Kamera, multimédia

Gyakorlatilag nincs változás a kamerában, ha eltekintünk az ultraszélesbe került autofókusztól. A főkamera maradt 48 megapixeles (f/1,6, 26 mm ekvivalens, 1/1,56” szenzor, 1 mikronos pixelméret, dual pixel PDAF, szenzort stabilizáló OIS), amely teljes felbontásban és 24 vagy 12 megapixelben is képes menteni. Az ultraszéles felbontása változatlan az alapmodelleken, 12 megapixeles érzékelőt kapunk (f/2,2, 13 mm ekvivalens, 120 fokos látótér, 0,7 mikronos pixelméret, dual pixel PDAF). Az előlapon pedig ugyanaz a 12 megapixeles kamera (f/1,9, 23 mm ekv., 1/3,6”, PDAF) figyel, mint az elmúlt években.

[+]

A kamera részletes opciói miatt továbbra is a Beállítások között kell turkálni (forrás: Mobilaréna) [+]

Gyorsan indul és gyorsan fotóz a kamera, pontos a fókusz, a felhasználói élmény pedig talán csak akkor lehet egy kicsit időigényes, ha 48 megapixelben készítjük képeinket, ilyenkor kell azért 1-2 másodperc a fotó elmentésére. A kamera alkalmazás változatlan, ami problémás, mert a felbontások közti váltásra, vagy a szintezőre, a rács bekapcsolására továbbra is csak a rendszerbeállítások között van lehetőségünk. A fotografikus stílusokat tudjuk vezérelni a kamera alkalmazásból, ami jól jöhet, tekintve, hogy az iPhone képalkotó algoritmusa hajlamos túlvezérelni a HDR effektet és lényegében eltüntetni a fekete színeket a képről.

48 MP főkamera

24 MP főkamera

12 MP főkamera

Kivételes eset, amikor azt írjuk, hogy érdemes lehet a teljes felbontást használni, de az iPhone esetén ez így van. Jó fények mellett ugyanis remek részletességgel, pontosabb színekkel és dinamikával dolgozik a 48 megapixeles felbontás, mint az egyébként szintén remek részletességgel bíró 24 megapixeles mód. Gyárilag a 24 megapixel az alapértelmezett, de érdemes a beállítások közt bekapcsolni a 12 megapixelt a főkamerára vonatkozóan, mert az ultraszéles és a 2x szenzoros nagyítás képeit is 12 MP-ben menti az iPhone.

12 MP, 2x nagyítás, főkamera

Az OLED kijelzőn kirobbanóak a színek, remek a HDR effekt, viszont amint máshol nézzük a fotóinkat, feltűnhet, hogy helyenként túlzásba viszi a dolgot a gyári folyamat és vagy túlságosan sötétek lesznek a sötét részletek, vagy jóval világosabb lesz a kép a valóságosnál. Az Apple évek óta egyre agresszívebben kezeli a dinamikatartományt a képalkotási folyamatában, és elért egy olyan szintre az egész, amikor már a realitás rovására megy. Ez főleg akkor tűnik fel, ha embereket fotózunk, a bőrtónusok természetellenesen világosak, helyenként pedig túlsimítottak lesznek. Viszont ha a fotografikus stílusok között találunk nekünk tetsző beállítást, azzal megoldható ez a probléma, és túlzás lenne azt állítani, hogy az iPhone enélkül képtelen elkapni olyan pillanatokat, amik jól néznek ki fotón. A színkezelés egységes és jó, a fehéregyensúly és a dinamika időnként túlzó, de alapvetően nem rossz, kicsit olyan, mint amit egyből Instagramra szántak. A lencserajzolat és a zajszűrés éjjel-nappal remek, ahogy a részletesség is.

12 MP ultraszéles

12 MP ultraszéles, makró

Nagy újítás, hogy a Pro modellek után a 16-os alapmodellek ultraszéles kamerája is kapott autofókuszt, így közeli témákról automatikusan készíthetünk makró felvételeket. Ez jól működik jó fények mellett, de ha kicsit homályosabb környezetben fotóznánk, a fókusz bizonytalanná válhat. Az ultraszéles nagyon picivel fakóbb, de ez alig észrevehető, a fényereje viszont gyengébb, ez este már a szoftveres éjszakai mód bevetésével is kijön. Ugyanígy a részletesség is gyorsabban romlik az ultraszélest használva esti környezetben és a képzaj is több. Viszont így is használható marad, de érdemesebb a jobb minőség érdekében a főkamerára hagyatkozni ha már lement a nap.

12 MP előlapi kamera

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az iPhone csinálja a legélethűbb önarcképet. A nappali fotók még jók, pontos a fókusz, ügyesen állítja be a telefon a fehéregyensúlyt, realista a bőrtónus visszaadása, ahogy a részletesség is jó. De amint gyengébbek a fények, elkezdődik a baj. Annyira agresszív az algoritmus, hogy hűvös, fehér színű lámpafény mellett is természetellenes narancssárgás-rózsaszínes árnylatot varázsol a bőrre (lásd AliceWake fotóját), ha pedig a rendszer szerint nem érkezik elég természetes fény, akkor a képernyővakut felvillantva képes Trumpot varázsolni az emberből (lásd az én esti képeimet). Alapvetően engem nem érdekel az előlapi kamerám minősége a mindennapokban, viszont a TikTok influenzások évek óta nyígnak az Apple agresszív algoritmusa miatt, és igazuk van, az előlapi kamera hajlamos a valóságtól teljesen elrugaszkodott fotókat készíteni.

Videózás terén szerencsére más a helyzet. Az Apple HDR algoritmusa itt is képes túlfényezni a képet, de alapvetően remekül stabilizált, remek sztereó hanggal rögzített részletes és pontos felvételeink lesznek. 4K-ban és 60 képkockával tudunk videót felvenni maximum, a 4K 120 FPS-t csak a Pro telefonok tudják. A Dolby Vision felvételek viszont adottak itt is, ahogy a látószögek között 30 képkockás sebességnél válthatunk bármilyen felbontásnál, az ultraszéles lágy rajzolatát és kevesebb részletét pontos színkezeléssel kompenzálja a telefon.

A nappali videóminőség remek, az esti felvételekbe ha nagyon bele akarunk kötni, akkor a lencséken visszacsillanó fényeket említhetjük meg, mint negatívumot, ezzel a 14-es széria megjelenése óta nem igazán tud mit kezdeni az Apple. A Pro modellekből viszont leért az alapmodellekbe az Audiómix funkció, amivel utólag alakíthatunk a videóink hanganyagán, például ha van beszélőnk, akkor az ő hangját kiemelve és a háttérzajt elhalkítva.

Médialejátszóként az iPhone alapértelmezetten az Apple Music és Apple TV szoftvereket biztosítja, de az App Store-ból tölthetünk le saját igényeinknek megfelelőt. Az SVoD szolgáltatók HD-ban és HDR-ben képesek lejátszani tartalmaikat a telefonon, támogatott a HDR10, HLG, a Dolby Vision és az Apple Spatial Audio térhatású hangzás. FM-rádió nincs, nem is volt soha.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!