Bevezető, külső

Az okos karkötő igazán nem egy drága dolog, 10 ezer forint körül már számos ajánlat közül lehet választani. A Xiaomi most hozta ki az ötödik generációt (hamarosan lesz tesztünk arról is), a Honor a negyediknél tart, de az IFA-n be fogják ők is mutatni a következőt. Ezek a masinák évről-évre egy kicsit jobbak, egy kicsit több bennük a funkció, egy kicsit pontosabbak, de alapvetően mégiscsak egyszerű holmik, amelyek mutatják az értesítéseket és több-kevesebb sikerrel monitorozzák a napi aktivitásunkat. Persze lehet beletolni sokkal több tudást, mint ahogyan azt a Samsung csinálja, meg lehet mögétenni komplexebb analízissel ellátott szolgáltatást, ahogyan azt a FitBit teszi, ezek azonban már drágább cuccok, a nagyon olcsó mezőnyben nincsenek különösebb extrák.

[+]

Hacsak nem a krikett. A Realme Band ugyanis ezt a sportot is képes elemezni, ennek pedig elég egyszerű oka van: elsősorban az indiai piacra szánták, ahol ez a tevékenység kvázi népsport, ezt pedig nem szedték ki a világpiacra szánt Bandek szoftveréből sem. És van még egy óriási előnye a Realme készülékének: ha felbontjuk az egészen apró, szokás szerint sárgás dobozt, akkor a karperecen kívül egészen pontosan nulla darab tartozékot fogunk találni, ami elsőre nekem is meglepő volt, mert vadul kerestem a töltőt. Már péntek este volt, nem nyúltam egyből a telefonhoz, hogy a forgalmazó számát kikutassam, inkább megpróbáltam bekapcsolni a masinát, de persze ez sem jött össze, úgyhogy a kézikönyvből tudtam meg két lényeges dolgot is.

[+]

Egyrészt azt, hogy nem lehet csak úgy bekapcsolni, ha töltőre kerül, akkor bekapcsol, ha 3% alá esik a töltöttsége, akkor meg kikapcsol. A töltőt pedig azért kerestem hiába, mert nincs is, a Realme Band szíjait le lehet szedni alul-felül, a felső karom pedig USB-be dugható. És innentől a dolog meg is oldódott, ráadásul ha már ott volt, akkor a benne levő, csupán 90 mAh-s telepet csurig is raktam. Szóval egy okosságot máris felírhatunk a Realme eszköze mellé: nem kell azon rettegni, hogy az egyedi kialakítású töltőkábel eltűnik, vagy pont otthon marad, akármilyen USB-be bedugható a cucc.

[+]

Tesztkészülékünk a libafos-zöld árnyalatú szíjat kapta meg, amit büszkén hordtam napokig. De mivel a dolog teljesen csereszabatos, ezért most ugyan még csak a gyártó kínál sárga és fekete változatokat (TPU), de nyilván elég hamar elkezdik tolni az utángyártott izéket az AliExpress felületein. Maga a szíj tág határok között állítható, a készüléktest pedig csupán 20 grammot nyom a mérlegen, szóval tényleg egy apróság a Realme Band. Mivel a filléres kategóriában igyekszik sikereket elérni, ezért a hardver is filléres: kapott egy 0,96 inches, színes, TFT kijelzőt, amely 80x160 pixeles felbontásra képes, hát nem egy vizuális csoda, de alapvetően fekete alapon fehér karakterekkel dolgozik, szóval elég jól olvasható. Kivéve, ha direktben kapja a napfényt, mert akkor tök esélytelen bármit is látni rajta.

[+]

A kijelző nem érintésérzékeny, mindent az alulra tett köröcske mögötti érzékelővel intézünk, ami kvázi olyan, mint egy virtuális gomb. Meg lehet nyomni röviden és hosszan, ezzel az összesen két gesztussal pedig már el lehet boldogulni a nem túl összetett funkcionalitású menürendszerben. A karperec alján fogunk találni pulzusmérő szenzort, a giroszenzor pedig (az aktivitások monitorozásán túl) abban segít, hogy automatikusan felkapcsolja a kijelzőt, ha magunk elé emeljük a csuklónkat. Ez elég jó hatásfokkal működik, viszont szerencsére állítható, hogy a nap mely szakaszában legyen aktív, így éjszakai forgolódásnál nem fogunk arra ébredni (sem a mellettünk alvó), hogy az arcunkba világít a Band.

