Külső, kijelző

Azzal zártam a kitűnő kijelzős, szélsebes és remekül egyberakott Poco F3 tesztjét, hogy ha még a kameraszettet is telibe találják 130 ezerért, valószínűleg senki nem veszi meg a Xiaomi legjobbját félmillióért, ennyibe kerül ugyanis a Mi 11 Ultra. Persze nem ingyen állította fel a márka saját kamerás részlegét, és valahol fair, hogy a fejlesztéseket a vásárlóval fizettetik ki. Már a türelmetlenekkel: a ma innovációi előbb-utóbb úgyis kikötnek a holnap termékeiben, lásd Redmi Note 10 Pro 108 megapixeles főkameráját. Ma mindenesetre a DxOMark és sok publikáció annyira jónak találta a Mi 11 Ultrát, hogy mindjárt felültette a mobilkamerás trónra, úgyhogy én is nagyon kíváncsian vártam, hogyan teljesít.

[+]

Az Apple M1 chipes iPad Pro tesztben mondjuk arra jutottunk: létezhet aránytalanul jó készülék, ha egy-egy komponens tudása egyszerűen nincs eléggé kihasználva, de szerencsére a kamera épp olyan témakör, amely meghálálja a nagy számokat, tesztalanyunk hátul pedig 50 + 48 + 48 megapixelen tudja le a normál, az ultraszéles és a periszkópos zoomrendszert. A három nagy szenzor és optika viszont akkora batár nagy kamerafennsíkot eredményezett, hogy a srácok és csajok úgy voltak a Xiaominál: ha púp, legyen kövér, és akkor nem billeg a telefon az asztalon – de várj, értesítés érkezett a Mi Band 5 1,1”-es és 126 x 294 pixeles AMOLED kijelzőre – hé, ne pakoljuk azt oda a lencsék mellé hátra? És odapakolták.

[+]

Van a másodkijelzőben logika, lévén több látószöget és jobb szenzorokat kínál ez az oldal a minőségibb önfotókhoz és önvideókhoz – más kérdés, hogy a későbbiekben fura korlátozásokról kell beszámolnom. Mindazonáltal, ha tényleg ekkora púp, akkor az én szemem inkább a szimmetrikus elrendezést honorálja a Galaxy S21 Ultra sarokba állított szigetével szemben. Ahhoz hasonlóan, 164,3 x 74,6 x 8,4 milliméteren és 234 grammon ugyanakkor ez a mobil is túl nagy számomra, és nagyjából mindenki más szerint is, akinek a kezébe nyomtam. Az egykezes használat kilőve, cserébe kolosszális méretű, 6,81”-es AMOLED DotDisplay panelt kapunk, méghozzá a piacvezető fajtából.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Megvan a napfény alatti, elképesztően nagy fényerő, az 1440 x 3200 tűéles pixellel, a 120 Hz-es adaptív képfrissítés, a 10 bites színmélység, HDR10+ és Dolby Vision támogatás, a MEMC chip és a Gorilla Glass Victus védelem. Kávából ellenben nincs sok, és szerencsére túlzottan nem kanyarodik le a panel a széleken. A 480 Hz-es értintésérzékelés hibátlan használatot, a sok kalibrációs opció pedig pontos vagy kirobbanó színeket biztosít, természetesen környezeti és mindig aktív kijelzővel, sötét móddal és teljes képernyős gesztusvezérléssel. A 20 megapixeles szelfikamera sok vizet nem zavar, a képernyőbe integrált és láthatatlan optikai ujjlenyomat-olvasó pedig semennyit, miközben fürgén és gyorsan tesz a dolgát. A fénymérő és a közelségérzékelő szintén észrevétlen, a keskeny beszédhangszórót pedig úgy kell keresni legfelül.

