Bevezető
Azért az elég ritka, hogy egy gyártó saját magát másolja. Volt nálunk pár hónappal ezelőtt egy Yendo nevű ketyere, ami csont olyanra sikeredett, mint az X10 mini, most pedig itt van a txt pro, amelyik az X10 mini pro mintájára készült. Csak éppen amíg az előbbi egy teljes értékű okostelefon, tesztalanyunk egy zárt rendszerű, érintős készülék. Viszont olyanra álmodta meg a gyártó, hogy ez egy alkalmazásokkal kevéssé zsonglőrködő felhasználónak ne nagyon tűnjön fel.
Az XXL GSM-től kaptuk a pakkot, s mivel a Yendo is nálam vendégeskedett korábban, ezért nagyjából tudtam, hogy mire kell számítsak. Gyakorlatilag az volt a cél, hogy egy aprócska, érintős, a jól ismert formákból építkező QWERTY telefon készüljön, amely hozza mindazokat a hívószavakat, amelyek menők. Facebook, Twitter, Wi-Fi, gombsor, tapizás, kamera – ez mind meg is van, de persze még most is sokkal olcsóbb így új korában, mint amennyiért X10 mini pro-t lehetett anno kapni.
Csakhogy elég-e az üdvösséghez az, ha azt mondjuk, hogy „olyan, mint“? Vajon nem fog-e csalódni a vásárló, hogy neki nem jut GPS, 3G, Android Market, masszívabb testreszabhatóság, szoftverfrissítés (jó, ez azért másoknak sem mindig jut), durvább multimédia? A kérdés maga a válasz is: ha a Sony Ericsson tudja ezt úgy kommunikálni, hogy az olcsósítás miatt kiszedegették azokat a funkciókat, amelyeket kevesebben használnak, ha egyértelmű tud lenni, hogy ez a cucc nem az X10 mini pro vásárlóit célozza, s ha maguk a júzerek is tisztában vannak azzal, hogy a txt pro-tól nem szabad elvárni egy okostelefon tudását, de arra vidáman elég, hogy a korrektül kezelje az üzeneteket, lehet vele „fészbúkolni“, és mellesleg telefonként is szuperál, akkor lehet esélye.
Doboz, külső
Meglehetősen aprócska a telefon doboza, nem is rejt a legszükségesebbeken túl semmi extrát. Az USB kábel, a töltőfej és a füles mellett mást nem fogunk találni a csomagban, amiből azonban fájóan hiányzik a memóriakártya. Nem kellett volna valami extra méretű modulra gondolni, egy gigabájt már bőven kielégíti a legtöbb ember igényét zenék és képek tekintetében, másolgatni is könnyebb a segítségével.
A külsőért nem mentek messzire, a méltán sikeres X10 mini pro adta az alapot. A donor készüléknél kicsit hosszúkásabb és hangyányit vaskosabb a txt pro, de ha nincs egymás mellett a két kütyü, akkor nem érezni semmiféle különbséget. Mivel jelen tesztünk alanya nem okostelefon, ezért semmiféle megkötés nem volt a kezelőszervek tekintetében. Éppen ezért egyetlen gomb került csupán a kijelző alá, amelyre házikót rajzoltak a mérnökök, s az ember azt gondolná, hogy ez akkor mindig a kezdőlapra dobja a júzert, de sokszor van csak „vissza“ funkciója is. Híváskezelő billentyűk sincsenek, ez fájlalom, de oldalt van hangerőt szabályozó és kamera exponáló gomb is.
A telefon tetejére került a microUSB csatlakozó, a 3,5 mm-es jack kimenet, illetve a képernyő lezárására és feloldására szolgáló billentyű. A hátlap selymes műanyag borítása kissé ívelt, itt kukucskál ki a kamera (vaku nélkül), ide került a gyártói felirat, valamint a típusjelzés is. A hátlapot leszedni komoly meló, de csak így férhetünk hozzá a memórikártyához, illetve alapból annak helyéhez.
