Bevezető

Egyéni és az olvasó számára kevéssé releváns sirámom, hogy amikor tavasszal bemutatkoztak a Redmi Note 12 széria hazai piacra szánt darabjai, már akkor is tudtam, hogy ezek között pont annyi az eltérés, hogy szükségszerű lesz mind a négyet kivesézni, noha közben a hasonlóságok miatt ez a feladat szerzői oldalról meglehetősen repetitív feladatot kínál. Viszont ahogyan akkor sem, úgy most sem könnyű megjósolni, hogy a széria mely modelljeinek változik úgy az ára, hogy pont a kínálat legjobbjává váljon, simán benne volt a pakliban, hogy az itthoni, hivatalos forgalmazásban megjelenő eszközök között pont a második legerősebb lesz a legjobb ajánlat.

[+]

Mondom ezt azért is, mert az alapmodell 4G-s, kissé korosabb komponensekből áll össze és akadnak sebességbéli és képalkotási kompromisszumai. A következő lépcsőfokon ülő 5G-s kiadás a friss chipset miatt volt valamelyest izgalmas, a csúcsmodellnek tekinthető Pro Plus viszont a 200 megapixeles kamerával próbált kitűnni, ami némiképp túlzásnak tűnik, a 120 wattos töltési képesség pedig a telefon kismértékű megvastagodásával járt. Innen nézve mostani tesztalanyunk pont azért ígérkezik jó vételnek, mert két olyan, egyébként túltolt képességből enged, amelyek nem feltétlenül okoznak a mindennapokban bármiféle hátrányt, miközben olcsóbb.

[+]

Mindezek mellett ugyanakkor hálásak is lehetünk, hogy a Xiaomi “csak” négy telefonnal van jelen a szériával itthon hivatalosan, mert úgy egyébként a Redmi Note 12 portfólió már tucatnyi verziót vonultat fel ilyen-olyan piacokon és ember legyen a talpán, aki fejből meg tudja mondani, hogy ezek között milyen eltérések adódnak. Ráadásul hab a tortán, hogy még az elvileg ugyanolyan számozású termékek is többféle verzióban készülnek attól függően, hogy milyen régióba szánják őket, az alapmodellből például a hazai forgalmazású eszközöknél nem hiányzik az NFC, de a máshová szánt, viszont szürkeimportban itthon mégis elérhető készletből ezt kihagyták — szóval könnyű beleszaladni egy csábítóbb ár reményében egy-két problémába.

[+]

Ez a termék most hivatalosan 130 ezer forintot kóstál, április elején még 155 ezerért kínálta a hivatalos képviselet, szóval pont megérte várni vele egy kicsit. Más kérdés, hogy itt-ott akár 100 lepedő alá is becsúszik, de azok biztosan nem a hivatalos úton jöttek az országba. Bár a kínai modellekre is simán rá tud ugrani az EU szoftver, illetve nincsenek kézzelfogható hardveres eltérések, de adódnak mégis apró különbségek, például a kínai piacra szánt eszközök a videót agresszívebben stabilizálják, fotóknál viszont kevésbé kontrasztos az eredmény. A nagy kérdés nyilván a gari, a hivatalosan forgalmazott termékeket hivatalos szerviz javítja, a szürkeimportos cuccokra pedig úgynevezett bolti garancia van, vagyis oda lehet visszavinni, ahol az ember azt vette, aztán valami remélhetőleg történik.

Doboz, külső

Nincs meglepetés a dobozban, de ennek örülnünk kell, mert adott a szilikon tok, a 67 wattos töltőfej (USB-A) és a Type-C kábel is, szóval nem kell tartozékokat rendelgetni kapásból a termék mellé. A készülék pedig pont úgy néz ki, mint a széria többi tagja, ami nyilván eredendően abból fakad, hogy közös a 6,67 inches képátló is a kijelző kapcsán. A Redmi Note 12 Pro 5G egy kicsit karcsúbb, mint a sorozat csúcsának tekinthető Pro Plus 5G, ami abból fakad, hogy amaz 120 wattos töltéssel kecsegtet és a kameraszenzor is komolyabb, vagyis helyigényesebb.