[+]

A multimédiás teljesítményre nem lesz panasz, mert pár lyuk nem csak alulra, hanem a felső oldalélre is kerül a kétcsatornás hangzásért, Harman/Kardon felirattal. Az előbbinek USB-C port és SIM tálca a társa két foglalattal, microSD bővítés nélkül, az utóbbinak mikrofonfurat és infra. Ezzel pedig át is térhetünk a hiánylistára, bár jack port kimaradása annyira nem meglepő, az értesítő LED kispórolása nem érvágás. A nálunk forgalomba kerülő dobozban pedig szerencsére benne van a 67 wattos gyorstöltő, a Type-C kábel, a jack átalakító, némi leírás, egy átlátszó tok és egy SIM tű, ami korrekt felhozatal.

[+]

Amúgy a Mi 11 Ultra fogása épp terebélyes mérete miatt stabil, és a hátlap sem a csúszós fajtából való, a tervezőmérnökök pedig pont jó helyre tették a bekapcsolót és a hangerőszabályzót jobbra. A fémváz 5000 mAh-n telepet rejt, némi szilíciummal felturbózott anóddal, a slusszpoén pedig az, hogy a vezetékmentes gyorstöltés megismétli az imént jelzett, vezetékes teljesítményt. A perfekt összeszerelés és a gumírozott SIM-tálca előrejelzi, a termékoldal pedig egyértelműsíti: megvan az IP68-as por- és víz elleni védelem, a szokásos gyártói előírásokkal. Szóval a küllem, ha közelebb is áll egy féltéglához, mint egy iPhone Mini-féle, egykezes telefonhoz, rendben, jöhet a belbecs.

Snapdragon 888, MIUI 12.5

Hiába a QHD+ felbontás vagy a 120 Hz-es képfrissítés, az 5 nm-es Snapdragon 888 SoC és az Adreno 660 grafikus gyorsító teljesítményén nem lehet kifogni, így nincs játék, amelyik megdöccenne. 12 GB RAM-mal és 256 GB-os UFS 3.1-es tárolóval pedig a bővítés hiánya sem érvágás, az alkalmazáskezelés pedig mindenféle multitasking esetében azonnali. Azért a felületen egy-egy váratlan akadás előfordul, a 3D játék és a napfény alatti videózás pedig felmelegíti a készülékházat – remélem a nyári forróságban ebből nem lesz gond.

[+]

A hűvösebb tesztnapok során inkább szoftveres gikszerek idegeltek az Android 11-en alapuló MIUI 12.5 felületen. Hiába mentem végig a telefon beállításán, csak a biometrikus védelmet és a Mi-fiókba való bejelentkezést kihagyva, újra meg újra feljött, a „beállítás befejezése” üzenet, amit nem lehetett eltüntetni, amíg valamilyen védelmet meg nem adtam. A Play Filmek folyamatosan bombázott valamiféle engedélyt kérve, ha megadtam, ha elutasítottam, ha töröltem az öt éve nem használt appot. Végül jött egy frissítés, ami után az összes GPS-hez hozzáférő app leállít, amikor a telefon a vevőegységhez hozzáfért, és még az MIUI indító is kifagyott.

[+]

Ezt orvosolta a következő frissítés, és szerencsére ebből a szempontból azért nem áll rosszul a gyártó, csak nem egy Xiaomit használó ismerősünktől hallunk fel-felbukkanó szoftverhibákról, ami nem csoda, ha a szűkös fejlesztőcsapatnak vagy százféle modellt kell toldoznia-foldoznia, régiónként eltérő variációkban. Különben a MIUI a jelen verzióra forrt ki igazán rendszerlogikában, lehetőségekben és lényegre törő küllemben, úgyhogy nekem bejön a felület, és a sebesség vagy a biztonság oldaláról sincsenek gondok.

[+]

Megvan természetesen minden fontos alapvető gyártói és Google szoftver, plusz kismillió gesztusvezérlési mód, de mi a helyzet az apró másodpanellel? Csak úgy tükrözni a főképernyőt nem sikerült, igaz: 126 x 294 pixelen nem is lenne értelme. Mindenesetre némi stiláris variáción túl sok mindenre nem használható: megjelenik az óra és a dátum, egy pötty ha értesítés vár olvasásra, ám különösebb interakció, válaszadás nincs, és akkor a kamerás hiányosságokról még nem is beszéltem, de ezen az oldalon már nem is fogok.

