Hirdetés
Külső
Érdekes, hogy néhányan Samsungra tippeltek, mikor meglátták nálam a telefont. Való igaz, hogy van némi rokonság az S3-féle formavilággal, azonban számomra mégis jól beazonosítható, hogy a kínai gyártó termékéről van szó. A C5 méretileg is közepesnek mondható (lassan már mini lesz?), azonban a fizikai paraméterek megválasztása mégsem sikerült igazán jól. Egyrészt masszív oldalsó keretek vannak a kijelző körül, emiatt pedig az egykezes használat esélye csorbul. Ugyancsak kevésbé szimpatikus, hogy a szélességén túl elég dundi is lett, a 11,5 mm-es vastagság nem túl megszokott ma már. E kettő tulajdonságot egy harmadik tetézi, a súlya. Én nem tudom, mi a fene ilyen nehéz odabent, de a majdnem 160 gramm észvesztően sok egy ekkora mobiltól. Így aztán hiába tűnhet első látásra kellemes eszköznek, sajnos használat közben ezek a jelenségek folyamatosan velünk lesznek. Viszont legalább a minőségre odafigyeltek, mert a teljesen műanyag, fényes és eléggé csúszós burkolatot remekül összerakták. Nincs lötyögés, nyikorgás, illesztési gondok, a hátlapot levenni se egyszerű a helyéről, úgyhogy itt megilleti a dícséret. Ha valakinek a fehér színnel van baja, annak jó hír, hogy feketében, pinkben, türkizben és kékben is gyártják.
Az előlapon egy 4,5”-es kijelző terül el, ami egyébként egészen ideálisnak mondható méret. Ehhez FWVGA, azaz 480 x 854 pixeles felbontást, valamint 16 millió színt társítottak. A baj a szimpla TFT panel minőségével van. Szemből nézve még nem vészes, de a betekintési szög igen szűk, függőlegesen villámgyorsan fehéredik, invertálódik vagy a kettőt együtt. Ugyanakkor nagy a fényereje, ami utcán jól jön, viszont sötétebb vagy fekete háttérnél a széleken szinte fehér a bevilágítás miatt, itt bizony spórolásnak lehetünk szemtanúi (szó szerint). A kijelző alatt három érintős gomb várja a parancsainkat, ezek fehéren világítanak. Felül egy előlapi kamerát, valamint közelség- és fényszenzort helyeztek el, de itt is vannak gondok. Egyrészt a kamera és a szenzorok között van egy apró fehér LED, ami kizárólag töltéskor hajlandó világítani, pedig nagyon hasznos lenne elmulasztott eseményekhez is. Aztán a másik, hogy a fényszenzor elég furán működött, ugyanis sötétben is random felugrott akár maximumra a világítás, és ez nem túl kellemes élmény. Középen a hangszóró szolid fémrácsa figyel és ezzel viszont meg voltam elégedve. A másik fél hangosan, tisztán és érthetően hallható, és ez még mindig egy fontos szempont egy telefonnál.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Alcatel OT Pop C5 | HTC Desire 400 | LG Optimus F6 | Prestigio 5450 DUO |
| Fehér fényerő | 355 nit | 350 nit | 444 nit | 311 nit |
| Fekete fényerő | 0,45 nit | 0,33 nit | 0,47 nit | 0,32 nit |
| Kontrasztarány | 1:789 | 1:1029 | 1:946 | 1:973 |
| Színhőmérséklet | 8613K | 8112K | 8334K | N/A |
Hátul sincs komoly meglepetés, a sík és hófehér felület unalmasságát csak a felső részen dobták fel. Van itt Alcatel One Touch felirat, meg kamera, mellette a LED vaku, még kicsivel odébb a kihangosító egész nagy nyílása, és egy apró lyuk, amely a másodlagos mikrofont rejti. Sajnos a hátsó hangszóró nem teljesít olyan jól, mint a túloldali társa. Hangminősége nyilván nem kimagasló, viszont a hangerő sem különösebben erős, amihez hozzájön, hogy asztalra letéve rendkívüli mértékben lehalkul, így még maximális hangerőn is alig hallani, ha mondjuk üzenetünk jön.
Oldalra már csak a kötelező elemek jutottak, így jobbra kell keresnünk a hangerőszabályzót, alul van a microUSB és a mikrofon, felül pedig a 3,5 mm-es jack, meg a bekapcsoló. Ez utóbbi újabb baki az ergonómia oltárán, mert ilyen méretben már illik ezt oldalra tenni. Baloldalt semmi sincs, az a rész teljesen üres.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
