Kamerák, multimédia
A ZTE komolyan rágyúrt a kamerákra, éppen ezért az előlapra 8 megapixeles modul került, a hátlapra meg mindjárt két kamera az utófókusz és a szimulált blendeállítás érdekében. Az egyik egy 13 megapixeles Sony IMX214-es szenzor F/2-es lencsével, a másik egy 2 megapixeles modul. A bokeh, vagyis életlenítés módot kiválasztva F/1 és F/8-as értékek között lehet a mélységélességgel játszani, fókuszpontot pedig rögzítés után is ki lehet választani. Ledes villanóból kettő akad, egy tónussal, ám egyik sem vethető be bokeh módban. Az ötlet egyébként jó, a kivitelezés viszont kevésbé: a dupla kamerás fotók esetében ritkán lehet utólag az életlen részekből éleset varázsolni, a látványosnak szánt háttér (vagy előtér) elmosás pedig problémás: gyakran egy részlet teljesen elmosott, egy mellette lévő, hasonló távolságú másik meg nem, így „foltossá” válik a kép. A felső sort a bokeh képek töltik ki, az alsót pedig a sima makrók.
A két kamerával a háttér elmosása és a blendeállítás is szimulálható [+]
Az alapképernyő az automatikára koncentrál, ilyenkor csak a vaku, a HDR, az időzítő, a kameraváltó, a galéria, az exponálás és a kamerafelvétel van egy gombnyomásra, az módokhoz, a beállításokhoz és az effektekhez már többször kell a képernyőt megérinteni. Lehet lőni panorámaképet, képsorozatot, kollázst és videót lassított felvétellel, és szerencsére van kézi mód is. Itt egyfelől akadnak rácsvonalak és vízszintező, másfelől pedig a záridő (1/90000 - 80 mp), az expozíció, a fehéregyensúly (5 séma), az érzékenység (ISO100 - 1600), a fókusz (csúszka) és a time-lapse felvételek időintervalluma is állítható, szóval remek a hobbifotós helyzet. Kevésbé jó az auto- és érintőfókusz sebessége, ami nappal is eltarthat akár egy másodpercig, éjjel pedig hosszabb ideig, pontatlanságokkal. Hiányzik egy lézeres vagy PDAF-rendszer. Apró megjegyzés: a galériát megnyitva különösen érzékenynek tűnt a giroszkóp, így kisebb mozdulatokra is villogni kezdtek a képek, elfordulva és vissza, rázkódó buszon „megőrült” a képnézegető.
Az Axon Elite kameraszoftverének kézi módja [+]
Nappal jó képek lőhetők, kiemelkedő vonalélességgel. Részletekből tehát nincs hiány, csakhogy ez a már zavaró mértékű szoftveres túlélesítésnek is betudható, feleslegesen recések a vonalak és zajosak az egyébként egységes felületek, mint mondjuk az égbolt. A dinamikatartomány közepes, és erősebb kontrasztok esetében az Elite alulexponál, így mindenképpen érdemes a némi minőségveszteség árán jól dolgozó HDR-t bevetni. Makróban a legerősebb az Elite, olyannyira, hogy a bokeh módot el is lehet felejteni, nélküle minőségibb közelképek készülnek, rengeteg részlettel és kellemesen elmosott hátterekkel. Az egyetlen gond a gyakori túlexponálás, ha az ember a vakut is beveti. Az expozíció egyébként érintőfókusz után a fókuszkör mellett csúszkával is állítható. Este erősen vegyes a kép. Sötétben egyfelől lomha és gyakran pontatlan a fókusz, másfelől pedig az automatika a magasabb érzékenységet preferálja, brutális mennyiségű szoftveres élesítéssel. Van, amikor a HDR mód vezet üdvösséghez (csak győzze az ember a mobilt stabilan tartani), van pedig, amikor a kézi beállítások és a hosszabb záridők szülnek jófajta fotót, ami sok-sok kattintgatást igényel, mi is úgy válogattuk össze a fentieket egy rakatból. A rendszer este is szeret túlexponálni. Videofelvételt 4K-ban, 1080p-ben vagy 480p-ből felskálázva lassítva készíteni. Az átlagos hangminőséghez részletgazdag, bár szintén túlélesített kép társul, kissé szűkös dinamikatartománnyal.
Akárcsak az ikonok a főoldalon, a Zene alkalmazás is méretes matricákkal operál, amelyek előadók, műfajok, mappák, kedvencek, ABC rend és a lejátszás időrendje szerint csoportosítják a telefonon tárolt muzsikákat. Hangszínszabályzó gyanánt a Dolby Digital Plus szolgál zenei, filmes, játék és két testreszabható sémával. A lejátszó a wma formátumon kívül a többi ismert fájltípust rendben meghajtotta, minőségi füles csatlakoztatásával pedig az is kiderült, hogy a ZTE-nél a hangminőség is fontos: a frekvenciaátvitel kiegyensúlyozott, és zörejeket, torzítást vagy áthallást sem érzékeltünk. A gyári füles sem rossz, ha az ilyen, mobilokhoz mellékelt darabokkal versenyeztetjük meg, ám annyira jó a kimeneti hangminőség, hogy érdemes lehet drágább fejhallgatót rádugni.
Szóval hangszórók… annyira ígéretes volt először meglátni a két futurisztikus rácsot, hogy újra meg újra csalódással kellett tudomásunkkal vennünk: felülről nem szólnak multimédiás hangok. Persze egy előlapi hangszóró még mindig jobb, mint egy hátlapi, mert kisebb az esély az eltakarására, ráadásul az Axon Elite-nek kiemelkedő a hangereje, a hangminősége viszont semmiképp. A maximum fele már erősen berezonálnak a dallamok, és lejjebb véve is élesebbek az ideálisnál, nagyon kevés basszussal. A videolejátszó a támogatott formátumok közül akár a 4K-s felvételeket is meghajtja, a DivX, Xvid és AC3 kódolásokhoz viszont alternatív szoftvert kellett beszereznünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!