Fotós képességek

Kezdjük elölről: a 20 megapixeles szelfilyuk korrekt önfotókat produkál (katt), csak feleslegesen nagy felbontáson, és pont ez nem róható fel a fixfókuszos egységnek videózáskor, mert 1080p a korlátja (egy példa nappal, illetve egy este), a 4K opció kimaradt. De ott a másodkijelző hátul, igaz? Igaz?! Aha, sima fotómódban a menüből bekapcsolható, és tök jó az így készült kép, de most figyelj: se önportréhoz, se önvideóhoz nem, akkor meg minek rakták oda? Így az itt megtekinthető, hátlapi 4K önkliphez találomra tartottam a telót az arcom elé, a döntésszöget is saccra megítélve, és ezt a trükköt ugye a piac létező összes többi telefonjával el lehet sütni, mert a nagy semmihez nem kell másodkijelző.

[+]

Nagyjából ennyi a negatívum: a szoftver gyorsan indul és a lézeres segéddel megáldott fókusz azonnali. A kismillió mód között akad kézi DNG RAW mentéssel minden kamera esetében, és a kézi videomód is opció az összessel. A főkamera 1/1,12”-es óriásszenzort kapott 50 megapixelen (teljes felbontású képek alább az első sorban), míg az automatika alapból ennek negyedén rögzít (második sor). Az f/1,95-ös rekeszértékű optika nyolcelemes, a szenzor pedig villámgyors dual-PD autofókuszt és a Dual Native ISO Fusion technológia révén fejlett zajkezelést kínál. Akad optikai képstabilizálás, RGB színszenzor és tripla LED villanó is.

Az 50 megapixeles példák előnyös dinamikáról árulkodnak, egy csöpp túlexponálással és elég jó részletességgel, hogy a Mate 40 Pro döbbenetes képminőségével (katt) köszönőviszonyban legyen, szemben riválisai zömével. Tehát nem puszta marketing a nagy felbontás, csak igazából nincs rá szükség, a széleknél pedig már nem is acélos a rajzolat. Nyugodtan maradhatunk tehát 12,5 megapixelen, amit az automatika alapból kínál, azon ugyanis perfekt a vonalélesség és bőven elég a részletesség. A fehéregyensúly hajlamos nappal egy kicsit a hűvösebb, este a melegebb színek elhajlani, de ez ritkán zavaró, a dinamikaátfogás pedig kiemelkedő. A nagy felbontásnak egy előnye biztos akad: korrekt minőségű a 2x-es szenzorzoom (3. sor fent, a Mate 40 Pro példája itt), azaz extra zoomkamera nélkül is jófajta kép menthető ilyen mértékű nagyításhoz.

Este ügyes zajszűréssel és átlag feletti részletességgel dolgozik az automatika, hogy minőségi fotók szülessenek. Nem hibátlan a színkezelés, mindenesetre a fókusz és az expozíció szinte mindig az, és bár az automatika is többelemes képfeldolgozással dolgozik, kézzel éjjeli módra váltva néha részletesebb eredmények születnek (2. sor), az Ultra főkameráját este is a szűk elitbe emelve.

Az ultraszéles optika 1/2"-es és 48 megapixeles szenzort kapott f/2,2-es rekeszértékkel és PD-autofókusszal. Ide kattintva mindjárt megtekinthető egy teljes felbontású kép, és nyomban el is felejthető: nem elég jó a részletesség. 12 megapixelen ellenben igen (1-4. sor), és bár a Mate 40 Pro példája jobb rajzolatú és nagyobb felbontású, összehasonlíthatatlanul előnyösebb a Xiaomi 12 mm-es optikájának rendkívül széles, 128 fokos látószöge. A balanszot mégis a Mi 10 Pro találta el tavaly, mivel több részletet rögzít az Ultránál, jobb dinamikaátfogással és nem sokkal szűkebb látószöggel. Este ez a kamera nem annyira villog, a vonalélesség a magasabb érzékenység és zajszűrés miatt ugyanis csak átlagos (utolsó előtti sor), a Mate 40-től elmarad, de egy iPhone 12-t kényelmesen lepipál. Az éjjeli mód szerencsére komolyabban javít a részletességen (utolsó sor), így naplemente után alapból azzal érdemes kattintani. A dedikált makrómód is ezt a lencsét használja, és bár 2-3 cm-es szuperközeliket most nem lőhetünk, egy picit messzebb lépve részletes, dinamikus, látványos közelik születnek.

