Multimédia
A készülék hátlapi kamerája 5 megapixeles, autofókuszos, gyenge fényviszonyok között ledes segédfénnyel oldja meg, hogy valami azért látszódjon a képen. Felbontások tekintetében fotóknál maximum 2560 x 1920 pixelről, videóknál pedig 720p-ről beszélhetünk. A szoftver kimondottan sok beállítási lehetőséget tartalmaz, vannak különféle jelenetmódok, piszkálhatjuk az érzékenységet (ISO 100 - ISO 400), a fénymérést, bekapcsolhatunk segédvonalakat.
A készülékkel lőtt fotók alapvetően nem túl meggyőző minőségűek. Viszonylag zajosnak mondhatók és a színeik sem túl élénkek, de ennél sokkal égetöbb dolog az alacsony dinamikatartomány, melynek hatására viszonylag sokszor lehet rögzíteni teljesen fehér égboltot. A makró mód ugyanakkor kiemelkedően jó és a vaku is elég kellemes; az ötödik tesztfotó például vak sötétben készült, mégis használható. Videózásnál a zajszintet és a kis látószöget említhetjük meg, ide kattintva mindenki a saját szemével is meggyőződhet erről.
Zenei téren átlagos a felhozatal. Az előlapon található sztereó hangszórópár jól szól, de nem kiemelkedően, a mélyebb hangokkal a Note 10.1 sem tud megbírkózni, nagyjából úgy szól, mint a többi kategóriatárs táblagép. Fülhallgató nem jár hozzá, úgyhogy annak minőségéről nem lehet beszélni; a szoftver viszont kiválóan teszi a dolgát, van DLNA, hangszínszabályzó (úgy hívják, hogy SoundAlive), megfelelő fájlformátumnál látszódik a dalszöveg, az ID3-tagek alapján történő szűrést pedig említeni is felesleges, mert jelenléte egyértelmű.
A Mobilarena TV egyik adásában Bog és Legendd kollégák sokat beszéltek a gépről
A videólejátszásnál a FullHD felbontás sem jelent gondot, a kettéosztott képernyős módban nyugodtan lehet filmezni és dolgozni. Igaz, ilyenkor ugye kissé akadozni kezd a rendszer.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!