Samsung Univerzum: Élet a Foldon

Egy hónapja van nálam egy Galaxy Fold, ez pedig elég idő ahhoz, hogy az ember hozzászokjon, kiismerje és használati szokásai átalakuljanak. Szubjektív beszámoló.

A Fold tesztjét nagyon meg akartam írni. Ez végre nem egy szokványos okostelefon, ez végre valami más, újszerű, a benne rejlő technológia pedig izgalmas és kijelölheti a mobilok új irányzatát. Viszont irgalmatlanul sok pénzt kérnek érte, így aztán kissé haboztam, amikor a Samsung küldött egyet még a CES-re indulás előtt, hogy ezt esetleg elvihetem és élhetek vele együtt, mintha a sajátom lenne.


[+]

De a Fold tényleg egy olyan termék, amihez kell idő. Úgyhogy egyik este mindenestől átköltöztem a korábbi telefonomról, az összes kép, videó, alkalmazás és beállítás átmászott a Foldra, hogy aztán további órákat tököljek el azzal, hogy a külső kijelzőn összerendezett mappastruktúra és ikonhalom teljesen különálló életet él a belső kijelzőn látható elrendezéstől. És persze felvittem az ujjlenyomatom kétszer, plusz az arc alapú feloldás, plusz a kód, plusz annyi minden, ami miatt az ember alapvetően nem szeret telefonról telefonra költözni.

Ennek egyik legfontosabb fázisa (és ezt még mindenképp meg kellett oldani az amerikai út előtt) a banki alkalmazás hitelesítése, ami esetemben kizárólag személyesen oldható meg. És ez volt az első olyan pillanat, amikor a Fold közfigyelmet váltott ki, mert a bankfiókban az ügyintéző hölgy szeme a négyszeresére nőtt, amikor meglátta, aztán hirtelen mások is odasereglettek, hogy “ez az az összehajthatós?”.

Szövegbevitelre hatványozottan alkalmas a belső kijelző
Szövegbevitelre hatványozottan alkalmas a belső kijelző [+]

A Fold dobozában ugyebár van egy Buds, mert 3,5 mm-es jack dugasz viszont nincs, plusz van egy tok, ami nélkül én ma már egy lépést sem teszek. Viszont a finom por olyan szépen kúszik be a tok és a telefon közé, ahogyan azt illik, pláne ha az ember a Zion hegyeit mássza meg, vagy a Death Valley sivatagos részein kolbászol, szóval majdnem napi szinten vettem le és töröltem tisztára a terméket. De inkább ez, mint egy csodás repedés a felületen. A 3,5 mm-es jack hiánya pedig nekem különösen fájt, a jól bevált Boya mikroportom (amit videózáshoz és a Trend FM-en futó Szenzor című műsor felvételéhez is használok) átalakítóval sem működött, úgyhogy kénytelen voltam egy másik Boya mikroportra beruházni, ami már Type-C-s és nyilván sokkal drágább. Miközben nem jobb, vagy a Fold nem szereti, mindenesetre a gyári diktafonnal nem lesznek olyan minőségűek a hangfelvételeim, mint előtte. Ezen a problémán még dolgozom.


[+]

De az utazási előtti estén felrámoltam a Foldra egy tucatnyit filmet, egyébként is 512 GB a belső tárhely, aztán a Delta Airlines Amsterdam-Seattle járatán már nagyon értékeltem, hogy a belső kijelzőn nézem ezeket és nem a fedélzeti rendszer meglehetősen szegényes kínálatából válogatok, ahol a kijelző talán nagyobb, de a felbontás mindenképp csirkébb. Ebben a műveletben az is segített, hogy valamikor bizonyára frissült a Mac OS-re írt DeX alkalmazás is, mert telepítés után mindenféle trükközés mellőzése mellett is simán elindult és látta a telefont, szóval így azért könnyű volt fájlokat tenni ide-oda. Egészen addig a pillanatig, amíg a Napa Valley-ben töltött nap után át nem akartam mozgatni a keletkezett képeket és videókat. Mert itt kiderült, hogy a DeX egyszerre maximum 100 fájlt hajlandó átmásolni, ami egy teljesen érthetetlen és idegesítő korlátozás.


[+]

Maga a Fold is frissült (a kötelező security update-eken kívül), most már nem akarja széthúzni ostobán az összes alkalmazást, ha a belső kijelzőn játszanék egy jót az Archeróval, ahogyan a Revolut is szépen fut mindkét megjelenítőn, ez nagyon-nagyon kellett már ahhoz, hogy ne legyek arra kényszerítve, hogy a külső ablakban maszatoljak. Mert ez azért nem változott, tök jó, hogy van egy fullos menü kihajtás nélkül is, pikk-pakk elolvasok egy üzenetet, egy emailt, megpörgetem az Instagramot, de ha valamit reagálni kell, szerkeszteni szükséges, akkor sokkal jobb ezt a nagy képernyőn megejteni.

Fotózás után már küldöm is tovább a képet azoknak, akik most megtudhatják, hogy mi az a skillet
Fotózás után már küldöm is tovább a képet azoknak, akik most megtudhatják, hogy mi az a skillet [+]

De — és ez tény — az ember elég hamar idomul a Fold képességeihez és gyorsan teljesen rutinszerű lesz, hogy mikor kell kinyitni. Persze menet közben bepötyögni, hogy “mindjárt jövök”, vagy hogy “visszahívlak”, arra elég a külső ablak is, ennél komplexebb szövegbevitel viszont már kontraproduktív. Rettegtem amúgy, hogy mi lesz az autóban a Folddal, de a szellőzőrostélyba rakható autós tartóm elbírja a telefon hájas testét simán (nyilván összecsukva), és igazából a navigációhoz nekem speciel elég a külső kijelző, USA-ban ráadásul olyan autót béreltünk, amiben volt Android Auto, innentől meg mindegy volt, hogy maga a telefon éppen merre tartózkodik az USB végén.