A Xiaomi még az 5x-ös periszkópos zoomlencse mögé is 48 megapixeles szenzort pakolt 1/2" méreten, PD-autofókusszal és optikai képstabilizálással, ha pedig az ultraszéles kamera 12 mm fókusztávolságához viszonyítom a periszkópos 120 mm-ét, 10x-es optikai zoomátfogásról beszélhetünk. Az első kép mindjárt a 48 megapixeles teljesítményt demonstrálja, csak ez is felejthető. A második ellenben kellően részletes 12 megapixelen, és abból a szempontból most is jól jön a temérdek pixel, hogy a harmadik, 10x-es hibrid zoomfotó vonalélessége is korrekt maradt. A negyedik, 120x-os példának már sok értelme nincs, de ilyen digitális képet is tud a telefon. A lényeg: a Mi 11 Ultra 12 megapixelen (2. sortól lefele) részletesebb 5x-ös képet lő, mint a Mate 40 Pro, és mintha a fehéregyensúlyt ez találná el a legjobban. Ráadásul éjjel sem kell lemondani róla, bár ismét az éjjeli mód az (2. sor), amikor igazán korrektté válik a helyzet, csak győzzük a mobilt kifejezetten stabilan fogni.

[+]

A három nyersfájlból feldolgozott példa kommentárja nélkül megyek neki a kérdésnek: valóban a Mi 11 Ultra kínálja ma a piac vitathatatlanul legjobb fotós szettjét? A fehéregyensúly megingásaival és néha, némi túlélesítéssel úgy fogalmaznék: biztos az egyik legjobb szett a Xiaomié, de a koronát már ki-ki saját ízlése és érzékenysége szerint helyezze fel szíve választottjára, rengeteg fotót kínálunk tesztjeinkben, hogy legyen összevetési alap. Sokkal fontosabb, hogy amit a példákkal itt szemléltettem, azt megbízhatóan, félresiklások nélkül hozza a telefon éjjel és nappal, tetemes előnnyel a Poco F3-mal és másik márkatárssal szemben.

Videó, multimédia

Annyi opció van videózásra, hogy válogatnom kellett a lehetőségek közül, és így is összejött egy tucat klip. A kitűnő 4K 30 fps példával indítok, mert ez ma az elfogadott ipari sztenderd, és ekkor opció a váltás az optikák között, felvétel közben. A képminőség a várakozásoknak megfelelően kitűnő, a dinamika és az optikai + elektronikus stabilizálás nagyon a helyén van, csak a színek hűvösek kissé nappal.

Nyilván az 5x-ös kamera váltva nem érdemes szaladgálni, mindenesetre még az is egész ügyes a felvétel kiegyensúlyozásban, a sztereó hang pedig úgy tiszta, hogy a felvétel során komolyabb széllökések zavarták a munkám, mégsem vágta meg a hangot az algoritmus, ahogy egy-egy Huawei teszi. Este leginkább a főkamera korrekt, a másik kettőre azért már a zajszűrés rányomja a bélyegét, a lényeg viszont az, hogy ilyenkor sem kell lemondani a videózásról.

A képstabilizálás szerencsére 4K 60 fpsre váltva is remek, gördülékenyebb felvételekkel a magas képkockasebesség miatt, csak ilyen paramétereknél minden alakalommal le kell állítani a felvételt, ha a kamerák között akarunk váltani.

