Bevezető
Elég hebehurgya ez a modellszámozás, talán már párszor elhangzott, pedig komolyan úgy néz ki messziről, mintha lenne benne bármiféle rendszer. De nincs, tiszta kusza az egész, s persze lehetne frankó példákat keresni a modellpalettáról bőven, de elég, ha csak a mostani tesztünk alanyát boncolgatjuk kicsit. A Nokia C1-01 és a C1-02 egyszerre mutatkozott be, ehhez képest a C1-02 később került piacra, miközben a lényegi különbség a tesóhoz képes csak annyi, hogy nem tettek bele kamerát. Mert annak még látnám valami realitását, hogy „úh, főnök, egy kamerát berakni tök nehéz, ne haragudjál, de emiatt csúszik a projekt“, de itt nem ez van, hanem egy meglévő lukat kell betömködni, és kivenni a szoftverből az ikont.
Most ezt vagy valami űrtechnikával oldották meg, vagy azt gondolják a finnek, hogy pont az a fícsör, hogy nincs kamera, de tény, hogy a C1-02 egy picit drágább, mint a fényképezésre is képes testvérmodell. Mindenesetre nehezen tudom elképzelni, hogy valaki azért választja ezt a készüléket, mert nem kell neki a kamera és ezért többet perkál. Ha nem kell, akkor megveszi a kamerás, de olcsóbb modellt és maximum nem használja. Persze ez elég egysíkú hozzáállás a részünkről, nyilván nem ez van a háttérben. Hanem az, hogy a Nokia C1-02 tipikusan az a céges telefon, amit a dolgozóknak oda lehet pattintani munkaeszköznek, s legalább nem fogják végigfotózni a gyártósort, a titkos terveket, vagy bármit, amit a cég szempontjából nem lenne előnyös. (Például a korbáccsal verekedő munkafelügyelőt.)
Az XXL GSM-től érkezett C1-02 tehát egy alapfunkciós, egyszerű Nokia, kezelni pofonegyszerű, sokat ugyan nem tud, de azt magabiztosan hozza, viszont van néhány tagadhatatlan előnye is. Jól elvan különösebb odafigyelés nélkül is, egy tizenpárezres készülékre nem kell annyira vigyázni, ha tényleg flottás felhasználásban gondolkodunk, akkor pedig vélhetően a kiskereskedelmi árnál jóval kedvezőbben juthatnak hozzá pótláshoz a cégek.
Külső
Alapszintű a doboz is, zöld és kék, tiszta Natura 2000, csak éppen nem brokkoli van benne, hanem a telefon, a töltő és... és más semmi, ez most egy alapcsomag a mobilvilágban. A telefont kiemelve rögtön érezhető, hogy elég könnyű a jószág, ha mérlegre tesszük, akkor 77 grammot nyom. Nyilván nem tesszük, mert minek, de érdekes adalék, hogy a kamerás testvér pontosan 1 grammal nehezebb... ennyi lenne egy kamera súlya?
A C1-02 kialakítása pont olyan, ahogyan egy négyéves telefont rajzol. Van neki kijelzője (1,8 inches), illetve egy sereg, katonásan sorakozó, de különálló gombja. S ez az egyik legnagyobb eltérés a C1-01-hez képest, ott ugyanis egybefüggő gombsoron kellett dolgozni. Igaz, Bocha szerint azzal sem volt gond (voltam oly figyelmes és elolvastam a tesztjét), de a C1-02-nél félreütni csak mutáns orrszarvúk tudnának. A billentyűk között trónol a szürkével keretezett navigációs kezelőszerv. Minden gomb masszív, fehér háttérvilágítást kapott, a fény egyenletes, de nem bántó.
A kijelző nem az az acélos darab, de hát ebben a kategóriában ez a megszokott. A TFT technológiát használó ablak 128x160 pixeles felbontása is a régi időket idézi, a modern korra utaló jeleket az oldalsó részeken kell keressük. Felül ugyanis 3,5 mm-es jack csatlakozó ücsörög, oldalt pedig a klasszikus Nokia töltő lukacskája mellett egy ajtó mögé bújt a microUSB csatlakozó.