[+]

A kijelzőre egy rossz szavunk sem lehet, OLED, 120 Hz, Full HD, szerencsére nem ívelődik semerre, jók a betekintési szögek, remek a kontraszt és kellően erélyes a fénysűrűség. Van automatikus beállítás is, ami alkalmazkodik az adott szituációhoz — ezt például a Redmi Note 12 4G nem tudja. Esztétikai furcsaság, hogy első blikkre szimmetrikusnak tűnnek a kávák, de valahogy mégis az az ember érzése, hogy valami nem stimmel — és igen, az alsó káva pont annyival vaskosabb, hogy az ilyesmire érzékenyeknek ez kicsit piszkálja az agyát.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Kicsit meglepő, hogy az ujjlenyomat-olvasót az oldalsó gombba tették és nem a kijelző mögé, de a hatékonyságával nincs baj. A hangerőt szabályozó billentyű is jó helyen van, az alulról kipiszkálható SIM-tálcára viszont csak két nanoSIM tehető, microSD-t a termék nem fogad. Ellentétben a széria olcsóbb modelljeivel a Pro már két hangszórót kínál, alul és felül is szól a cucc, ráadásul a hangerő szempontjából sincs eltérés, tehát nem gyengébb a felső megoldás, mint az alsó. Nem maradt le a 3,5 mm-es jack csatlakozó, megvan az infraport is.

[+]

A nálunk járt fekete példány üvegszerű hátlapja valóban üveg, hogy mi védi, arról nem szól a fáma, de akármi is az, az ujjlenyomatokkal és a szennyeződésekkel szemben hatástalan, erre a csillogó felületre elég ránézni ahhoz, hogy koszos legyen. Az alumínium keret viszont merev, az egész készüléknek kifejezetten jó összeszerelési érzete van, plusz megkapta az IP53-as védettséget, ami ugye néminemű porállóságot és a fröccsenő vízzel szembeni védelmet jelenti — úszni, tusolni, klotyóba ejteni tehát nem érdemes. A hátlapon a kamerasziget kiemelkedik, a tok nélkül asztalra tett mobil sajnos billeg. Ezúttal nem tolták túl a kamerák körüli feliratokat, az éveken át iderajzolt “AI” rövidítés is eltűnt, csak egy szerény “50MP” segít abban, hogy a két Pro modell közül ez az olcsóbbik.

Hardver, UI

A MediaTek Dimensity 1080 egy kicsit megúszós választás volt 155 lepedőért, de a készülék mostani árszintjéhez képest érvényes. Ez a tajvani chipgyártó középszintű 5G-s lapkája, amely ugyan nem kifejezetten egy erőgép, de takarékos, nem melegszik és a legtöbb rábízott feladatot késlekedés nélkül megoldja. Ebben jó partner a 120 Hz-es képfrissítés, az általános ügymenet fürge, az UFS 2.2-es szabványú tárhely is illeszkedik a készülék teljesítményéhez, itthon pedig minimum 6 GB RAM dukál, ami — ellentétben az olcsóbb testvérmodellek 4 GB-os kínálatával — már a legtöbb dologra bőven elég. Talán már ezen a ponton is lehet érezni, hogy a Pro modell ugyan 30%-kal drágább, mint a Redmi Note 12 5G, de pont olyan dolgokban fejlődött, amelyek miatt prüszköltünk annak a tesztjénél.

Ami viszont nem változott, hogy a széria tagjai közül még mindig csak a legolcsóbb változat kapta meg a friss Androidot (ami már nem is olyan friss, mert a nyakunkon a 14-es), a többi három termék egyelőre a 12-es verzióval működik. Viszont már rajta van a májusi biztonsági csomag, februárban és márciusban is kapott ilyet (az áprilisi kimaradt), eddig tehát bizakodóak lehetünk a szoftveres támogatás kapcsán, amit egyébként két főverziós frissítésig garantál a Xiaomi. Nincs meglepetés a kezelőfelület kapcsán, a MIUI 14 dolgozik a masinán.