Fotózás közben a Folddal - a Badwaternél is jó szolgálatot tett
Fotózás közben a Folddal - a Badwaternél is jó szolgálatot tett [+]

Már a tesztben is észrevételeztem, hogy fotózáshoz, de főleg videózáshoz tök jó a Fold, mármint összecsukva. Nincs még egy telefon, amit így meg lehet markolni, ilyen stabilan lehet tartani, akkorák a kávák, hogy nem fog belógni az ujjunk, de a kis kijelzőn is bőven lehet látni, hogy mit rögzítünk éppen. Az S10-ből átköltöztetett kamerarendszer és a szuperstabi pedig teszi a dolgát, az összes amerikai videónk a Folddal készült (kivéve a 360 fokos felvételek, ott egy One X-et használtam), és az is kiderült, hogy egész jól lehet vele hangot is rögzíteni mikroport nélkül is. Szúrok be ide videókat:

Illetve a teljesség igénye nélkül itt egy csomó fotó is, ez mind a Folddal készült, bőven alkalmas arra, hogy egy utazás legjobb pillanatait megörökítse:

Szintén a pozitívumok közé sorolható az üzemidő, korábban sokszor előfordult, hogy cipeltem a külső akkut magammal, mert ha nem teszem, akkor a sok fotós-videós kontent miatt délutánra már meg kell gondolni, hogy mit várok még el a telefontól, de a Fold baromi jól bírja a kiképzést. Persze ebben benne van az is, hogy nem nagyon nyitogatom napközben, a kis kijelző pedig kevesebbet fogyaszt. Igazából nem is tettem töltőre még a 10 órás repülőút alatt sem, persze nem ment folyamatosan (mert aludtam három órát, plusz volt étkezés, de még az is előfordult, hogy a mellettem ülő Ákossal beszélgettem), de főleg a filmnézés alig-alig fogyasztott a telepből, szóval ilyen szempontból a Fold állati jó, egy dolgos munkanap végén is van még benne általában 40%-nyi energia.

Videót is remekül lehet rajta nézni, ha nem zavarja az embert az oldalról belógó notch
Videót is remekül lehet rajta nézni, ha nem zavarja az embert az oldalról belógó notch [+]

Persze most még iszonyat nagy kuriózumnak számít, ráadásul az USA-ban nem is lehet kapni, a CES-en emberek jöttek oda, hogy ez meg mi, de a legviccesebb élményem a bevásárlóközpontban volt. Itt a folyosó közepén van egy csomó stand, ahol tokot, meg fóliát tukmálnak az arcok, leszólítanak útközben, hogy nem kell-e egy extra hátlap, a harmadiknál meguntam és mondtam a csávónak, hogy neked tutira nincs semmid, ami az én telefonomra jó. És akkor tök gúnyosan kérdezte, hogy mid van, LG? Haha, elővettem a Foldot és a fickó kikészült, ott kellett nyitogatnom és csukogatnom a kedvéért, meg odahívta a másik arcot (hey, buddy, come and see this guy’s phone), annak is demóztam, de a végső csapást az vitte be, amikor kérdezte, hogy hol vettem (already on sale in Europe), meg hogy drágább-e, mint egy csúcs iPhone. Mondtam, hogy igen és én voltam az ultra szuperhős. Hát, ez is egy fokmérője egy terméknek…

Valley of Fire - a kis kijelző bőven elég a fotózáshoz
Valley of Fire - a kis kijelző bőven elég a fotózáshoz [+]

Szóval a Fold bevált. Nem mondom, hogy kénytelen vagyok ezt elismerni, mert közel 700 ezer forintért igenis váljon be, de egy hónap után már tök egyértelmű, hogy a kanapén fekve ezen nézek YouTube videót és nem hurcolom ide a notebookot, evidens, hogy simán megírok egy választ egy emailre pillanatok alatt a virtuális gombsoron kinyitva, alapvető, hogy ha anyámnak mutatok a galériából képeket, akkor nem kell felvennie a szemüvegét, a Google Maps használata élmény egy ekkora felületen, ha kávézót kell keresni a Briginek Los Angelesben, de a BKK Futár is egyszerűbb így, kivéve, ha esik az eső (ami mostanság ónos), mert a Fold nem kapott IP védettséget, szóval inkább óvom. De a dolog kifejezetten életképes, működik, most már egy kézzel nyitogatom-csukogatom lazán, hozzá lehet szokni villámgyorsan. Szóval felőlem lehet ez az új irány nem kizárva (sőt!) a másik megközelítést, amikor nagyon pici cuccból csinálunk telefon méretűt (lásd még Motorola RAZR), de az a helyzet, hogy bár a Fold nem kicsi, itt-ott talán még esetlen (ezt a belső notchot nem bírom megszeretni), egyelőre abszolút rétegmodell az ára miatt, de mint koncepció tökre rendben van, mint használati tárgy kimondottan praktikusnak találom, ha ez a jövő, akkor felőlem jöhet.

Azóta történt

Előzmények

  • Samsung Galaxy Fold - hajtsatok!

    A Samsung első, összehajtható kijelzővel rendelkező okostelefonja hosszas vajúdás után piacra került nálunk is. De megér ez ennyi pénzt? (Nem.)