Külső, kijelző, csomagolás
Idősebb olvasóink (már elnézést) biztos emlékeznek a régi Nokia telefonokra, amelyek gyakrabban fogtak padlót, mint egy felhozóember ökölvívásban – kis időutazás előre, és kényes fém/üveg mobilok dominálnak a piacon, amelyeket elég egyszer derékmagasságból elengedni, hogy eséllyel a szervizben kössenek ki. Itt jönnének a képe ugye a strapatelefonok, ám ismerőseimen végignézve úgy látom: sokkal jobban odafigyelnek a mai felhasználók drága zsebokosukra, mint azelőtt, így kevesebb a baleset. Manapság, bizonyos árszint fölött pedig a por- és víz elleni védelem, valamint a pöpec összeszerelés adott, így nem gond egy készüléket eső áztatta túrára magunkkal cipelni, ezzel pedig tovább szűkült a strapapiac vásárlóköre.
A Samsung azonban rendületlenül jelen van a szegmensben, középkategóriás tesztalanyunk mellett épp a minap mutatta be a kameralukas és idézőjelesen kávamentes Galaxy XCover 4 Prót, tehát akad még fantázia a műfajban. Manapság viszont a strapajelzőhöz elvárunk komoly vállalásokat, melyekből a górcső alá vett XCover 4s két dolgot teljesít: IP68-as alapokon por- és vízálló (a teszt során fél óráig 1,5 méter mély vízbe merítették) és teljesített a MIL-STD-810G amerikai katonai teszteken belül nem pontosított kihívásokat (melyek részeként 1,2 méteres magasságból rétegelt lemezzel fedett betonra ejtették).
Nem látni ugyanakkor ütésálló jelzőt a termékoldalon, ahogy a kisebb gyártóknál egyre gyakoribb IP69K vizsga is lemaradt komolyabb víztűrésre. A nagy légnyomás és hőmérséklet különbségekre, napsugárzásra, sós és savas vízre, párára és hasonló, ipari vagy extrém körülmények között előforduló helyzetekre sem kapunk megnyugvást hozó jelzést. A kicsik ráadásul kreatívabbak: van doboz, amelyik egy sor hasznos tartozékot rejt, az S95 Pro pedig egy moduláris strapatelefon, mindenféle extrával. A tesztalanyunk termékoldalán kutakodva ráadásul a tesztelő is könnyen rábukkan a vásárlói értékelésekre, amelyek nem éppen rózsásak, a strapaműfaj pedig jókora felárral biztosít komolyabb védelmet, így máris érthető a csökkenő érdeklődés.
Akik persze munkájukból és hobbijukból adódóan elkötelezettek a műfaj iránt, általában jobban teszik, ha egy uleFone vagy Doogee helyett egy Samsung vagy CAT telót választanak, az XCover 4S-t pedig teljes erővel lehet szorongatni, és akkor is rideg, néma és mozdulatlan marad. A jól tapadó kivitellel, a programozható gombbal, az alsó három billentyűvel és a cserélhető teleppel mindjárt érthetővé válik a ketyere vonzereje, amihez a Samsung egész kecses formát talált. A műanyag küllemű Galaxy 146,2 x 73,3 x 9,7 milliméterével kisebb a mai okostelefonos átlagnál és 172 grammos tömege messze van a néha 250 grammot meghaladó strapatársakénál. Ennek mondjuk a műfajban édeskevésnek számító, 2800 mAh-s telep az ára – jobban kedvelem a méretesebbet, aztán ha 4-5000 mAh sem elég, ott egy random 10-20000 mAh-s akkubank.
Különösebb csavarok nem védik a vékony hátlapot, amit úgy lehet lehántani, mint narancsnak a héját, és máris kiviláglik a telefon egyik legszimpatikusabb tulajdonsága: a külön microSD foglalat, amihez a telepet nem kell megmozgatni. A két microSIM járathoz ugyanakkor az akkumulátort már ki kell venni, és évek óta meghaladtuk ezt a formátumot, így jó eséllyel nanoSIM - microSIM átalakítóra is szükség lesz. A jack kimenet felül mondjuk olyan alkatrész, amitől én se ma, se tíz év múlva nem szabadulnék, a töltőport alul pedig modern USB-C fajta, amihez a csomagolásban kábel és töltőfej is jár, plusz némi leírás meg egy fapados mikrofonos füles.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Samsung Galaxy XCover 4s | Samsung Galaxy XCover 4 | CAT S61 | CAT S52 |
Képátló | 5 hüvelyk | 5 hüvelyk | 5,2 hüvelyk | 5,65 hüvelyk |
Felbontás | 720 x 1280 | 720 x 1280 | 1080 x 1920 | 720 x 1440 |
Technológia | IPS-LCD | IPS-LCD | IPS-LCD | IPS-LCD |
Fehér fényerő (max) | 535 nit | 484 nit | 556 / 704 nit | 555 nit |
Fehér fényerő (min) | 4,3 nit | 3,8 nit | 29,5 nit | 20,2 nit |
Fekete fényerő | 0,51 nit | 0,64 nit | 0,51 nit | 0,29 nit |
Kontrasztarány | 1070:1 | 756:1 | 1380:1 | 1914:1 |
Színhőmérséklet | 9737 K | 7638 K | 7186 K | 6731 K |
A bekapcsoló és a hangerőszabályzó jó helyen van, az ujjlenyomat-olvasó viszont lemaradt, a multimédiás hangszóróra pedig konkrétan úgy bukkantam rá, hogy egy zenefájlt lejátszottam – az XCover a jobb oldalél tetején fakadt dalra. Az öthüvelykes, 720 x 1280 pixeles IPS panel megelégszik a kötelezők letudásával: nem túl éles, de nem is szűrös, napfény alatt korrektül látszik, de nincs egy AMOLED panel extra fényerejének és remek kontrasztjainak a szintjén, éjjel pedig a kívánatosnál világosabb marad. Nagyobb gond a roppant kékes kalibráció, amelyen kézzel nem lehet korrigálni, legfeljebb csak a kékfényszűrőt bekapcsolni.
A három jófajta gombbal nincs szükség teljes képernyős gesztusokra (vajon az alkalmazásváltó miért kapott menü mintázatot?), és mivel a fénymérő, a közelségérzékelő, a beszédhangszóró és az 5 megapixeles kamera kényelmesen odafért a felső sávra (az értesítő LED miért nem?), se noccs, se luk nem zavarja meg a megjelenítő egységességét. Ezért is jó ránézni az XCover 4s-re, amely a klasszikus okostelefonos formát elegáns köntösben idézi meg, a hátlapi recézés pedig ad némi fogásbiztonságot, bár inkább az oldalélek tapadnak a tenyérhez. A telefon egykamerás trendeket követ a hátlapon 16 megapixeles szenzorral és LED villanóval, a mobil fekete és sötétszürke jegyeit pedig csak a programozható gomb sötétarany kivitele színesíti – ha ez idefért, akkor egy biometrikus szenzornak is találhattak volna helyet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!