[+]

Aki látott már mostanában Xiaomi, Poco és Redmi telefont, annak sok meglepetést nem tartogat a szoftver. A testreszabhatósági szint már-már túlzás, amire akkor fogunk rájönni, amikor a kéretlenül az arcunkba tolt reklámoktól felforr az agyvizünk, mert csillió menüponton keresztül átvergődve, különböző paraméterek és kapcsolók állítgatásával lehet kiirtani, hogy a saját telefonunk spammeljen bele az arcunkba. Egy tesztkészüléknél nem állok ennek neki minden alkalommal, de ha az enyém lenne a cucc, akkor nagyon ideges lennék — komolyan ebből csinál bevételt a Xiaomi??? Bármi is van a háttérben, Tamás Zsolt szerencsére csinált egy korrekt videót arról, hogy miképp lehet ezt kikapcsolni.

[+]

A MIUI kapcsán sokszor esik szó a frissítések ütemezéséről és az egyes verziók közötti eltérésekről. A Redmi Note 12 széria kapcsán egyelőre pozitívak a tapasztalatok, a legolcsóbb, 4G-s modell már több apróbb frissítést is kapott és egyelőre nem érte utol a Xiaomi-átok a szériát, ami legtöbbször azzal jár, hogy egy update javít és fejleszt bizonyos funkciókat, de akaratlanul elront másokat — reméljük, hogy ez így is marad. A gyári alkalmazáskínálat zöme hasznos (galéria, zenelejátszó, biztonság, jegyzetek, game center, fájlkezelő, ShareMe), nem is beszélve a mobilos kínálatban továbbra is relatív ritka infraportról és a hozzá tartozó távirányítós szoftverről, de azért rendesen szórtak a felületre kétes hasznosságú appokat is a gyártónál.

[+]

Odáig rendben van, hogy a Facebook, a TikTok és a Spotify alapból fent van (bár ezeket is bárki le tudná magának tölteni), de az összesen kilenc darab játékdemónak nulla értelme van, a Booking.com és a Joom alkalmazását is tudnánk nélkülözni, ahogyan a Netflixre sincs mindenkinek szüksége. A Google eszköztára hiánytalanul elérhető, illetve külön ikont kaptak a “gyorselérésű kártyák”, ami a widgetek kissé kretén hazai fordítása, de a lényeg, hogy parancsikonok, mappák és minialkalmazások szórhatók ki egy szabadon testreszabható felületre. Alapvetően most sincs baj a MIUI-val, ha valaki rászánja a kellő időt a személyre szabásra, akkor egy kellemes, komfortos és az ember keze alá dolgozó rendszer lesz a jutalma, a 120 Hz-es kijelző és a hardver pedig gördülékennyé is varázsolja azt.

Multimédia

A széria csúcsmodellje 200 megapixeles kamerával próbál híveket szerezni, de ha az algoritmus rendesen meg van írva, a szenzor pedig elég méretes, akkor nincs szükség ekkora felbontásra a normális képekért. A Redmi Note 12 Pro egy 50 megapixeles kamerát vet be, ez egy IMX766, amit a gyártó előszeretettel használ más modelljeiben is, de nem csak a Xiaomi dolgozik ezzel, ugyanez van a ROG Phone 7-ben, a Realme GT Neo 3-ban és a Honor Magic 4 Próban is, házon belül pedig a Xiaomi 12X után a 13 Lite is ezt kapta meg. Az ultraszéles modul azonban ezúttal sem egy nagy eresztés, a 8 megapixeles szenzor nem kapott autofókuszt, szóval a Xiaomi felrakott még egy makrómodult is erre a masinára, de ez eléggé jelzésértékű. Természetesen fotóztunk 50 megapixelen éppúgy, mint az automatika által optimalizált 12,5 megapixelben, itt jönnek a képek:

