Xiaomi Mi Note 10 Lite - a kis pimasz

Erős a mezőny 100 és 150 ezer forint között a középkategóriában, talán pont ez hívta életre a Mi Note 10-széria egyszerűbb kamerarendszerrel bíró, még kedvezőbb árú változatát. Újabb életképes versenyzőt köszöntünk a hazai piacon.

Kamera, multimédia

A kamerarendszer szinte az egyetlen olyan pontnak nevezhető, ahol a Lite szócska és a kedvezőbb árazás valódi értelmet nyer, tesztalanyunk esetén nem esik szó 108 megapixeles felbontásról, optikai képstabilizálásról, vagy többlépcsős telefotóról, jóval egyszerűbb megoldásokról beszélünk. Tudjuk le először az előlapot, a 16 megapixeles, fixfókuszos egység ugyanis tényleg nem okoz semmi meglepetést, szelfikamerásan elfogadható a minőséget nyújt kellemes részletességgel, korrekt háttérelmosással, de kicsit gyenge dinamikával. A hátlapi kamera fő egysége népszerű, 64 megapixeles quad-Bayer alapokra épül, tehát szintén 16 megapixeles képeket kell tőle alapértelmezetten várni, f/1,9-es apertúrával, lézeres autofókusszal és 0,8 mikronos szenzorpixellel. Ezen kívül van még egy 8 megapixeles ultraszéles kameránk f/2,2-es apertúrával, ezen kívül pedig egy két megapixeles makró és egy 5 megapixeles mélységszenzor látja el feladát, f/2,4-es apertúrákkal, ismeretlen fizikai szenzormérettel.

[+]

Nagyjából mindent tud a kameraszoftver a mostanában elvárhatók közül, könnyen elérhető az akár automata HDR, az önkioldó és a vaku, ahogy a panoráma is, van továbbá éjszakai mód, portré, választhatunk 64 megapixeles módot, vagy épp teljesen manuális lehetőséget, ahol a szokásos beállításokon (érzékenység, lencse, exoztíció-korrekció, záridő, fehéregyensúly) mellett megvan a DNG-RAW rögzítés opciója is. Van AI-mód, ami nem nagyon tér el a megsozkott, kissé túlszaturált hatást keltő átlagtól, de szerencsére kikapcsolható, ahogy a gyártói vízjelet sem kell a végtelenségig nézni a fotókon.

Főkamera, 16 megapixel

Hátlapi főkamerával kezdjük az elemzést, az alapértelmezett 16 megapixeles felbontás mellett. A nappali fotókra abszolút nem lehet panasz, kellő részletesség mellett pont jól eltalált zajszűrés látható a fotókon, a színek élethűek, a dinamikatartomány széles. A szoftverben lévő kétszeres zoom is a főkamera képéből vág, így az egymás mellett lévő, eltérő látószögű fotók nem véletlenül vannak ömlesztve a felső tömbben, jó fényviszonyok mellett egyébként még a teljesen digitális zoom is elfogdható eredményt ad. A puha lencserajzolat és a kissé gyenge fényérzékenység leginkább naplemente után jön elő, és automatikus módban rendszeresen előfordulnak alulexponált képek, ezeken minimálisan javít, ha a dedikált éjszakai módot használjuk.

Főkamera, 16 és 64 megapixel

Nagyon gyakran dinamikában maradnak el a teljes felbontású quad-Bayer fotók a pixelegyesítés utániaktól, ám itt ilyesmivel nem találkoztunk. 64 megapixelen lassabb a feldolgozás, teljesen belenagyítva kissé mosottabbak a részletek, a homogén felületek pedig zajosabbak, nagy vonalakban azonban rendben vannak a fotók natív pixelszám mellett is.

Nagylátó, 8 megapixel

Aránylag kicsi felbontása mellett élhető fotókat rögzít az ultraszéles kamera, kicsit melegebb színekkel, jóval kevesebb részlettel, fixfókusszal, de korrekt lencseképpel és létező vonalélességgel. Ehhez a kamerához nincs külön éjszakai mód, így a szoftver magától próbál meg dolgozni az ügyön, de sajnos nem túl sok sikerrel, este a nagylátós kamera tényleg nem sokat ér.

Makró, 2 megapixel

2 megaixelre fizikailag sem tud túl sok részlet jutni, ami kár, hiszen az egyébként autofókuszos, tehát fix tárgytávolságot egyáltalán nem megkövetelő kis makrókamera tud egészen értelmes fotókat is csinálni, amikor megfelelőek számára a fényviszonyok - az ember tényleg elgondolkodik, hogy miért nem lehetett ez 5 megapixeles, hogy megüthesse a használható képméretet, miközben a láthatatlan munkát végző mélységérzékelő is tudja ezt a felbontást.

Videórögzítés: 4K és 30 fps a maximum, ha a főkamerát használjuk, az ultraszéles legfeljebb Full HD-ban dolgozik, menet közben nem tudunk váltani, legfeljebb a digitális zoomot vethetjük be. A kétszeres nagyítás az állóképekhez hasonlóan itt is a főkamerából kerül levágásra. Videós módok közt van mozgó objektum fókuszkövetése, közepes hatékonysággal, nagyon kezdő vloggereknek pedi mindenféle, előre effektezett és zenei aláfestéssel összerakott felvételi mód áll rendelkezésükre. Videóban is aktiválhatunk háttérelmosást, továbbá beállíthatjuk, hogy h.264 vagy h.265 kódolással szeretnénk rögzíteni, illetve beállíthatunk még villódzásgátlást 50 vagy 60 Hz-es fix frekvenciával, esetleg automatikusra.

Részletességben, folyamatosságban abszolút rendben vannak a végeredmények, jó minőségű a rögzített sztereó hang is, ám némi hardveres stabilizálás nagyon kellett volna, mert így, optikai megoldás nélkül szűk keresztmetszet lesz minden felvétel közbeni kameramozgatás, a bekapcsolható elektronikus stabilizálás ellenére is, ami önmagában sajnos nem sokat tud segíteni a helyzeten. Este az állóképekhez hasonló minőségromlást könyvelhetünk el.

[+]

A Zenelejátszó ügyesen egybegyűjti a telefonon tárolt zeneszámokat, a jack portra fülest dugva pedig az FM-rádió is munkába áll. A kimenetre részletes, dinamikus hang jut, átlagos erővel. Az alul lévő mono hangszóró rendkívül egyszerűen letakarható, és olyankor tényleg csak a cincogás marad belőle, de egyébként alapfunkciókra használható, élvezetesen zenét hallgatni, videózni, játszani biztosan nem ezen fogunk. Jelen szoftververzióban már adott a Widevine L1 CDM védelem, Netflixen pedig a HD és HDR tartalmak egyaránt elérhetők, a YouTube azonban nem ad HDR opciót. A kijelző gyönyörű, filmeket nézni főleg fülessel nagyon jó, ám ha feliratfájlokat tennénk a videókra, esetleg ritkább kódolásokat szeretnénk közvetlenül lejátszani, akkor a Mi Video helyett le fogunk tölteni valamilyen alternatívát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés