Sony Ericsson W910i - új hullám

Bevezető

Kalandos előélete van a Sony Ericsson W910i-nek. Már megjelenése előtt annyi fotó és információ szivárgott ki róla, hogy már az összes mobilkommunikációban mozgó ember nagyjából tudta, hogy a beceneve Shinobu, a Walkman széria részét képezi és HSDPA hálózatokon is működni fog. Néhány lengyel állampolgár azóta ipari kémkedés vádjával néz szembe hazájában (onnan szivárogtak ki az első fotók a telefonról), úgyhogy csak óvatosan a lesiképekkel.

Aztán megtörtént a hivatalos bejelentés, és annak ellenére, hogy szinte mindent lehetett már róla előre tudni, mégis kissé megilletődötten vettem kézbe a telefont a hazai sajtóbemutatón. Régóta fentem rá már a fogam, hogy megszerezzem egy teszt erejéig, és ez végre sikerült is, itt pihen az asztalon a sötétvörös szépség.

A W910i a gyártó első HSDPA készüléke – legalábbis szerkesztőségünk berkeiben, hiszen elvileg a Z750i előbb került bejelentésre, azonban hozzáférhetőségi szempontból le van maradva. Típusszámából is kikövetkeztethető, hogy a W910i a Walkman családot gyarapítja, annak is a krémjét, hiszen jelenleg ez a legnagyobb tudású svéd-japán zenei modell, ha a nem operációs telefonok mezőnyét nézzük.

Külső

Piros színű készülékre tettünk szert. A magam részéről jobban örültem volna egy visszafogottabb verziónak, de a környezetem reakciói meggyőztek arról, hogy nem kell sunnyognom ezzel a vad árnyalattal sem, általános vélekedés szerint a telefon vonzó, birtoklási vágyat ébreszt, főleg női felhasználók körében. Népszerűségem nagyot növekedett, legalábbis sokan megálltak beszélgetni velem, bizonyára varázslatos személyiségem kisugárzásának következtében.

A W910i egy kissé lekerekített sarkokkal bíró tepsi, amelynek alsó része ívelt. Ezt a görbülést lehet arra használni, hogy felfelé lökjük a fedlapot, a Shinobu ugyanis elcsúsztatható kialakítást kapott. Ez a művelet tökéletes precizitással zajlik, pont a megfelelő mennyiségű rásegítéssel. A fedlapon hatalmas kijelző terpeszkedik, felette az előlapi kamera optikája pillant ránk. A képernyő alatt vannak a navigációs gombok, ezek elhelyezése hasonlít a W580i-n látottakra.

Középen terpeszkedik az ezüstösen csillogó navigációs gyűrű, amely öt irányú és ha fut a zenelejátszó, akkor azt is lehet vele kezelni. Három-három gombot találunk a gyűrű körül, ezekkel érhetőek el az aktuális funkciók és a hiváskezelés. Fontos megjegyezni, hogy a Sony Ericssonra eddig jellemző „vissza” nyíl eltűnt, helyette a jobb oldali softgomb vette át ezt a funkciót.

Az eszköz bal oldalán csak a Sony Ericsson rendszercsatlakozója látható (örök vitatéma, hogy jó-e ez itt oldalt, vagy hasznosabb alulra tenni), így jobb oldalra kerültek a hangerőszabályzó gombok, a kamera gyorsbillentyűje és a MemoryStick Micro (M2) kártya ajtaja. A telefon tetején a bekapcsoló és profilváltó gomb, és a Walkman billentyű helyezkedik el. Érdemes megfigyelni a fedlapon a kijelző alatt jobbra található fényérzékelőt, amely a képernyő világítását csavargatja a fényviszonyoknak megfelelően.

A hátlapon 2 megapixeles kamera található, az akkumulátor egy retesz oldásával és a hátlap felének lepattintásával válik hozzáférhetővé. A telefon oldalain végigfutó ezüstös sáv a készülék aljánál a formaterv ívét követve fordul lefelé, és a hátlap alsó részén ér egybe a másik oldal sávjával, ezzel kicsit meg is emeli a telefon alsó részét, ahol a hangszóró is található. A szétcsúszó telefon számgombjai kicsit sivárak az általánosságban jellemző jól átgondolt dizájnhoz képest, de kezelésük nem okoz gondot, nagyok, a nyomáspont is nagyjából rendben van.

Kijelző, menü

A 240x320 pixel felbontású képernyő lenyűgözően szép, méretre is hatalmas, remekül olvasható, nagy feliratokat használ. A navigációs gyűrű irányaihoz szabadon választhatunk funkciókat, a két gyorsgomb közül a bal a saját fájlok közé, a jobb pedig a névjegyzékbe repít.

A témák között végre sok újdonságot találhatunk, amelyek gyökeresen megváltoztatják az egyébként 12 ikonos főmenüt. A Clarity és a Walkman téma ismerős régebbi Sony Ericsson modellekből, ezek hagyományos felépítésűek, a Hidden Peak is ide sorolható, bár az főmenü furcsa, pasztell színben látható. A két újdonság az Eclipse nevű okosság, ahol körbe-körbe forognak a menüpontok, a legfurcsább pedig a Soundscape téma, amelynél végre kiderül a W910i egyik érdekes funkciója.

Ez pedig a mozgásérzékelő. A készülékbe épített giroszkópok érzékelik a telefon helyzetét, és ezek alapján indukálnak a szoftverben különböző változásokat. Ennél a fent említett témánál a menü egy sávban látható, a menüpontok között a telefon döntögetésével is haladhatunk. Ez elég béna dolog, nehéz eltalálni az egyenes állapotot. Ha viszont kilépünk a főképernyőre, akkor az aktuálisan játszott zeneszám címét és előadóját magába foglaló ablak arrafelé csúszkál, amerre döntjük a készüléket. Ennek semmi gyakorlati haszna nincsen, de emberek hosszú percekig ültek a készülék felett és forgatták ide-oda.

Maga a menü is rendelkezik néhány megújult felülettel, ezekről az adott funkciók kapcsán még lesz szó bőven. A W910i nagyon jól muzsikált a tesztidőszak alatt, a menürendszer sebességére nem lehetett panasz. A zöld gomb alatti billentyű megnyomásával feljön a gyorsmenü is, amelyben az elmulasztott események, az internetes könyvjelzők mellett saját magunk által összeállított funkciók listája érhető el.

Hasznos, hogy hívás során a begépelt számoknak megfelelő találatokat a telefonkönyvből, illetve a híváslistából előcsalogatja a szoftver, így azokra pikk-pakk rá lehet ugrani, és már mehet is a tárcsázás. Amit még észre lehet venni, hogy a W910i térerőkijelzése mellett néha (esetemben elég sokszor) egy nyomtatott H betű látszik: ez a HSDPA jele a Sony Ericsson modellekben. Ilyet még ugyebár nem láthattunk eddig.

Alapfunkciók

Nem tréfáltak a mérnökök a telefonkönyv megalkotásakor, legalábbis a kapacitást tekintve. A W910i ugyanis 5000 név tárolását teszi lehetővé, összesen 35000 adattal. Ez a nem operációs rendszeres telefonok mezőnyében kimagaslóan soknak számít, ennél többre egy földi halandónak valószínűleg nincsen szüksége, még akkor sem, ha történetesen politikus, és mindenkinek a számát felírta, aki megkente eddig. A névjegyzék felépítése a japán-svéd hagyományoknak megfelelően füles felosztású, így könnyen és gyorsan áttekinthető, meg voltam vele elégedve.

Az üzenetkezelés kapcsán is erős a W910i. A hagyományos SMS mellett (amely felismeri és alkalmazza a smiley-kat) természetesen van multimédia üzenet is, amely már a nemrég megújult szerkesztőfelület segítségével fabrikálható össze. Itt az alsó sorban levő ikonokra kattintva lehet új tartalmakat az üzenetbe illeszteni. Csupa jót tudok elmondani az e-mail kliens kapcsán is. A fiókbeállításon egy varázsló vezeti végig a júzert, elkéri az összes adatot sorrendben, sőt, az ismertebb levelezőrendszerek (pl: gmail) beállításait maga is meg tudja oldani.

A hitelesített SMTP és a csatolmányok kezelése gond nélkül működik. Ez utóbbinál még limitációt sem találtam: egyrészt tetszőleges formátumú fájl csatolható, másrészt nincs méretkorlát sem, egy 2,6 megás levelet szó nélkül elküldött a készülék, a HSDPA sebesség miatt nem is tartott túl sokáig ez a feladat. Természetesen ebből a modellből sem maradt ki az RSS olvasó, amely automatikusan szedi le a friss híreket az általunk beállított forrásoldalakról.

A szövegbevitel alapvetően könnyen és gyorsan működik, de a gombokat kicsit szokni kell, mert elég keveset mozdulnak vertikálisan a ház síkjához képest, ráadásul nagyon puhák, amely szokatlan dolog egy Sony Ericsson esetében. Ha viszont sikerült velük megbarátkozni, akkor az üzenetírás nem lesz egy nagy kihívás.

Szervezőfunkciók, játékok

A naptár teljesen korrekt. A havi nézet mellett a heti áttekintést is érdemes kiemelni, mert ha egy időben több eseményünk is van, akkor szépen egymás mellé rajzolja az ezeket szimbolizáló téglalapokat. Előtte pedig szól, hogy ütközés van. Az ismétlődés már szerencsére régóta megoldott fícsör, így ezzel sem lehet probléma. A vekker több időpontot is tud tárolni, az egyes riasztásoknak nevet is adhatunk, és természetesen a készülék kikapcsolt állapotában is figyelmeztetnek.

A számológép csak alapfunkciós, a stopper és az időzítő a szokásos. Nem hiányzik a jól ismert kódmemória sem, ez szinte minden Sony Ericsson modellben megtalálható. Ez igaz a környezeti profilokra is, amelyek a telefon teteján található bekapcsológombbal is aktiválhatóak. Itt figyel a billentyűzár menüpontja is, de az összecsukás-szétnyitás művelete egyébként is zárja/nyitja a gombokat.

A készülékben három játékot találtunk. A V-Rally 3D-t már ismertem régebbi Sony Ericsson eszközökből, a Lumines Block Challange nevével is találkozhattunk már, de megemlítendő, hogy ez egy igen ötletes, tetris-jellegű Gameloft játék, amellyel hosszú ideig lekötheti magát a felhasználó. A harmadik alkalmazás viszont új, ennek neve Marble Madness. Először arra gyanakodtam, hogy az új Symbian rendszerű Nokia telefonokban is megtalálható golyókilövő játékkal állok szemben, de ez valami más.

Ez a játék ugyanis megpróbálja kihasználni a mozgásérzékelőt. Egy három dimenziós felületre pottyan le a labdánk, ezt kell a telefon döntögetésével a megfelelő helyre irányítani, miközben állandóan le akar esni a tábla széléről. Engem annyira felidegesített, hogy még az első pályát sem tudtam megcsinálni, hogy némi szitkozódás után hagytam a francba az egészet, de biztos lesznek, akik sokat bűvészkednek majd vele, bár a villamoson hülyén fog kinézni.

Kamera

A multimédiáról igen sokat lehet írni. Kell is, mert a teljes ehhez kapcsolódó menü megújult. A fényképezőgéppel kezdenénk a dolgot, rögtön a rossz hírrel. Ez itt egy 2 megapixeles, autofókusz nélküli optika, amely már megint arra mutat, hogy a Walkman telefonok esetében zömében kimarad az autofókusz. Vagy zene, vagy jó minőségű fotózás, a kettő együtt valami miatt derogál a gyártónak, és ez meg is látszik az alant elterülő tesztképek minőségén.

Fotózás közben vízszintesen kell tartani a készüléket, hiszen felőlem telefon, felőled pedig piros szörny. A kereső gyors, az exponálás szintén, a beállítások csak a szokásos listát dobják fel, ahol lehet panorámaképet kérni, önkioldód, éjszakai módot (mivel vaku sincs), sorozatfelvételt. A videorögzítés már QVGA felbontásban történhet, de csak 15 fps sebességgel, ami még mindig kevés a nagy ellenfél Nokia teljesítményéhez képest.

A nagy változást a multimédia menü hozza. Ha ide belépünk, akkor egy szürke alapon fehér struktúrába kerülünk, amely a zenéket, a fotókat és a videókat tartalmazza (illetve a mobiltévét, de ez erősen szolgáltatófüggő dolog). Ha a képek közé lépünk, akkor hónapokra bontva láthatjuk a kameraalbumot, igen látványosan lehet közöttük lépkedni.

A nagy okosság viszont itt is a giroszkópokban keresendő, akárcsak az iPhone, a W910i is érzékeli, ha megváltozik a készülék pozíciója, és eszerint forgatja a képet. Nem nagy technikai ördöngsség egyébként a Canon Powershot S3 fényképezőgépem is tudja, de mindenképpen látványos, ha nem is animál mellé akkorát a szoftver, mint az Apple termékében. De lehet vele villantani, illetve alapvetően praktikus is a történet. Vannak diavetítési módok is, a "happy" pédául lilás háttér előtt animálgat a fotókkal.

Nem csak az albumok és a képek nézegetésekor produkálhat ilyesmit a készülék, hanem videók lejátszásakor is. Ezentúl fullscreen módba kapcsolni csak egy fordítás, és máris gyönyörűen kitölti a minimozi a képernyőt. Kár, hogy a kis szenya az avi formátumú videótól már agyvérzést kapott, konkrétan bedobta a fájlt az "egyéb" mappába, és semmit nem tudott vele kezdeni, de azt lelkesen felajánlotta, hogy küldjem tovább e-mailben, Bluetoothon. A képeknél még azt is felkínálja, hogy töltsem fel a blogomba, de ehhez regisztráció szükséges.

Zene

A muzikális rész természetesen erős kell legyen egy Walkman telefonnál. Az is. Az agybadugós füles hozza a megszokottan magas minőséget, kihangosítva viszont csak a középmezőnyben kullog az aprócska hátlapi hangfal teljesítménye. A Walkman szoftveresen is megújult, ez már a 3.0-s verzió, lássuk, mik a fejlődés jelei.

Egyrészt a kameránál már bemutatott média menü itt is szerepet kap. A zenék közé lépve most már ID3 tagek alapján kerülnek csoportosítsára a számok, plusz megmondhatjuk azt is, hogy az adott zene milyen hangulatú (mondjuk moody, és ezeket a számokat hallgatjuk, ha fel akarjuk vágni az ereinket). A másik újítás, hogy itt is működnek a giroszkópok: ha elfordítom a készüléket, akkor vízszintesen láthatom a Walkman felületet.

Az equalizer jelenléte természetesen alapvető egy zenei Sony Ericsson modellben, nem hiányzik a Megabass sem. Mondani sem kell, hogy a lejátszó fut a háttérben, a "Shake control" viszont megér egy misét. Ez azt jelenti, hogy zenelejátszás közben a készülék heves és jól irányzott rázogatásával tudunk számot léptetni. Saját tapasztalataim szerint ez vagy sikerül, vagy nem. Általában akkor sikerül, amikor a franc sem számít rá, ilyenkor meglepetésszerűen ugrik két-hátom zeneszámot a szoftver, amikor viszont menőzni akartam, hogy milyen kafa fícsör, akkor az istennek sem akarta meglépni a dolgot a készülék, én pedig lila fejjel rázogattam a telefont, ami miatt nem kicsit tűntem debilnek. (Ez egyébként is így van, de minden fokozható, ugye.)