50 MP

12,5 MP

2x zoom

8 MP ultraszéles

A verdikt nem fog eltérni attól, amit általában megállapítottunk a fent felsorolt telefonoknál. Teljes felbontásban nem feltétlenül éri meg fotózni, bár ha az a cél később, hogy a zoomot kivágással oldjuk meg utómunkában, akkor van némi értelme, ugyanis ha magán a telefonon választjuk ezt az opciót, akkor nem leszünk elégedettek az eredménnyel, hiába az 50 megpixel, mégis úgy fest, hogy az algoritmus a 12,5 megapixelre csökkentett felbontást nagyítja vissza digitálisan, ami részletvesztéssel jár. Más esetekben viszont a 4:1-es képpontösszevonással készülő fotók bőven jobbak, mint amit 50 megapixelek produkál a rendszer, főleg nappali fényviszonyok között lehet korrekt felvételeket csinálni, ahol ugyan néha előbukkan némi képzaj a túlélesítés miatt, de összességében elégedettek lehetünk ezen az árszinten az eredménnyel. Este már nem olyan remek a helyzet, kicsi ez az szenzor, amin az esti mód hivatott segíteni, de ott inkább közepesnek mondanánk a produkciót, az ultraszéles kamera pedig a spórolás áldozatául esett (megint), nappali környezetben lehet vele hangulatos képeket alkotni, de a minőség távol áll a jótól, nagyon lágy a rajzolat és a szélek felé haladva szembeötlők a képhibák, este pedig használhatatlan a dolog.

Fent az előlapi kamera képeit mutatjuk, ez 16 megapixeles felbontású, szoftveres háttérelmosással próbálkozik a portrék esetén több-kevesebb sikerrel, este pedig nagyon hamar sárgászöldre vált az árnyalat, ami messze áll a természetestől. Fixfókuszos megoldásról beszélünk, ennek megfelelően a vonalélességbeli bizonytalanságot elmosással próbálja kompenzálni a termék, ami azzal jár, hogy a végeredmény olyan, mintha egy kikapcsolhatatlan bőrradírt is használnánk. Nekem mondjuk jót tesz, de élethűnek nem mondanám.

Videózni az előlapi kamerával (fent) megint nem lehet 4K-ban, ami ebben a kategóriában még megbocsátható. A dinamikatartomány szűkös, az elektronikus stabilizáció nem mindig tökéletes, este pedig nagyon bizonytalan az eredmény és a minőség sem acélos. A hátsó főkamera jóval többet tud:

Kapásból tud 4K-t és 30 fps-t, Full HD mellett 60 fps-t is. Ráadásul van optikai stabilizáció, ami viszont nem annyira látszik az eredményen, mint amennyire azt elvárnánk, ezért tudnak a felvételek elég remegősek is lenni. A dinamika jóval kellemesebb, mint az előlapi modulnál, az élességre nincs panasz, az egyetlen szívfájdalom, hogy valószínűleg hardveres okok miatt még Full HD mellett sem lehet menet közben látószöget váltani. Ezt támasztja alá, hogy olyan üzemmód nincs, amivel az előlapi és a hátlapi kamera képei egyszerre jelennének meg a felvételen. A digitális zoomnak túl sok haszna nincs videózás közben, az ultraszéles modullal viszont Full HD mellett lehet jópofa felvételeket csinálni — nappal. Este ez ugyanis nagyon széthullik, de a főkamera sem fog brillírozni.

Összességében azonban a multimédiás produkció hozza az elvárásoknak megfelelő szintet, tudtuk, hogy az ultraszéles kamera nem lesz egy acélos cucc, de az IMX766, az OIS és a mögéjük rakott algoritmus 12,5 megapixelben abszolút rendben van, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez sem egy nagy szenzor, vagyis mostoha fényviszonyok mellett sajnos a minőség is esik. Jó pontot kap a termék a sztereó hangszórók és a HD streaming miatt, ha már van 3,5 mm-es jack csatlakozó, akkor azért az FM-rádió még beférhetett volna.

Adatátvitel, akkumulátor

A MediaTek 1080 egy 5G chipset, a hazai hálózatokra gond nélkül fel tudott lépni a termék. Nem volt gond a korrekt WiFi modullal sem (802.11 a/b/g/n/ac/6), itt már nincs kérdés az NFC kapcsán (bár papíron van olyan szeglete a világnak, ahová a gyártó olyan modellt küld, amiben ez nincs benne), az infráért jár az extra kredit, a pozíciószerzéshez pedig GPS, GLONASS, BDS, GALILEO és QZSS műholdakkal is kommunikál a termék, nincs is gond a lokáció meghatározásával.