A txt pro lényege az oldalra kicsúsztatható QWERTY gombsor. A csúsztatás művelete kicsit néha akadozós, félúton szeret megállni a fedlap, ami nem vet jó fényt az összeszerelési minőségre, pedig más pontokon nem venni észre slendriánság jeleit. Maga gombsor egymástól jól elkülönített billentyűkből áll, a tipográfia jól olvasható, a nyomáspont érezhető, de tény, hogy kicsi az egész felület. Persze a X10 mini pro esetében sincs ez másképp, pedig mindkét oldalon még van legalább egy centi, ahová lehetett volna terjeszkedni. A négy soros klaviatúra egyébként jól használható – de szigorúan két kézzel, odafigyelve.
Bár a készülékház csaknem ugyanakkora, mint az androidos modellnél, a kijelző alaposan megváltozott. Itt ugyanis 3 inches, 240x400 pixeles ablakot nézhetünk, ami nagy előrelépés. A technológia TFT, abból is kapacitív, a láthatósággal nincs sok baj, direkt napfényben lesz csak nehézkes a dolog.
Menü
A készülék burkolata alatt az ST Ericsson PNX4910-es chipsete lapul. Hogy mit tud ez a modul, az elolvasható errefelé kattintva, nem egy acélos teljesítményű cucc, de pont olyan készülékekbe szánták, mint amilyen a tesztalanyunk. Támogatja a WLAN-t, az EDGE adatátvitelt, a QVGA videózást, az érintőkijelzőt, a giroszenzort, tehát a fontosabb paraméterek tekintetében megfelelőnek tűnik. Viszont van egy olyan összetevő, amiről persze egy fikarcnyi szó sem esik az architektúra kapcsán, ez pedig a sebesség, amiben bizony a txt pro nem jeleskedik túlzottan.
A PNX4910-es architektúrája
Az érintésvezérelt felület a Sony Ericsson saját fejlesztése, már a Yendo kapcsán is az volt a meglátásom, hogy szép, szép, de otthonra azért nem kéne. A rendszert ugyanis a gyártó androidos kezelőfelületéről másolták, de ami ott kifejezetten kellemes, az zárt platform esetén bizony nem minden esetben életképes. Főleg az a probléma, hogy az alsó egyetlen gomb miatt rengeteg esetben nem egyértelmű, hogy miképp kéne egy lépéssel visszább kerülni, sok helyen hiányoznak az „opciók“, ezekre bőven mutatok majd példát. Jó pont, hogy a giroszenzor gyorsan reagál, s a készülék ennek megfelelően elég sebesen vált nézetet álló és fekvő mód között, ugyanakkor számos ponton baromira belassul a gép (főleg multimédiánál és webwzésnél), egyszerűen több erő kellene bele.
A főképernyő láttán Androidra is gyanakodhatna a júzer, kékes árnyalat, a négy sarokban ott ül négy szabadon választott funkció ikonja, oldalra lehet egy-egy képernyőt lapozni, míg alulról felhúzva bemászik a menü. Felül azonban hiába kapargatjuk a kijelzőt, semmi sem történik, widgeteket nem tudunk kirámolni. Az első képernyőn az üzenetek látszanak, a középsőn az óra, míg a harmadik felületen a kedvenc kontaktok görgethető sávja kapott helyet. Ha elindul a zenelejátszó, vagy a rádió, akkor az elmulasztott események helyére az alkalmazás widgetje kerül ilyenkor, s ott is marad, amíg be nem csukjuk. Az ikonos menü szintén oldalra lapozható, három képernyőn keresztül látunk ikonokat, amelyek elég egyértelműek. Ez bővülhet akkor, ha java nyelvű alkalmazásokat telepítünk.
