Hirdetés
Multimédia
Kamera. A mérleg egyik serpenyőjén a legnépszerűbb kameraszenzor foglal helyet, a másikon viszont egy sor Sony alkalmazásában álló szoftvermérnök, így némi félelemmel vártuk az E5 egyébként ígéretes alkatrészeinek, az 5 és a 13 megapixeles kameráknak a performanszát. A hátlapi modul autofókuszos (közepes sebességgel), és ha szükséges, ledes villanó is besegít. A szoftver a megszokott/kaotikus xperiás app butított változata (az XZ változtat egy kicsit a recepten). Lehet videózni, kiváló automatikus módban fotózni és kézi beállításokkal vesződni, ami kimerül a HDR, az érzékenység, a fehéregyensúly és az expozíció babrálásában. Akadnak még segédvonalak és környezeti témák, plusz a vaku és az önkioldó is bevethető.
Az árszinten természetesen nem várunk a Nexus 6P-t megszorongató minőséget, ám 13 megapixelen, nappal, többre számítottunk. A néha rakoncátlankodó fókuszálás után közepes sebességgel, a HDR-t bekapcsolva kifejezetten lomhán készülnek a fotók, amelyek részlethiányosak, a szűk dinamika miatt pedig gyakran alulexponáltak. A fehéregyensúly hajlamos minimálisan a lilás ég és vagy a zöldes házvakolat irányába eltévelyedni, automata, kézi és HDR módban akár háromféle színvilágot kölcsönözve ugyanarról a témáról, még ha nem is jelentős eltéréssel. Az viszont üdvözölendő, hogy ez a Sony nem élesíti túl a képeket, bár színes zajból Xperia Z mennyiségű marad az egybeolvasó részleteken (felhő, árnyékos részek stb.). A sebességnek és a képélességnek is jobbat tett volna egy 8 megapixeles szenzor használata, de azért nappal elfogadható eredmények kihozhatók a modulból. A makrókra elég részlet jut, ha hajlandó az E5 oda fókuszálni, ahova megkértük, este viszont általában túlságosan elmosottak, zajosak és sötétek az eredmények, főleg automata módban. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben lőhető 30 fpssel, láthatóan szűk dinamikával és zöldes fehéregyensúllyal, túlszűrt hangokkal, lásd a példát.
A hátlapi kamera papíron ígéretes, a gyakorlatban csalódást keltő [+]
A zenelejátszó listák, előadók, albumok, számok, mappák, műfajok és vezetékmentes forrás szerint csoportosítja a hangállományokat, illetve a Spotify-jal is összedolgozik. A számokhoz dalszöveg, Wikipedia információ és YouTube / karaoke videó is kereshető, a WMA formátumhoz a szoftver viszont hozzá sem szagol. Akad még FM-rádió, hangszínszabályzó, dinamikus normalizáció, hangzásjavítás (ClearAudio+) és néhány füleshez tartozó hangséma.
A videolejátszó a H.263, a H.264, az Mpeg4 és a DivX kódolásokat 1080p-ig meghajtja (a 4K felvétel túl nagy falat neki), az Xvid és az AC3 típusú hanggal, illetve a feliratokkal viszont nem tud mit kezdeni. A fenti hangbeállítások itt is elérhetők. FM-rádió szerencsére van, fülessel működik. A monó hangszóró átlagos hangerővel, ám átlag feletti minőséggel kiált fel a készülék aljáról, ahol könnyű eltakarni, mi inkább a Sony sztereó előlapi megoldásait kedveljük. A fülesre elfogadható minőségű hang jut, ha nem is kiemelkedő. A dinamika, a hangerő és a frekvenciaátvitel rendben van, ám egy drágább Sony egyértelműen jobban szól.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!