[+]

Ahogyan nincs gond az üzemidővel sem: az 5000 mAh-s akkumulátor bőven elég egy napra, néha elég kettőre, bár ez szokás szerint nagyon függ a felhasználás módjától. Mindenesetre 6-8 órányi kijelzőidő simán benne van a történetben, a 67 wattos töltés pedig ugyan elmarad attól, amit a Pro+ kínál, de még mindig elég gyors, egy órán belül összejön a teljes töltés a nulláról. A vezeték nélküli opció most is kimaradt, de tegyük hozzá, hogy ezen az árszinten ez továbbra sem gyakori.

[+]

Összegzés. Jól eltalált telefon a Redmi Note 12 Pro. Megkockáztatom, hogy sokkal inkább megéri ezt venni, mint a gyakorlatilag azonos hardvert felvonultató Plus modellt, amely kamerában kínál kissé felesleges 200 megapixelt, valamint 120 wattos töltést, viszont érezhetően drágább a telefon és némileg vaskosabb is. A sima Redmi Note 12 5G-nél sokkal erősebb, a főkamera is jobb, töltési sebességben is tempósabb, a kijelző frissítési szintje is adaptív, azt tehát le tudja nyomni könnyedén és a keletkező árkülönbség teljes mértékben indokolt. Ha nem házon belül nézelődünk, akkor már árnyaltabb a kép, de ehhez az árnyaláshoz hozzá kell számolnunk a Xiaomi modellekre különösen jellemző szürkeimportos beszerzési vonalat, ami megint megnehezíti a termék megítélését. Mert amíg a hivatalos ár 130 lepedő, addig tudunk felsorolni életképes konkurenseket könnyedén: Poco F4 erősebb hardverrel, Google Pixel 6a, Motorola Edge 30 Neo, hogy csak azokat soroljam, amik valamiben (vagy akár több dologban is) jobbak. De ha a kevésbé hivatalos csatornák árait is megnézem, akkor már nehezebb konkurenseket találni (Realme 9 Pro+, Poco X5 Pro 5G, Galaxy A34), ráadásul elég kiegyensúlyozott darab lett a termék, a hibalistára elsősorban az ultraszéles kamera épp csak elégséges képességeit írnám fel, illetve jó lett volna egy IP68-as védelem is, no meg a videós stabilizáció sem acélos, de másba tényleg nem tudok belekötni. Jó a kijelző, normális a hardver, a főkamera rendben van, van sztereó hangzás, megmaradt a jack aljzat, méretes a telep, akad gyorstöltés, az árazás sem szállt el, már csak abban bízunk, hogy hosszabb távon a szoftveres támogatás is rendben lesz. Akárhogyan is, a Redmi Note 12 Pro minden további nélkül megérdemel tőlünk egy plecsnit:

Redmi Note 12 Pro 5G

Bog

A tesztkészüléket a Xiaomi Magyarország adta kölcsön, ezúton is köszönjük.

Specifikáció

Redmi Note 12 Pro 5G

	Külső
	Méretek	162,9 x 76 x 8 milliméter
	Tömeg	187 gramm
	Védelem	IP53, Gorilla Glass 5 előlap, üveg hátlap
	Színvariációk	fekete, kék, fehér, lila
	Kijelző képátlója	6,67 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1080 x 2400 pixel (395 ppi)
	Típusa, frekvenciája	10 bit, AMOLED, 120 Hz, HDR10+, DolbyVision
	Értesítő LED	mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (oldalt)
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek Dimensity 1080, 6 nm
	Processzor	2 x 2,6 GHz ARM Cortex-A78 és 6 x 2,0 GHz ARM Cortex-A55
	Grafikus chip	ARM Mali-G68MC4
	RAM, tárhely mérete	6 / 128 GB
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/17/20/26/28/32/38/40/41/66 5G (N1/3/7/8/20/28/38/40/41/66/77/78)
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.2 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/6 (2,4 + 5 GHz, HotSpot, Direct)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	van
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 12, MIUI 14
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	50 MP (1/1,56", 24 mm, f/1,9, PD-autofókusz, OIS) 8 MP ultraszéles (120 fokos látószög, f/2,2, fixfókusz) 2 MP makró (f/2,4, fixfókusz)
	Előlapi kamerarendszer	16 megapixel (f/2,5, fixfókusz)
	Videófelvétel	4K (30 fps), 1080p (30/60 fps)
	Jack kimenet	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	67 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, fényérzékelő, virtuális közelségérzékelő, sztereó hangszóró