Okos dolog, hogy a lezárt képernyőnél elég csak az alsó gombot megnyomni ahhoz, hogy az időt és a nem fogadott eseményeket láthassuk. A testreszabhatóság elég minimális, az ikonokat lehet mozgatni, illetve háttérképet is tehetünk a menü alá, de az almenüpontokat már nem babrálhatjuk, a Sony Ericsson védjegyévé váló kékség konstans. Betűméret nem állítható, profilok nincsenek, a némaüzemet úgy kapcsolhatjuk be, ha alapállapotban az oldalsó hangerőgombokat megnyomjuk. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a beszélgetési hangminőség kifogástalan, egyszer sem fordult elő a tesztidőszak alatt, hogy bármilyen problémám lett volna.
A kapacitív kijelző kicsit talán túlérzékeny, nagyon finom érintésre is egyből reagál. A szoftver mentéségre szolgál, hogy a görgetések a felületen elég folyamatosak és gyorsak. Multimédiánál azonban kvázi megdöglik a rendszer, főleg a képek visszanézegetése akasztja meg.
Alapfunkciók
A névjegyzékben van kereső, de az oldalsó csúszkával is egész jó hatásfokkal tudjuk eltalálni a kívánt kezdőbetű. Akárcsak a legtöbb Sony Ericsson, a txt pro is szereti felszipkázni a SIM-ről a kontaktokat, s ezt igen nagy tempóban meg is teszi. A nevekhez rengeteg adatot rendelhetünk, születésnap, megjegyzés, e-mail cím, postai cím, cég, csengőhang. A harmadik főképernyőre kitett névjegyek esetén Twitter és Facebook fiók is kapcsolható. Ehhez azonban az kell, hogy a beállításokban engedélyezzük ezt a két közösségi oldalt, bejelentkezünk, s rögtön szipkázza is át a fal bejegyzéseit a rendszer, amit ömlesztve a Friends menüpontban láthatunk. Itt már vannak marhaságok a rendszerben: amikor összerendelgetünk, akkor ömleesztve megkapjuk a FB ismerőslistát, amiben már nem lehet keresni, kösz. A képeket viszont egy idő után lehúzza a közösségi oldalról a szoftver.
Az üzenetkezelésnél elvileg minden van, ami kell. Az MMS-SMS felület chat nézetű, gépelni ugyebár nem túl megerőltető. Van külön Gmail ikon, de ez a netes felületet nyitja meg, játszik ugyanígy a Yahoo Mail is, illetve van beépített e-mail kliens, aminek nagyon örültem – eleinte. Szépen beállítottam az accountot, csatlakozott, elkezdte GPRS hálózaton lehúzni a leveleket, aztán 30-nál közölte, hogy betelt. Sebaj, úgyis tele vagyok spamekkel, gondoltam, hogy törlök egy nagyobb adagot, de mivel nincs „opciók“ gomb, valamint a hosszas nyomásra sem dob fel semmit a rendszer, ezért egyenként lehet csak kikukázni a nem szükséges leveleket. Ezt, így, ebben a formában kenhetem a hajamra. Azt viszont pozitívumként írhatjuk fel, hogy a nem olvasott levelek számát a főmenü ikonja mellett szépen jelzi a rendszer. A funkcionalitás része egy ebuddy ikon is, amely egy java alkalmazást telepít annak érdekében, hogy az instant messaging szolgálatásokhoz is hozzáférhessünk. Ide sorolható még a Google Talk és az Orkut ikonja is, amely inkább közösségi oldalnak tekinthető.
Szervezőfunkciók kapcsán a szokásos eszköztár áll rendelkezésre. A naptárba egyféle bejegyzés rögzíthető, de elegendő mezőnk van arra, hogy jól specifikáljuk. Csak havi és napi nézet van, heti bontást nem látunk. A vekker jobb, több időpontot tud tárolni, ezek ismétlődhetnek, mindegyikhez külön hangeffekt és szöveg adható hozzá. Van stopper, időzítő és számológép. A listát egy jegyzettömb teszi teljessé(?), nincs dokumentumkezelő és átváltó. Az extra szoftverek listájában TrackID található, létezik Picasa linkünk, illetve négy játék: QuadraPop, BB Revoltuin, Nightclub Fever és Music Quiz.