A hátlap tökéletesen ingerszegény, ha viszont lepattintjuk (igen, körömmel kell alányúlni), akkor oldalt megpillanthatjuk a microSD bemeneti nyílását. Mindenképpen örömteli, hogy bővíthető a memória, végre a Nokia is eljutott odáig, hogy a legolcsóbb modelljeiből sem spórolja ki ezt a filléres lehetőséget, amivel rengeteg funkcionális előrelépés jár együtt, mondjuk alapból hirtelen lesz értelme a zenelejátszónak is. A telefon persze kemény plasztik, de nem a bántó fajtából, az összeszerelési minőség ezúttal megfelel az elvárásoknak, a C1-01-nél tapasztalt behorpasztható hátlap itt nem üti fel a fejét, nem nyekereg, nem csikorog, strapabíró darabnak tűnik.
Menü, alapfunkciók
Bekapcsolás után feltárul a főképernyő (de előbb még a Nokia kezet fog önmagával), s innentől tesztünk unalomba is fulladhatna. Aki egy S40-es Nokiát látott, látta az összeset, ezen nincs mit ragozni, több éve minden olcsó és közepes, nem érintős finn telefon ugyanezt a kialakítást hordozza. Ez persze tesztelőként nem egy kéjhömpöly, felhasználói szemmel ugyanakkor nagyon praktikus, hiszen nem kell újra megtanulni egy rendszert, ha korábban is Nokiát nyüstöltünk.
A kezdőképernyő lehet teljesen ingerszegény, de rádobhatjuk a home screen néven ismert extrát, amelynek segítségével bizonyos funkciókat gyorsabban elérhetünk, látszódhatnak az üzenetek és naptárbejegyzések is, csak kissé zsúfolt lesz a hatás – de valamit valamiért. Bentebb haladva a jól ismert ikonos menü bukkan fel – legalábbis gyárilag. Ez átkapcsolható listás és nagy rajzokat használó nézetre is, átszínezhetjük különböző témákkal is, illetve tetszőleges sorrendbe rendezhetjük a funkciókat. Ennyi, de nem is kell ennél több, bőven beleesik a frankó kategóriába.
A névjegyzék 1000 férőhelyes, persze nokiás szokás szerint csak akkor, ha mindenkihez csak egy számot rendelünk, több adat jobban harapja a memóriát, de így is elég. Állítható a betűméret a listázás során három fokozatban, illetve kérhetjük azt is, hogy a név alatt a szám, vagy mellette egy kép is megjelenjen. Az egyes emberekhez kifejezetten sok adat menthető el, több szám, e-mail cím, hang, kép, postai cím, születésnap, hivatalos név (yikes!), becenév és vállalati információ is. A keresés gyors, a használat pofonegyszerű, de ebben nincs semmi meglepő.
Üzenetek kapcsán is örömteli, hogy a komolyabb Nokiák szolgáltatáskínálata leköltözött az alsós modellek közé is, azaz az SMS és az MMS kezelésén túl van e-mail kliens is, amely egész patent, alapfeladatok ellátására teljesen használható, nyilván nem ezen fogja írni Bocha az önéletrajzát, ha kevés cikket tesz le egy az asztalra és másik munkahely után kell néznie, de egy-egy OK elküldésére elég, s egyébként is az a jellemző, hogy a telefonon az emberek inkább csak úgymond „csekkolgatják“ a postafiókjukat, aztán ha nagyon szükséges, akkor majd válaszolnak gépről.
A naptár havi és heti nézetet támogat, ha új eseményt szeretnénk rögzíteni, akkor hat kategóriából választhatunk: emlékeztető, tárgyalás, hívás, szülinap, évforduló és feljegyzés. Értelemszerűn választásunk függvénye, hogy milyen további adatokat kér be a szoftver. A számológép képes trigonometrikus műveletekre is, az extrák között költségkezelő, világóra, átváltó, időzítő, stopper, jegyzetfüzet és diktafon bújnak meg. Ez utóbbi beszélgetés közben is elérhető, így felvehetjük a teljes kommunikációt. A játékok listája három tagot számlál, a Block’d, a Glamour Pinball és a Sudoku lelhető itt fel.
Extrák
Első helyen a zenei funkciók említhetőek meg. A lejátszó szépen rendezi a számokat előadók, albumok és műfajok szerint, sajnos azonban ide a szoftver vidáman behúzza a csengőhangokat is, úgyhogy kicsit gyomlálni kell. A kihagosított produkció egész jó, ahhoz képest, hogy ez egy olcsó készülék, de erősebb hangerőn bizony csúnyán torzít. A fülesről nem nagyon lehet nyilatkozni, lévén nincs. Pedig kelleni fog egy, ha rádiózni is akarunk, mivel ez szolgál antennaként. Igen, ebből következik, hogy van a készülékben rádió, amely arra is képes, hogy felvegye az adást.