A maximalisták 8K-ban is videózhatnak mindhárom kamerával, ám a 24 fps elég darabos felvételeket szül ahhoz, hogy megérje 4K-ra visszatérni.

Végül egy HDR10+ videót is lőttem 4K-ban, ki-ki döntse el maga, hogy vannak-e előnyei, mindenesetre ezt csak a főkamera tudja. A lejátszás oldaláról HDR10+ és DolbyVision támogatás is adott, helyben tárolt állományok és streaming előfizetés esetében is, a Xiaomi pedig nem spórolta ki a jófajta zene- és videólejátszót. Az mondjuk érdekes, hogy a Mi 11 Ultra saját 8K videói meg-megakadnak visszanézéskor, pedig utólag látszik, nem a felvételekkel van a gond.

[+]

A 6,81”-es QHD panel tökéletes egérmozit ígér remek kontrasztjaival és feketéivel, és bár jack kimenet nincs, átalakítót kapunk, hogy minőségi hang jusson régi fülesünkre. A slusszpoén a piac talán legjobb mobilos sztereó hangszórója, melynek felső eleme két részre osztott: a beszédrács és a felső lyuk is kiveszi a részét a hangkeltésből, így ugyanolyan jó a minősége, mint az alsónak. Ketten együtt pedig remek hangerőre képesek, a tiszta közép- és magas tartomány mellé némi térrel és mély hanggal is szolgálva, úgyhogy a Harman/Kardon ügyesen kalibrálta a dolgot.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Mi 11 Ultra két nanoSIM-et fogad be minden hazai LTE és 5G sáv támogatásával. A beszélgetési hang tiszta, erélyes és a zajszűrő mikrofonok miatt a túloldalon is remekül értették a szavam. Hibátlanul operál a WiFi 6/6E modem (802.11a/b/g/n/ac/ax, Direct, HotSpot), naprakész a Bluetooth (5.2, A2DP, LE, AAC, LDAC, LHDC) és villámgyors adatátvitel biztosít a 3.1-es USB port (Type-C, MTP, OTG). A navigációs egység a rövid életű szoftveres bakit leszámítva villámgyorsan és precízen dolgozott, az A-GPS mellett a GPS, GLONASS, Galileo, Galileo, QZSS és NavIC műholdcsoportokat használva két csatornán. Megvan az iránytű, a giroszkóp a gyorsulásmérő, a hall szenzor, az infra, az NFC és még a barométer is.

[+]

Szerencsére a Xiaomi a telepkérdést sem aprózta el, és bár a kijelző és a hardver bőségesen fogyaszt, vegyes használattal így is kijöhet 5-7 óra képernyőidő QHD felbontáson, 120 Hz-en, alacsony készenléti fogyasztással. Így a telefon a legintenzívebb napot biztos kibírja, ritkábban nyomogatva pedig kettőt, és csak most jön a java! A 67 wattos, szerencsére mifelénk mellékelt adapter 17 perc alatt félig tölti a lemerült akkumulátort, és 42 perc alatt végez az egésszel. Vezetékmentes töltésből pedig szintén 67 watt a határ, csak nem volt nálam ilyen, külön megvásárolható töltőlap, hogy teszteljem a sebességét. Akad mindenesetre fordított vezetékes és vezetékmentes töltés, plusz egy sor energiatakarékossági opció, 60 Hz-re és FHD+ felbontásra váltva pedig biztos kitolható az üzemidő.

