Multimédia

A magam részéről úgy gondolom, hogy a G900-ba teljesen felesleges volt belepasszírozni egy 5 megapixeles kamerát, jelen tesztünk szereplője tökéletesen a helyén kezeli ezt a kérdést. A G700 alapvetően üzleti modell, egy 3 megapixeles érzékelő bőven elég, bár az autofókusz hiánya miatt azért sírhat a szánk, nem került volna sokkal többe ezt az apró, de a minőséget nagyban befolyásolható funkciót belevarázsolni a kisebb testvérbe is.

A fényképezőgép szoftvere mindent tud, amit a G900, kivéve az ujjal irányítható fókuszálást. Nekem ez nem hiányzott. Szokásunkhoz híven alant terülnek el a tesztfotók, amelyek elemzéséből látszik, hogy nem erőltették meg magukat a mérnökök, nehogy egyik-másik Cyber-Shot gépet megverje a G700. Annyira nem fontos funkció ez, hogy hamarosan piacra kerülnek a kamera nélküli G700-ak is, sok helyen ugyanis tiltják a munkavállalóknak kamerás telefonok használatát. A videózás ezúttal is QVGA felbontásban történhet.

A zenei résznél semmiféle extra változást nem fedezhetünk fel. A lejátszó mindazt tudja, amit nagyobb testvére, van benne MegaBass, fut a háttérben, sokféle tényező alapján csoportosíthatóak a zenék, egyszóval bőven tökéletes. A hangerő meglepően izmos, Bocha kollegával elismerően pillantottunk egymásra, amikor felcsendült a Himmel induló. Hiba viszont, hogy a hang a készülék hátlapján keresztül óhajt távozni a telefonból, így az asztalra tett G700 eléggé furán torzítva adja vissza a zenék hangzásvilágát.

A mellékelt füles nem egy nagy eresztés, a szokásos, nem Walkman telefonoknál alkalmazott headset található a dobozban. Viszont szükségünk lesz rá, ha rádiózni szeretnénk, ez az alkalmazás ugyanis szokás szerint csak akkor indul el, ha érzékel antennaként is használható tartozékot. Az RDS funkcióval felvértezett rádió hozza a már ismert minőséget.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!