Adatátviteli szempontból furcsa a szituáció, mivel GPRS ugyan van, de EDGE például nincs. Miért nincs? Nem olyan nagy művészet ez már manapság. Úgyhogy 4+2 időréssel szüttyöghetünk a levelekkel, böngészni pedig eléggé esélytelen érdemben. Ugyanakkor meglepő, de adatkábelre lógatva a telefont az képest külső meghajtóként viselkedni, plusz Ovi Suite segítségével még szinkronizációra is alkalmas. Ehhez képest baromi égő, hogy ezen a kapcsolatos keresztül nem vesz fel áramot a telefon.
Az akkumulátoros üzemidő viszont kellemesen érintett a sok tapis okostelefon után, végre valami, amit nem kell naponta tölteni. A gyártó által megadott adatok persze most is irreálisak a valós élethez képest, de 3-4 napig elketyeg töltő nélkül a C1-02.
| Külső | |
|---|---|
| Ergonómia | 8 pont |
| Anyaghasználat | 8 pont |
| Összeszerelés minősége | 8 pont |
| Kijelző mérete, minősége | 3 pont |
| Belső | |
| Kezelhetőség | 7 pont |
| Sebesség | 7 pont |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 1 pont |
| Felhasználói felület élménye | 5 pont |
| Alapfunkciók | |
| Hangminőség, vételi stabilitás | 8 pont |
| PIM funkciók | 1 pont |
| Adatkommunikációs képességek | 2 pont |
| Multimédia | |
| Vizuális | 0 pont |
| Audio | 6 pont |
| Egyebek | |
| Üzemidő | 8 pont |
| Ár/érték aránya | 6 pont |
| Hogyan értékelünk? | |
Összegzés. Furcsa szerzet ez a Nokia. Számos ponton örömteli fejlődések tapasztalhatóak a korábbi alsós telefonokhoz képest (microSD, microUSB, zenelejátszó, e-mail), más dolgokban viszont érthetetlenül primitív a készülék. Gondolok itt a töltés módjára, vagy az EDGE hiányára. Hogy most a kamera nélküli változat egy picit drágább, az vélhetően csak átmeneti, céges, melóstelefonnak tökéletes, főleg olyan helyen, ahol sok érzékeny információ van. A C1-01 VGA kamerája sem egy nagy eresztés, de ha a szűkebb ismerősi és családi körre gondolok, akkor azért arra mindenképpen elég, hogy a fontosabb emberekhez legyen egy kép is eltárolva. Nyilván a kissé különböző formatervezés is dönthet egyik vagy másik modell mellett, ez már egyéni preferncia kérdése. A C1-01 pár hónapja Tetszett minősítést kapott, erre most nem ütök rá plecsnit, mert igazából tudásban egy kamerával kevesebb, viszont nem olcsóbb. Ha valakinek ez mindegy, akkor vegye úgy, hogy ez is tetszett, de azért azóta a konkurens termékek árai is csökkentek, tehát a C1-02 nem az évszázad vétele, viszont jó alterntatíva azoknak, akik semmi különöset nem várnak a telefontól, de néha hallgatnának így zenét, rádiót, és könnyű kezelhetőségre vágynak. Ja, létezik lilában is.
Bog
A Nokia C1-02-t az XXL GSM biztosította.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM | |
| Méret | 108 x 45 x 13,8 milliméter | |
| Tömeg | 77,5 gramm | |
| Színvariációk | Black, Dark Plum, Blue and Cool Grey | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 1,8 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 128 x 160 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT-LCD | |
| Színárnyalatok száma | 65 536 | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 | |
| SMS memória / max. MMS méret | 100 / 100 KB | |
| Belső memória | 15,1 MB | |
| Memória bővíthetősége | microSD | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 900/1800 MHz | |
| GPRS / EDGE | van / nincs | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP) | |
| WiFi | nincs | |
| USB | microUSB 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | T9 | |
| Szoftverek | ||
| Platform | Nokia S40 | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van | |
| Java | van | |
| Játékok | 3 darab | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | - | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | nincs | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | nincs | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | nincs | |
| FM-rádió | van | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1020 mAh Li-Ion (BL-5B) | |
| Készenléti idő | 504 óra | |
| Beszélgetési idő | 10 óra 40 perc | |
| Egyebek | ||
| 3,5 mm-es jack csatlakozó | ||