[+]

Annyi mindent tud a Mi 11 Ultra, hogy lényegre törően se jött össze belőle egy rövid teszt, pár dolog mindenesetre nagyon hamar kiderült. Például az, hogy a Xiaomi idei csúcsajánlata kolosszálisan nagy, és ehhez passzol piacvezető 10 bites HDR10+ AMOLED kijelzője 120 Hz-en, QHD+ felbontáson és remek üzemidővel, a multimédiás élményt pedig szuper sztereó hangszóró egészíti ki. Az is nyilvánvaló, hogy a fotós és videós versenyben a Xiaomi ma a világelittel versenyez, bár a fehéregyensúly és az élesítés oldaláról van még tere a javulásra, hogy meg is nyerje a futamot. Annál zavaróbb, hogy ha már odabiggyesztették a másodkijelzőt hátra, miért nem lehet azt portré és videó készítésére bevetni, elfogyott a kávé a tervezőasztalon? Egy-egy szoftveres baki is akad a MIUI felületen, mert n + 1 millió mobilt egyszerűen nem lehet egyidejűleg, hibátlanul szoftverelni, és éppen ezért javaslok a gyártónak portfólió szűkítést.

Máskülönben pazar összeszerelés jár vízálló kivitelben, vezetékes és vezetékmentes villámtöltés dobozolt adapterrel, és persze fürge működés, ami nem is lehet kérdés. Mégse fogom a Mi 11 Ultrát 530 ezer forintért lendületből ajánlani, hiszen saját elődje közel ugyanilyen jó szinte mindenben, és sokkal olcsóbb, ahol elérhető. De az abszolút elit már csak ilyen, és versenyezzen ellene a Samsung, a Huawei vagy az Apple legjobbja, a Xiaomi zászlóshajója minden tekintetben helytáll, sokban pedig kiemelkedik. Inkább gond a mai globális beszállítói káoszban elég darabot a célpiacokra juttatni, ezzel szemben kétszázezer forint környékén nagyon is akad választék vállalható kompromisszumokkal, ilyen például a Black Shark 4. A kütyüfetisiszták ma már inkább hajlítható szörnyetegre vágynak, ha már félmillió forintot kicsengetnek, és én is várom a Xiaomi belépőjét a műfajba. Addig mindenesetre a Mi 11 Ultra marad a márka legjobbja, amit bátran ki lehet rakni bármelyik kirakatba.

Xiaomi Mi 11 Ultra

Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

Xiaomi Mi 11 Ultra

	Külső
	Méretek	164,3 x 74,6 x 8,38 milliméter
	Tömeg	234 gramm
	Színvariációk	fehér, fekete
	Védelem	IP68, Gorilla Glass Victus elöl
	Kijelző képátlója	6,81 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1440 x 3200 pixel (515 ppi)
	Típusa, frekvenciája	WQHD+ AMOLED DotDisplay, 120Hz
	Értesítő LED	mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (optikai a kijelzőben), 2D arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Qualcomm Snapdragon 888
	Processzor	1 x 2,84 GHz Cortex-X1 & 3 x 2,42 GHz Cortex-A78 & 4 x 1,8 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Adreno 660
	RAM, tárhely mérete	12 GB, 256 GB
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G (sub 6 GHz)
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B7/B8/B12 B17/B20/B28/B32/B66 5G n1/n3/n5/n7/n8/n20/n28/n38/n41/n77/n78/n79
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.2 (A2DP, LE, LDAC, LHDC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ax (Direct, HotSpot, WiFi 6E)
	USB	USB 3.1 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS (L1, L5), GLONASS, Galileo (E1, E5a), BeiDou, QZSS, NavIC
	NFC	van
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 11, MIUI 12.5
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	50 megapixel (1/12", f/1,95, OIS, PDAF, dual pixel pro autofókusz, quad-Bayer szűrő) 48 megapixel (1/2", 128˚, 12 mmf/2,2, PD-autofókusz, quad-Bayer szűrő) 48 megapixel (1/2", f/4,1, 120 mm, OIS, PD-autofókusz, quad-Bayer szűrő) triple LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	20 megapixel (f/2,2, fixfókusz, képernyővillanó)
	Videófelvétel	8K (24 fps), 4K (30, 60 fps), 1080p (30, 60, 120, 240, 480, 960, 1920 fps), 720p (30, 60, 120, 240, 480, 960, 1920 fps)
	Jack kimenet	nincs (USB-C átalakító a dobozban)
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	67 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	67 watt, 10 watt fordított töltés
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, közelségérzékelő, fényérzékelő, barométer