Bevezető
Azért az elég ritka, hogy egy gyártó saját magát másolja. Volt nálunk pár hónappal ezelőtt egy Yendo nevű ketyere, ami csont olyanra sikeredett, mint az X10 mini, most pedig itt van a txt pro, amelyik az X10 mini pro mintájára készült. Csak éppen amíg az előbbi egy teljes értékű okostelefon, tesztalanyunk egy zárt rendszerű, érintős készülék. Viszont olyanra álmodta meg a gyártó, hogy ez egy alkalmazásokkal kevéssé zsonglőrködő felhasználónak ne nagyon tűnjön fel.
Az XXL GSM-től kaptuk a pakkot, s mivel a Yendo is nálam vendégeskedett korábban, ezért nagyjából tudtam, hogy mire kell számítsak. Gyakorlatilag az volt a cél, hogy egy aprócska, érintős, a jól ismert formákból építkező QWERTY telefon készüljön, amely hozza mindazokat a hívószavakat, amelyek menők. Facebook, Twitter, Wi-Fi, gombsor, tapizás, kamera – ez mind meg is van, de persze még most is sokkal olcsóbb így új korában, mint amennyiért X10 mini pro-t lehetett anno kapni.
Csakhogy elég-e az üdvösséghez az, ha azt mondjuk, hogy „olyan, mint“? Vajon nem fog-e csalódni a vásárló, hogy neki nem jut GPS, 3G, Android Market, masszívabb testreszabhatóság, szoftverfrissítés (jó, ez azért másoknak sem mindig jut), durvább multimédia? A kérdés maga a válasz is: ha a Sony Ericsson tudja ezt úgy kommunikálni, hogy az olcsósítás miatt kiszedegették azokat a funkciókat, amelyeket kevesebben használnak, ha egyértelmű tud lenni, hogy ez a cucc nem az X10 mini pro vásárlóit célozza, s ha maguk a júzerek is tisztában vannak azzal, hogy a txt pro-tól nem szabad elvárni egy okostelefon tudását, de arra vidáman elég, hogy a korrektül kezelje az üzeneteket, lehet vele „fészbúkolni“, és mellesleg telefonként is szuperál, akkor lehet esélye.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