Az FM-rádió sem maradt ki, hála az egeknek ez nem HTTP alapú rettenet, hanem a jó öreg RDS-képes alkalmazás, amely tökéletesen üzemelt. Egy ideje már az összes Walkman megkapja a TrackID szoftvert is, amely segít felismerni a rádióban hallott, vagy az általunk feldúdolt zeneművet egy internetes adatbázis alapján. Viszonylag jó hatásfokkal üzemel, a felvételre ráköhögő effektemet természetesen nem társította egyik neves előadóhoz sem.

Adatátvitel, akkumulátor

Nem csak EDGE, 3G, hanem HSDPA is került végre a W910i-be, ha pedig lúd, akkor legyen kövér, így 3,6 Mbps sebességű adatátvitelre képes a telefon. Ezt alapvetően webböngészésre használná az ember, de a szoftver beszólt: a mobilarena.hu főoldala túl nagy volt neki, ezért a logout.hu-n nyomultam kicsit. Aztán rájöttem, hogy hiába a Smart-fit (oldalszélességre való tördelés), a böngésző még fektetett üzemmódban (hiszen erre is képes) sem az igazi, túl sokat kell navigálgatni benne.

Lehet erre mondani, hogy mit várhat az ember egy QVGA felülettől, de a Nokia okostelefonokban levő minimap böngésző, vagy az iPhone felülete fényévekkel jobb produkciót nyújt a mindennapok során. Persze, azért ez is jobb, mint egy seggberúgás, de ilyen adatkommunikációs sebesség mellett lehetett volna valami ütősebbet is fabrikálni.

A lokális adatátvitelre USB kábel és/vagy sztereó, 2.0-s Bluetooth használható, amely 65-70 KB/s sebességgel kommunikált a PC-mmel. Ez nem túl sok, de egy picivel több, mint mondjuk amit a W660i esetében tapasztaltunk. Infra nincs, ma már nem divat.

A hátlap alatti akkumulátor sok macera mellett, bekapcsolt Bluetooth esetében, végig HSDPA hálózaton állva maximum 2 napig dolgozott. Utána enni kért. Nyilván lehet ez több is, ha mondjuk nem akarja kiverni a kezemből mindenféle jöttment, aki rámozdult erre a piros készülékre. A fényerővel viszont nincs mit babrálni, mert azt automatikusan állítja a telefon: ezért van az a pici lukacska a kijelző alatt jobb oldalon.

Összegzésként azt hiszem, hogy a véleményem pozitív, igencsak az. A W910i minőségi, jól átgondolt telefon. Mozgásérzékelő nélkül is simán meglennék, de ahol végre megújult a menü, ott jól sikerült. Logikus, áttekinthető, gazdag funkcionalitású telefon a Sony Ericsson új Walkman modellje. Nem csak pirosban, de feketében is elérhető lesz, de az árát még nem tudni, túl új a cucc. Ha ezt normális szinten tudják tartani (valahol a W850i környékén), akkor bátran mondhatom rá, hogy:

Sony Ericsson W910i

Bog

Specifikációk

Sony Ericsson W910i
	Technológia	GSM 850/900/1800/1900 +HSDPA
	Méret	99x50x12.5 mm
	Súly	86g
	Kijelző	240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT, 2,4 inch
	Telefonkönyv	5000
	SMS/MMS memória	40MB
	Egyéb memória	MemoryStick Micro
	Java	van
	Vibra funkció	van, csengés közben is
	Naptár	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE/3G/HSDPA	4+2/van/van/3,6Mbps
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/van - 2.0 A2DP
	Prediktív	T9
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítõ	van
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	van
	FM rádió	RDS
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	930 mAh Li-Pol
	Készenléti idõ	400 óra
	Beszélgetési idõ	540 perc
	Fényképezőgép	1600x1200 + QVGA videó
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	van
	Játékok	3
	Csengõhangok	MIDI, MP3,AAC, SMAF
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	van, háttérben is
	Egyebek	giroszkóp