Multimédia
A kütyü hátulján egy mélyedésben ül a 3,2 megapixeles kamera. Ez azért jó, mert ha belemegy a kosz, akkor azt csak fülpálcikával lehet kiszedni. Vagy slaggal, de az kevésbé ajánlott. Villanó nincs, exponáló gomb viszont van, de ettől még autofókusz nem lesz. Viszont a billentyű igen furcsán működik, ugyanis akkor exponál a ketyere, amikor felengedjük. Ez nem tudom, hogy kinek az agyából pattant elő, de igazság szerint egy fixfókuszos optikánál (aminek zéró előnye van amúgy, de azt szokták mondani a gyártók, hogy legalább gyorsan exponál) teljesen hülyeség. Most pedig felsorolnám, hogy milyen beállítások vannak a kameránál. Kész is. Exponálni tudunk, ennyi.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fenti képeket elnézve kijelenthető, hogy amilyen puritán a kezelőfelület, olyan puritának a fotós kvalitások is. Szódával persze elmegy a fixfókuszos telefonok mezőnyében, de ez a készülék sem erről lesz híres. Videót QVGA felbontásban rögzít. A képek visszanézgetése döglassú, multitouch zoom nincs, de legalább a giroszenzor működik.
Zenei fronton sem sokkal jobb a helyzet. A szoftver megjelenít albumborítót, lehet léptetni, szűrni a zenék közt, de mást nagyon nem. Az alkalmazásból kimaradt a beállítások gomb, ami nettó marhaság, mert a főmenüből elérhető beállítások ikon mögött van a zenei résznek is kis fiókja, ahol piszkálható az equalizer, amely előre tárolt sémákkal dolgozik. Itt lehet bekapcsolni a széles sztereó módot, aminek túl sok gyakorlati haszna nincs. A kihangosított produkció nem vészesen rossz, fülessel nyilván sokkal jobb a helyzet. Ezt a tartozékot egyébként is használni fogjuk, ha rádiózni óhajtunk, amely kellemesen használható felülettel örvendezteti meg a júzert. Ehhez viszont nem jár widget, így jártunk, a rádiózó júzer fejére tojik a Sony Ericsson.
Adatátvitel, akkumulátor
Mobilhálózatokon az EDGE a maximum, amit ki lehet préselni a ketyeréből. Ez mondjuk általában elég lehet, ha mégsem, akkor ott a patent Wi-Fi, ami kifogástalanul működött, elég jó az érzékenység is. A böngésző viszont mindent felülír, amit eddig el tudtunk mondani azzal kapcsolatban, amikor egy browser ergya. Eleinte egy nyomdafestéket kevéssé tűrő kifejezést gondoltam ide (bár online nyomdafesték nincsen), de maradjunk abban, hogy majdnem teljesen használhatatlan. Oldalszélességre akar gyárilag tördelni, a felületen nincsenek opciók, ehhez előbb ki kell lépni, elmenni a beállításokhoz, utána tudunk némiképp értelmezhetőbb elrendezést kapni. Ennek tetejébe még mocskos mód lassú is az egész, ráadásul az alsó sorban fixen ott ül négy ikon, ami sok értékes helyet vesz el a böngészőablakból.