Funkcionalitás

Nem egy bonyolult szerkezet a Band, igazából meglehetősen egyszerű a használata. Az alsó gomb rövid megnyomásával váltunk a menüpontok között, ha hosszan nyomjuk, akkor pedig OK funkciója van. A főképernyő után a lépésszám, a pulzus, majd egymás után a különböző mozgásformák jönnek, a végén stopper, igény szerint időjárás és zenelejátszó érkezhet, hogy ezek közül mi legyen elérhető, azt a telefonról állíthatjuk be. Az értesítések kezelése finoman szólva is fapados, a hívások persze megjönnek, minden mást egyenként állíthatunk be. De minden értesítés kimerül 160 karakterben, amibe körülbelül a feladó és a tárgy fér bele jó esetben, ha megtekintettük, akkor ez el is tűnik a karperecről örökre, elő sem lehet aztán hozni. Jó hír viszont, hogy a magyar karaktertámogatás tökéletes, az “árvíztűrő tükörfúrógép” hibátlanul volt olvasható.

[+]

A Band működtetéséhez elengedhetetlen lesz a Realme Link nevű szoftver, telepítés után regisztrálnunk kell egy Realme-fiókot, aztán jöhet a párosítás folyamat, nem egy nagy művészet, ha a Band be van kapcsolva, akkor ez simán összejön elsőre. A szokásos adatok (életkor, testtömeg, magasság) megadása után alapvetően nincs további extra teendőnk, de azért a beállítások közé érdemes bekukkantani. Itt lehet kalibrálni a kezdőképernyő elrendezését, a menü elemeit, az értesítéseket, valamint a fényerőt, az éjszakai módot, illetve azt is, hogy pampogjon-e a termék, ha sokat üldögélünk, illetve figyelmeztessen-e, hogy kéne inni egy kis folyadékot. Kikapcsolható a folyamatos pulzusmérés, a felemelésre történő kijelzőbekapcsolás, állíthatók a mértékegységek és a kijelző elforgatásának lehetősége is. Szóval egész sok apróságot lehet babrálni.

[+]

A statisztikáinkat grafikonon is megnézhetjük, bár nem túl szofisztikált és részletekbe menő a dolog, de próbál számolni az adataink alapján zsírégetést és kardiót is. Mivel GPS nincs a kütyüben, ezért a telefon adataira támaszkodik, futás, bringázás, hegymászás és túrázás van az opciók között, úszás azért nincs, mert bár van IP68-as védelem, a Realme Band annyira azért nem vízálló, hogy a medencében ne essék baja. A referenciaeszközként használt Watch Active 2-nél 5-10%-kal motiválóbb a Band, úgy értve, hogy ennyivel több lépést számol, de ez még belefér a hibahatárba. Nyilván nem egy sport célú eszköz ez 7-8 ezer forintos kaprerec, arra viszont jó, hogy az embert kissé lökdösse, hogy kéne mozogni, plusz megjönnek rá az értesítések is. Az alvásmonitorozás is elég alapszintű, mély alvást, könnyű alvást és ébrenlétet különböztet meg, de nem értékel, nem tanácsol és javasol semmit. Szunya közben is mér amúgy pulzust, így tudtam meg, hogy intenzív álmom volt reggel 6 körül.

[+]

Az akkumulátor tényleg bírja nagyjából egy hétig, persze ez függ attól is, hogy hagyjuk-e a folyamatos pulzusmérést. Tölteni nevetségesen egyszerű, ahogyan az egész Realme Band is egy nagyon belépő szintű kis holmi, a legfontosabb dolgokat tudja, nyilván az volt a cél, hogy bemenjenek a Xiaomi alá árban (és ez sikerült is), cserébe viszont tényleg elég fapados az értesítéskezelés, nagyon primitív a menü, picike a kijelző és elég alapszintű a mozgásokkal kapcsolatos statisztika is, de hát ennél többet nem nagyon várhatunk az itthoni 7-8 ezer forintos árért cserébe, a Xiaomi és a Honor is 10 lepedő körül (vagy inkább kicsit felette) van, annyival többet is tudnak. A Realme Band előnye az egyedi töltőkábel és csatlakozó ügyes kiváltása, valamint az árazása, egy Tetszett plecsnit mindenképpen érdemel, de ha még pár ezer forintot rá tudunk szánni, akkor a régebb óta piacon levő konkurenciánál láthatóan több a tapasztalat, ami a kijelző minőségében és láthatóságában, az értesítéskezelésben, valamint a többletfunkciókban (GPS, vércukorszint) is megmutatkozhat. A Realme cucca egyelőre még magyarul sem tud (de azért az ékezetekkel nincs baja), maga a karperec, de a szoftver is angolul kommunikál. Nem mintha olyan baromi összetett lenne a nyelvezete, de sokaknál ez is szempont, úgyhogy összességében elsőre nem gáz, meg tényleg ennél olcsóbb nem nagyon van a karpereces mezőnyben itthon hivatalosan, de bőven van még tere a fejlődésnek.

Realme Band

Bog