Multimédia
A hátlapra 13 megapixeles kamera került, munkáját ledes villanó segíti. Az egészet a Sony szállítja az ASUS számára, hogy aztán ez csak a hardvert jelenti, vagy a képfeldolgozó algoritmust és az optimalizációt is, az már nem világos, de a tapasztalatok arra utalnak, hogy ez utóbbi inkább a tajvani cég munkája. A kereső és a felhasználói felület cseppet sem "sony-s", ráadásul annyi opció és beállítás van, mintha legalábbis valami PureView izé lenne ide beépítve, holott erről azért nincsen szó.
Mindenesetre van panoráma mód, HDR, sőt az effekteknél, ahol számos beépített algoritmus között bóklászahtunk (egy példa) a lista végén felbukkan a WDR (széles dinamikatartomány) és a zajszűrés is. Nem akarok nagyon beleugatni a fejlesztési irányelvekbe, de egyrészt ez a két opció elég fontos, ahhoz képest egy inkább viccfaktornak felfogható almenüpont alján találkozunk velük, másrészt jó esetben ezek alapból úgy vannak beállítva, hogy a júzernek ne is kéne gondolnia arra, hogy plusz opciókat kelljen előcsalogatnia a jobb képek reményében. Hab a tortán, hogy ez a két fícsör a bekapcsolást követően több másodpercesre növeli az egyébként gyors exponálási időt és inkább ront, mint segít az eredményen.
Fent vannak a tesztfotók, a vaku egész erős, de egyébként inkább csalódást keltő a végeredmény. A részleteket alapból is mossa a szoftver, a vonalélesség fogalma ismeretlen, de legalább a színek rendben vannak. Az autofókuszt felülbírálhatjuk érintéssel, van geotagging, önkioldó, sorozatfelvétel (másodpercenként 6 felvétel) és arcfelismerés is, de megint igaz az a tény, hogy a felhasználó ezekre nagy ívben tesz, amíg a végeredmény olyan, amilyen. A rend kedvéért azért itt lent álljon egy panoráma felvétel is, a WDR és a plusz zajszűrés bekapcsolása pedig ilyen eredménnyel jár, ha ilyen az eredeti kép.
Videót 1080p-ben rögzít a masina, ezek nyilván minden gond nélkül vissza is tudja játszani. Tesztfelvételt ide kattintva talál a kíváncsi olvasó. Jó hír, hogy lehet mozgókép felvétele során is teljes felbontásban fotózni, erre egyelőre kevés masina képes, a Padfone 2 közéjük tartozik, ráadásul van mód lassított felvételek készítésére is: 720p-ben 60 fps érhető el (példa), 480p-nél már 90 fps. A gép szinte bármit képes lejátszani, a legszebb szemléltető példa nyilván az, amikor az ember egy full HD film elindítását követően szépen beteszi a telefont a tablet-keretbe és szinte egy másodperc sem telik el, máris folytatódik a mozi, immáron a nagyobb kijelzőn.
A zenei produkció hozza az elvárhatót, nyilván azért nem mondom most, hogy kiemelkedő, mert hallottam a OneX+-et muzsikálni. Ettől függetlenül hangerőben igencsak rendben van, főleg a táblagép durrant nagyot, bár ott pont idétlen helyen van a rács, mert fektetett állapotban az ember hajlamos lefogni. A gyári lejátszót fogjuk a készüléken megtalálni, a rendszerszintű equalizer csak annyit tud, hogy be lehet kapcsolni a "zene" üzemmódot és akkor talán tisztább. Van viszont a lejátszóban külön EQ, ahol térhatás és mélyhangkiemelés is babrálható. Fülessel van némi alapzaj, de nem zavaró mértékű.
A beszélgetési hangminőség viszont példás. Az erősséggel sincs gond, sőt, már a kettes fokozaton is tökéletesen érteni mindenkit és nekem sem panaszkodott senki, hogy rosszul hallana. A funkciókat egy FM-rádió teszi teljessé, amelyhez kell füles is. A mellékelt headset egyébként közepes minőségű, de van rajta felvevőgomb és mikrofon is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!