Samsung Galaxy A6+ - szembeötlő eltérések

Hardver, UI

Nem túl gyakori eset, hogy a Samsung az európai piacra (is) szánt telefonjába nem a saját chipsetét álmodja bele, az A6+ viszont ilyen kivétel. A Qualcomm Snapdragon 450-es lapka dorombol benne, ami egy relatív friss fejlesztés, de nem mondhatni, hogy a 100 ezer fölötti árkategóriában annyira illendő lenne használni, ez van a Xiaomi Redmi 5-ben, a Moto G6-ban és a friss LG Q7-ben is. Valószínűleg azért esett erre a 14 nm-es csíkszélességen készülő, nyolcmagos chipsetre a választás, mert támogatja a kétkamerás megoldásokat és a valós idejű bokeh módot, amire a Samsungnál házon belül talán nincs költséghatékony megoldás.

Viszont a Snapdragon 450 egyáltalán nem rossz lapka, a sebességtesztek alapján az A6-ban látott Exynos 7870-nél valamivel erősebb, az A8-nál viszont kicsit gyengébb, tehát ha ezt nézzük, akkor egész jól belőtte a kettő közé a Samsung az A6+ hardverét. Az más kérdés, hogy ebben az árkategóriában a Nokia speciel Snapdragon 660-ast nyújt, az ASUS a Zenfone 5-tel Snapdragon 636-ot, a Xiaomi ajánlatával a Mi6-ban pedig végképp nem versenyezhet (Snapi 835). Szóval enyhén szólva alulmúlja a hasonló áron kapható konkurenciát nyers erőben, ráadásul itthon a 3/32-es kiszerelés kerül a boltokba, ha a 4/64-es lenne ennyi, akkor kicsit más lenne a helyzet.

[+]

De ugyebár el szokás mondani, hogy nem a sebességtesztek számítanak, hanem a gördülékeny működés, az optimalizált szoftver és a kiegyensúlyozott szolgáltatáskínálat, ebben pedig az A6+ elég jól teljesít. Az alapvető alkalmazások, illetve a legtöbb júzer által telepített további szoftverek zöme gond nélkül fut, a roppantmód grafikaorientált játékoknál fog érződni, hogy kevés lesz a kakaó, no meg nagyon magas felbontású videók nézegetésénél ütközhetünk korlátokba.

[+]

A 8.0-s Androidra épített Samsung Experience UI 9.0-s verziója kimondottan pattogós és fürge. Az A6-nál összeszedtük, hogy nagyjából milyen extrákat nyújt, túl sok eltérés nem akad, annyival biztos bővebb a beállítások menüpontja, hogy a mindig aktív kijelző paraméterezésére szolgáló opciók ebből nem hiányoznak. Ahogyan a Bixby főképernyője sem, amit a kezdőlapról balra találunk meg, de simán ki is lehet kapcsolni.

[+]

A modern Samsung UI nem tolja rá a felhasználóra a gyártói alkalmazások garmadáját, de első bekapcsolás után felkínálja, hogy ezeket letölthessük, majd egy mappába rámolja őket, amiben fájlkezelőt, saját email klienst, egészségügyi appot, diktafont, böngészőt és okosotthonos funkciókra Smart Things néven is találunk szoftvert. De ha ez kevés lenne, akkor a gyártó saját alkalmazásboltjából további hasznos segédprogramok feltelepítésére is van mód. Fent van a Samsung Notes (jegyzeteléshez), alapból felmászik a Facebook, akad egy Biztonságos mappa, amit ujjlenyomattal tudunk védeni, valamint a Magazinok app, ami néhány lifestyle újság cikkeiből válogat.

[+]

A Game Launchert szeretik azok, akik gyakran játszanak, ide gyűjti a felület az összes játékunkat, ha akarjuk, akkor ezek el is tűnnek a többi ikon közül, van hozzá online store, lehet rögzíteni a játszást videón, illetve különböző statisztikákat vezet az alkalmazás arról, hogy mikor, mivel és mennyit töltöttünk. A hátlapra került ujjlenyomat-olvasó gyors, pontos és jó helyen van, de nem hiányzik az arc alapú azonosítás lehetősége sem, ami azért jóval lassabb és nem ideális fényviszonyok esetén némiképp bizonytalan. Nyilván van egy csomó gesztusvezérlési okosság, ahogyan azt megszokhattuk, osztott képernyős üzemmód és ablakban futtatható videók is elérhetők, valamint lehetőségünk van duplikálni a közösségi alkalmazásokhoz tartozó fiókjainkat, ha egyszerre kezelünk különböző júzernevek alatt futó megjelenéseket. Akad egykezes mód, az ujjlenyomat-olvasóval pedig lehúzhatjuk a kétfázisú értesítési tálcát is. Minden roppant flottul működik, nagy meglepetés nincs a rendszerben, de pont ez a lényeg: aki már használt Samsung telefont, annak minden kézenfekvő, aki nem, annak pedig könnyű lesz megszoknia.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!