A Wikipedia szerint Death Valleyben évente 1,1 napot esik kiadósabb csapadék, a világ egyik legkietlenebb helyén mégis árvízveszély táblák vannak kihelyezve – érhető, mivel az egykori tó legmélyebb régiója,  Badwater Basin mindössze 86 méteren van a sokezres hegyek között - tengerszint alatt. Jelzi is egy tábla egy méretes sziklán: itt volna a nulla, és bizony az jó magasan van. Ám kicsit előreszaladtam: Beatty kiskocsmájában hagytam el a blogot, és onnan érdemes felvenni a fonalat.

Nem sok maradt Rhyolite szellemvárosából, a területet kecskék uralják [+]

Egy órára Death Valleytől egész este szakadt az eső, ami előrevetítette, hogy pont kifogtuk azt a bizonyos 1,1 napot, és út közben Rhyolite szellemvárosa is nedves, nyirkos, ködös köntösbe öltözött. Mondjuk, jól is állt neki.

Death Valley és környéke Kaliforniában van, a völgy nagy része pedig tengerszint alatt [+]

A Halál-völgy felé aztán elkezdett tisztulni az idő, és egyből leesett az állunk – de úgy, hogy pár óráig meg sem találtuk. Felfoghatatlanul nagy helyen terül el Death Valley, hatalmas sziklák és hegyvonulatok megyényi völgyet fognak közre, el nem lehet mondani, hogy ez a sivatagi, Isten háta mögötti hely mennyire terebélyes.

A Harmony Borax Works, egykóri bórax feldolgozó üzem Mustard Canyon mellett [+]

Mégis megél itt a kaktusz, számos sivatagi növény és nem kis meghökkenésünkre egy prérifarkast vagy afféle jószágot is láttunk az út mellett, csak lehetőség nem adódott berántani a kéziféket egy közös szelfi erejéig. Élet ezen a platétán mindenhol van, csak nem feltétlenül nekünk ideális körülmények között. Badwater Basin a legembertelenebb: a völgy legmélyebb pontján, a kiszáradt tómeder alján végtelenségig tartó sótenger halmozódott fel, ami úgy rikít, mintha friss hó esett volna le.

Badwater Basin végeláthatatlan, hófehér sótengere kilométerekig tart [+]

Nem véletlenül és nem kis munkával hordák el a közeli Mustard Canyonból hosszú-hosszú évtizedekig a később jó áron továbbadott bóraxot (a bórsav nátriummal alkotott sóját) – a helyi, főleg kínai munkások éhbérért izzadtak egy olyan helyen, ahol árnyék legközelebb több kilométerre van, és ahol nyáron tartósan 50 fok fölé emelkedhet a hőmérő higanyszála, kegyetlenül száraz körülmények között.

Zabriskie Point panorámaként... [+]

Nem meglepő egy-egy dűneszerű régió – Zabriskie Point is ilyen, és Badwater Basin mellett most itt is volt víz, vagyis inkább folyékony só. Ha pedig az eső nagy mennyiségbe lezúdul, szurdokok keletkeznek, ilyen a Golden Canyon, melyen belül izgalmas, vállszélességű mini-kanyonok formálódtak. Száraz időben szabad csak errefele járni, de Amerikában annyira biztosra mennek, hogy minden utat, bejáratot gondosan lezárnak, ha valami nem oké, vagy potenciálisan veszélyes.

...és Zsolttal, a képbe belenagyítva [+]

Így aztán nem jutottunk fel Dante’s View 1699 méteren lévő, Death Valleyre néző kilátópontjára – az eső ugyanis az utat elárasztotta a világ egyik legszárazabb helyén. Nem is jutott volna rá túl sok idő –szigorú tekintettel, türelmetlenül várt minket Las Vegas, ahova naplemente után érkeztünk, rácsodálkozva a gigantikus fényözönre és a hatalmas hotelekre a Stripen. Bár a forgalmat elkerültük, a Tropicana hozta a hely kevésbé jó hírét.

Vállszélességű vízmosó a Golden Canyonban [+]

A CES idején brutálisan drága szobaárak vannak, több napra akár több ezer dollárról is beszélhetünk, úgyhogy jutott kettőnknek egy franciaágyas kis luk a hatodikon (fél évvel előre foglalva még emberi áron), se hűtő (extra 30 dollár), se különösebb kilátás (a belváros fele eső szobák jóval drágábbak). A net legalább ingyen van – 5 Mbps-on, legfeljebb három készülékre, utána naponta, eszközönként 10 dollárt kell kicsengetni.

Las Vegashoz közeledve se lett csúnyább a táj [+]

Szerencsére aludni járunk ide, Vegasban ugyanis a CES és a munka a főszereplő, ezért jöttünk ide, de azért majd egy nagyobb kaszinóba is betérünk, meg ugye a városban körbenézünk. Már csak azért is, mert az események gyakran ezekben vannak. A CES épp’ most is tart, csak úgy kell vadászni a mobilos és autós tartalmat, hiszen itt a szórakoztatóelektronika és a számítástechnika dominál, azt pedig társoldalunk, a Prohardver fedi le.

Csendélet a sivatagban, errefelé főleg kaktuszok, skorpiók és csörgőkígyók laknak [+]

De lesz hova elmennünk: kinéztünk számos izgalmas helyszínt, így rá kívánunk tekinteni a Royole összehajtható mobilkészülékére, a FlexPaira. Az utazós blog, részletesebb vegasi élményekkel, képanyagokkal majd a kiállítás után folytatódik. Addig kis szurkolást kérnénk, hogy a Zion Parkra, a Bryce, Antelope és Grand Canyonra ígért rossz idő pár nap múlva jóra forduljon.