk kezdve a Nexus 4-gyel.
Teljesítmény-tesztek | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | ASUS Padfone 2 | Samsung Galaxy Note II | HTC One X+ | LG Optimus 4X |
AnTuTu Benchmark | 13353 pont | 13583 pont | 13547 pont | 11333 pont |
Linpack for Android (single) | 183,845 MF. / 0,46 s | 65,291 MF. / 1,28 s | 57,499 MF. / 1,46 s | 49,459 MF. / 1,70 s |
Linpack for Android (multi) | 497,542 MF. / 0,34 s | 146,539 MF. / 1,15 s | 162,492 MF. / 1,04 s | 142,817 MF. / 1,18 s |
Smartbench 2012 Prod. | 5104 pont | 4833 pont | 4946 pont | 4614 pont |
Smartbench 2012 Games | 3457 pont | 1616 pont | 2777 pont | 2287 pont |
Quadrant 2.0 | 7516 pont | 5538 pont | 7090 pont | 4829 pont |
Nos, ez a produkció több mint meggyőző. Egyedül az AnTuTu pontszám az, ahol nem emelkedik ki a Padfone 2, minden más mérés szerint egyértelmű a fölénye. És ez persze a mindennapi használat során is visszaköszön, semmi sem tudta megdöccenteni a gépet. Az ASUS szokás szerint csak finoman nyúlt a gyári felülethez, évek óta így csinálják, hiszen a frissítések gyorsasága ezen is múlik, nem kell átrajzolni az egész rendszert, csak picit optimalizálgatni. Ez az oka annak is, hogy bár egyelőre a 4.0.4-es Android dolgozik a masinán, de vélhetően még idén jön rá a Jelly Bean, hogy talán még egy kicsit javítson a tempón és az optimalizáltságon, amire így sem lehet panasz.
Az ASUS a grafikát nem piszkálta, inkább funkcionálisan adott hozzá pár extrát a rendszerhez. Az értesítési felületen külön gombot kapott a WLAN beállítás, van egy beépített hangszínszabályozó, illetve a fényerőt is lehet csavargatni. Itt is elérhető a kültéri mód, ami csutkára tolja a kijelző produkcióját, ilyenkor jön ki az 550 nit ereje. Ha behuppanunk a beállítások menübe, ott is találunk ASUS-specifikus részeket, egy külön menüpontban érhetőek el azok a paraméterek, amelyeket a tajvani gyártó adott hozzá a rendszerhez.
Itt a Padfone 2 kialakításából adódó extrákkal fogunk találkozni. Például külön menüpont foglalkozik a dinamikus kijelzésváltással, azaz meg lehet adni, hogy mely alkalmazásokat próbáljon meg a rendszer döccenésmentesen folytatni a megváltozott kijelzőn a dokkoláskor, vagy a telefon kihúzásakor. Bár itt szinte minden bekapcsolható, az erőforrásigényesebb programoknál számítanunk kell arra, hogy nem tudja lekezelni a kijelzőváltást a gép, ezért ezek az alkalmazások bezárásra kerülnek. A legtöbb utólag telepített játék ilyen, viszont a gyári appok zöme virgoncan alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz.
Ebben a menüpontban lehet állítani az érintőgombok megvilágításának idejét, a képernyőmentés formátumát, kapcsolhatunk képernyővédőt az alkalmazásváltó gombra(minek?), a bejövő hívások kezelésének módján babrálhatunk dokkolt állapotban, bekapcsolhatjuk a HTC készülékekből ismert fast boot módot (gyorsabban indul el a telefon), illetve permanensen csutkára csavarhatjuk a processzormagok teljesítményét. Van egy Padfone töltési házirend opció is, ahol rábízhatjuk az ASUS-féle intelligenciára az egészet, előnyben részesíthetjük a telefont, vagy éppen a visszatáplálást. Én azt hiszem, hogy a telefont preferálnám a hétköznapok során, de tényleg van annyira intelligens a rendszer magától is, hogy ha nem szükséges, akkor nem küldi csutkára a mobilt a Padfone Station kárára.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!