Multimédia

A Tab S6 hátlapi kamerarendszere már két szenzorból áll. A 13 megapixeles, f/2 rekesszel és autofókusszal dolgozó szenzor mellett van egy 5 megapixeles, 123 fokos látószöggel bíró, f/2,2-es egység is. Elérhető az Élő fókusz is mindenféle effekttel, de humanoid arc hiányában nem hajlandó működni, amit továbbra sem érünk fel ésszel. Felesleges szoftveres korlátozás. Segédfény csak az előlapi, 8 megapixeles kamera esetében van a kijelző segítségével. Mindenesetre fotózni még mindig nem tablettel érdemes és ritka körülményes is, ezt ki merem jelenteni. Mindamellett a Galaxy Tab S6 nem olyan suta, csak megfelelő viszonyokat igényel.

[+]

A szoftver egyszerű és átlátható, a kameramódok között az élőképen váltogathatunk, amelyek sorrendjét a beállításokban kézre rendezhetjük. Van étel, éjszakai, panoráma, élő fókusz, normál fénykép és videó, hyperlapse és professzionális, utóbbi viszont csak az érzékenységhez (100-800), fehéregyensúlyhoz (2300-10000K) és az expozíciókorrekcióhoz (+/- 2) enged hozzápiszkálni. A látószögek között az exponáló fölött válthatunk, felül pedig a beállítások, időzítő, képarány és a filterek, illetve a virtuális plasztikai sebészet érhető el. A Bixby Vision és az AR-emoji is működik.

Az ultraszéles felvételekhez kérhetünk automatikus korrigálást a torzítás kiküszöbölésére, de szükség igazából nincsen rá, a képeknek nem a tényleg minimális gömb effektus a legnagyobb bajuk. Sötétben teljesen használhatatlan a szenzor, megtartani is irtó nehéz (mondjuk ez igaz a normál kamerára is), részletek nincsenek, agresszív a nem is kifejezetten hatékony zajmentesítés, de legalább a dinamika nem rossz. Ideális fényviszonyok mellett azért nincs akkora baj, egy kevés kromatikus aberráció viszont igen. Szintén a durva utómunka lesz a probléma és a vonalélesség feltűnő gyengesége.

A normál kamera képei viszont megfelelő időben egészen szépek, már egy tablethez képest, amire az automatikus jelenetfelismerés nem kevés telítettséget dob rá. A színek élénkek, a fehéregyensúly általában megbízható, a fókusz gyors és pontos, a rendszer segít az optimális kompozíció eltalálásában (ha kérjük). A dinamika nem tökéletes, de bőven tűréshatáron belül teljesít az automatikus HDR, a zajmentesítés viszont itt is látványos, kevesebb fényben pedig ügyetlen is. A Tab S6 nem képalkotásban erős a multimédia területén, de alapvetően elfogadható eredmények születnek.

Videózni viszont akár 4K 30 fps minőségben is lehet, de csak a 13 megapixeles normál kamerával. A látószögek között váltani felvétel közben FHD felvétel közben sem lehet. Stabilizálás egyik kamerához sem jár, ami a 4K felvétel esetében nem is látványos, a fókusz viszont gyakran elveszíti a fonalat. FHD-ban gyakran hosszú másodpercekig nem tért vissza a fókusz, a vonalélesség gyenge, a széles látószögű kamera pedig fátyolos (nem, nem koszos a lencse), alulexponált, részlettelen és erősen zajos. Videót készíteni nem kifejezetten jó a Tab S6-tal.

Nézni annál inkább. A gyári lejátszó kifejezetten kompetens, kezeli a feliratokat, a hangsávokat, az AC3 hangot, nagyjából minden formátumot (a DivX-et pont nem), az Amazon Prime videói pedig HDR10+ kompatibilitással jelennek meg. A HDR10 statikus képjavításával ellentétben a HDR10+ folyamatosan, jelenetről jelenetre igazítja a paramétereket a kimagasló képi megjelenés érdekében. A 4K 60 fps HDR videók valóban káprázatosan jelennek meg a 10,5 hüvelykes, színhelyesen kalibrált Super AMOLED kijelzőn. Az egyszerű gyári videószerkesztőn kívül egyébként ingyenes az Adobe Premier Rush for Samsung is a Galaxy Store-ban.

[+]

A kimagasló filmélményhez a négy darab, éleken elhelyezett AKG hangszóró és a Dolby Atmos hangzás is hozzájárul. A multimédiás hangszórókkal zenét hallgatni sem rossz, bár a mély tartomány nyilván kevéséb definiált, mint Type-C fülhallgatóval (mert jack nincs) vagy Bluetooth fejhallgatóval, így is kitűnően szól. Bizonyos műfajok esetében a maximum hangerő összemossa a részleteket, de pár fokkal lejjebb élvezhető a hangminőség. Fülhallgatóval viszont több súlyt és teret is elfogadnánk.

[+]

A Tab S4 ergonómiai hiányosságai most is fennállnak, kézben fogva, játék közben simán lefogunk kettőt a négy hangszóróból, cserébe, akkor sem szakad meg a zenelejátszás, ha váltogatunk az asztali és a táblagépes mód között. A Google-t viszont továbbra sem érdekli, hogy ekkora kijelzőn hogy néz ki a felület ekkora képátló mellett. Mondjuk, a Samsungot sem. A hangzás viszont kifejezetten jó, kezeli a veszteségmentes formátumokat is, van UHQ felbontásnövelés, az Adapt Sounddal pedig továbbra is a saját fülünkre igazíthatjuk a hangszínszabályzást. FM-rádió viszont nincs.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!