Hirdetés
Hardver, rendszer
Amikor megjelent a Mango Refresh, ahol a Microsoft kissé lazított a hardveres követelményeken, már lehetett sejteni, hogy a két éve még abszolút csúcskategóriás, de mára inkább közepes vasak mellé még olcsóbban be fognak kerülni az itt-ott jóárasított termékek is. Az Omnia M kapcsán ügyesen egyensúlyoztak a mérnökök, nem egy teljesen herélt készülék esett ki a gyárkapun, hanem egy itt-ott megvágott tudású, de sok ponton meglepően komoly, okosan balanszírozott termék lett a végeredmény.
A költségcsökkentés első áldozata a processzor szokott lenni, de nem ebben az esetben. A Samsung ugyanis ugyanazt a jóféle, 1 GHz-en ketyegő Qualcomm MSM8255-ös magot használja, ami mondjuk a Sony Ericsson Xperia ray, vagy éppen a HTC Radar burkolata alatt is duruzsol. Nem egy friss fejlesztés, de az egymagos CPU bőven elég ehhez az operációs rendszerhez. A grafikus gyorsító ennek megfelelően egy Andreno 205-ös. A költségcsökkentés első, igazán kézzelfogható jele a RAM mérete, amely esetünkben 384 MB-os. Ez több, mint ami a Lumia 610-ben van, de kevesebb, mint az átlagos WP7-es telefonokban található mennyiség, ám szerencsére ez nem érződik a hétköznapok során.
A belső tárhely lefaragását viszont adott esetben igenis megérezheti a felhasználó. A 4 gigabájtos kapacitásból csak 2,6 gigabájtnyi szabad helyen garázdálkodhatunk, ami azoknak lehet fájó, akik zenéket és filmeket is magukkal cuccolnak. Memóriabővíthetőség nincs, tehát ezzel kell beérjük. Minden egyéb tekintetben ez a masina pont olyan, mint bármilyen másik WP7-es gép, gyors, könnyen kezelhető, a beszélgetési hangminőség pedig kiemelkedően jó, ráadásul magas hangerőn sem torz.
A Windows Phone 7 felülete már régi ismerősünk. A testreszbahatóság nem témákban és ikonok cserélhetőségében érhető tetten, hanem a főképernyőre kitehető csempék sokoldalúsága és variálhatósága adja a dolog sava-borsát. Egyre több és több olyan alkalmazás jelenik meg a Piactéren, amely illeszkedik a Metro UI letisztult felületéhez. Persze a platform a mai napig nem tudta levetkőzni néhány hibáját, az egyik a túl sok program esetén hatalmas hosszúságúra duzzadó applikációs lista, a másik pedig régi hisztink: nem lehet külön állítani a hangerőt az egyes alkalmazásokhoz és eseményekhez. Egy skála van, profilok nincsenek, nem szerencsés. De bekerült végre a hívásvárakoztatás és az átirányítás menüből történő elérése, integrált Twitter kliens van a gépben, s most már van internetmegosztás is a funkciók között.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