Géphez Bluetooth segítségével és USB kábellel tudjuk csatlakoztatni az eszközt. Utóbbi esetben külső meghajtóként látjuk a memóriakártyát, a belső tartalom piszkálgatásához szinkronizációs szoftver szükségeltetik, ezt a gyártó oldaláról tudjuk letölteni. Hogy a történetben azért legyenek pozitívumok is: az akkumulátor egész masszív, az 1000 mAh teljesítményű telep vidáman ellátja energiával a készüléket 3-4 napig is.
| Külső | |
|---|---|
| Ergonómia | 7 pont |
| Anyaghasználat | 7 pont |
| Összeszerelés minősége | 9 pont |
| Kijelző mérete, minősége | 6 pont |
| Belső | |
| Kezelhetőség | 5 pont |
| Sebesség | 6 pont |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 3 pont |
| Felhasználói felület élménye | 6 pont |
| Alapfunkciók | |
| Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
| PIM funkciók | 3 pont |
| Adatkommunikációs képességek | 5 pont |
| Multimédia | |
| Vizuális | 4 pont |
| Audio | 7 pont |
| Egyebek | |
| Üzemidő | 8 pont |
| Ár/érték aránya | 4 pont |
| Hogyan értékelünk? | |
Összegzés. 37 ezer forintos kezdőára mellett ezt a készüléket egyelőre nem tudjuk megvásárlásra ajánlani, mivel csutkára ugyanennyibe kerül az X10 mini pro is. Ami azért – kisebb kijelzője ellenére – mégiscsak egy fullos okostelefon. Persze ez hamar változik majd, meglátásunk szerint nem kell másfél hónapnál több idő és 25 lepedő körülre fog bezuhanni a txt pro ára. Annyi pénzért viszont elnézhetünk neki egy sereg hiányosságot, bár még azok után is fog maradni. A nem teljesen kiforrott felület, a gombok hiánya, a döcögős multimédia, az idegesítő helyre pakolt alkalmazásbeállítások, a gyenge e-mail kliens, a rettenetes böngésző és a furcsa exponáló gomb mellett előnye is van a telefonnak. Jó az akkumulátoros üzemidő, kellemes a QWERTY gombsor, respektálható a mérethez képest korrekt kijelző, a WLAN megléte. Mindenki döntse el magában, hogy neki mely funkciók a fontosak, de szögezzük le, hogy bármennyire is akar hasonlítani a txt pro az X10 mini pro-hoz, attól nagyon-nagyon messze van. A Sony Ericsson ugyanakkor ügyesen kiforralta, hogy a sikermodelljeinek filozófiájára felépített butább eszközökre lehet kereslet, csak arra kell figyelniük, hogy semmiképpen se kommunikálják úgy, hogy ez a cucc az x10 mini pro butácskább testvére. Inkább egy olyan Jackson imitátor, aki alapvetően meglehetősen hasonlít az énekesre, de sem táncolni, sem énekelni nem tud.
Bog
A Sony Ericsson txt prot az XXL GSM biztosította.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM | |
| Méret | 93 x 52 x 18 milliméter | |
| Tömeg | 100 gramm | |
| Színvariációk | fekete, fehér, pink | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 3 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 240 x 400 pixel | |
| Kijelző típusa | kapacitív TFT-LCD | |
| Színárnyalatok száma | 256K | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 bejegyzés | |
| SMS memória / max. MMS méret | na / 300 kB | |
| Belső memória | 100 MB | |
| Memória bővíthetősége | microSD (SDHC) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz | |
| GPRS / EDGE | van / van | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 A2DP | |
| WiFi | 802.11 b/g | |
| USB | microUSB 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | némaüzem | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | van | |
| Szoftverek | ||
| Platform | SE | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van | |
| Java | van | |
| Játékok | 4 darab | |
| Valutakonverter | nincs | |
| Extra szoftverek | TrackID, Friends | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | 3,2 megapixeles, fixfókuszos | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | van (QVGA felbontás, 30fps) | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | van | |
| FM-rádió | van (RDS) | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1000 mAh-s Li-Ion | |
| Készenléti idő | 400 óra | |
| Beszélgetési idő | 5 óra | |
| Egyebek | ||
| 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, giroszenzor, QWERTY gombsor | ||
